Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-30 / 92. szám, szombat

ÍÖ49 Jűlins 30 UJSZÖ Július 30, szombat. A nap kél 5 óra 26 perckor, nyugszik 20 óra 46 perckor. A római katolikus és protestáns naptár szerint Julián napja van. • Várható időjárás: Lényegesebb változásra a következő harminc­hat órában nincs kilátás. A fül­ledt meleg tovább tart, de ismét lesznek záporok és zivatarok. A madridi rádió közölte a spa­nyol távirati iroda kiadásában azt a hírt, hogy egy francia bankár­csoport tizenöt milliárd frank köl­csönt nyújt Spanyolországnak. (A francia külügyminisztérium ezt a hírt ugyan cáfolta, de meg­lehetős bizonytalan hangon. A cá­folat ingatagsága egyáltalában nem volt alkalmas a felháborodott francia közvélemény lecsillapítá­sára. Az öntudatos francia mun­kásságot a maroknyi bankárcso­port sima hazudozása nem vezeti félre, tudja, hogy a francia nagy­tőkések szívesen á lnak rendelke­zésére a spanyol fasizmusnak. A francia kölcsön mögött egyébként nyilvánvalóan a Wall Street áll, amely mindent elkövet, hogy Fran­co ingadozó, halálraítélt rendsze­rét meghosszabtit»a.) — Köszönetnyilvánítás a mezőgaz­dasági munkásságnak. A megbízotti hivatal vezetősége levelet intézett a mezőgazdasági megbízotti hivatal vezetőjéhez, dr. Faltanhoz, melyben köszönetét fejezi M a mezőgazdasá­gi munkásoknak, \ klamint a brigá­dosoknak, az ifjúságnak, a közhiva­taloknak azért a segítségért, melyet az őszi és nyár* mezőgazdasági munkálatoknál nyújtottak. — A cseliszlrwAk gyermekek Krímben töltik szünidejüket. Ebben az évben már harmadszor indulnak gyermekeink szünidejük tartamára a Szovjetunióba. Pénteken, július 29-én 19 gyermek ment repülőgépen a Krim félszigetre. A gyermekek 10—15 évesek és a szovjet gyerme­kekkel együtt nyaralnak. Csehor­szágból 12, Szlovenszkóból 7 gyer­mek ment nyaralni. A gyermekcso­port 45 napig marad Krímben. — Politikai Iskoláztatás Nagyml­hályban. Július 21-én nyitották meg Nagymihályban a vezető pártfunk­cionáriusok iskoláztatását. Az isko­láztatás augusztus 6-án fejeződik be. A hallgatókat új referensekké képezik ki, akik a nagymihályi já­rás dolgozó parasztságának vezetői lesznek. — Belga szakemberek csehszlo­vákiai látogatása. A Zelezny Brodon lévő művészi üvegkiállí­tást eddig már 6000 ember láto­gatta meg. A külföldi vendégek között ott láttuk a magyar, az in­diai küldöttséget és szombaton megtekintette a kiállítást a bel­ga szakemberek egy csoportja is. A belga szakemberek elragadta­tásukat fejezték ki a kiállításon lévő tárgyak szépsége láttán. — 4787 brigádos az Ifjúság Vasútvonalán júliusban. Az Ifjú­ság Vasútvonalán a brigádosok száma minden hónapban növek­szik. Ez a számnövekedés leg­jobban látszott július hónapban, amikor az Ifjúság Vasútvonalára 4787 fiú és lány érkezett, ami 817-tel több mint júniusban. A brigádosok teljes száma 3942 fiú és 845 leány. A júliusi csoport­ban 155 munkás 3778 középisko­lás, 151 tanonc, 325 főiskolás, 340 tanító és 38 szabadfoglalko­zású dolgozik. A szlovák brigádo­sokon kívül az Ifjúság Vasútvo­nalán csehországrészekből való brigádosok is dolgoznak. A jú­liusi csoportban 214, melyből 113 középiskolás, 74 mnukás, 6 főisko­lás, 7 tanító és 5 más foglalkozá­sú. A legtöbb 1 ~'gádos a bratisla­vai kerületb' ':erült ki, számuk 1419, utána következik Banská Bystrica 975, Zilina 588, Nitra, 582, Kosice 521 és Presov 488 arieádossal. /Q ledőlt fa Petőfi százéves évfordulóján ki­dőlt a ligetben az a hatalmasra nőtt faóriás, amelynek törzsét csak öt egymásba fonódó gyerekkéz lánca fonhatta át. Közvetlenül a ligeti Dunapart közelében állt és a vasár­napi kirándulók, akik a propelleren mentek át a ligetbe, me 0nyugtató pillantással mérték végig, amint év­századok rokkant méltóságával őrt állt a Duna mentén. Gyerek és fel­nőtt egyaránt szerette ezt a csön­des, nevezetes fát és idegeneknek némi büszkeséggel mutogatták, mint egy régi, meghitt bútordarabot, amit már ősapáink is használtak. Évek óta mesterségesen tartották életben, óriásméretü törzsét erös vaspánt fogta körül és korhadt üre­geit cementtel töltötték ki. A város mindent elkövetett, hogy életben ma­radjon, szakemberek jártak ki hoz­zá, mint orvosok, de mindez nem használt. A fa, amely évszázadok keserves harcát élte túl és tanuja volt a Habsburgok erőszakos hatal­mának, hanyatlásának és bukásá­nak, tanuja volt a Dunamedence né­peinek mesterségesen szított viszá­lyának, július 26-án, a kora hajnali órákban, anélkül, ho^y elbúcsúzott volna a város lakosságától, egysze­rűen felmondta a szolgálatot és ki­dőlt. Kidőlt, pihenni vágyott, nem óhaj­tott többé őrt állni, sem tanúskodni. Csöndesen, udvariasan, mondhatni fegyelmezetten mondta fel a szolgá­latot a néptelen hajnali órákban, amikor egyetlen lélek sem járt ar­ra. A lakossághoz mindvégig hü maradt, soha nem bántott senkit és halálával sem akart senkit meg sérteni. Eölcsen halt meg ez a fa, össze­roppanását senki sem látta és való­színű, hogy a liget többi fái enyhe rázkódtatáson és remegésen kívül nem éreztek egyebet, amikor re­csegve, ropogva, fáradtan a földre vetette magát évszázados korhadt törzsével ez a köztiszteletnek ör­vendő faaggastyán. Mert köztiszteletnek örvendett, be­szélik, hogy Petőfi 1843-ban, amikor városunkban járt, szívesen pihent le a hatalmas fa dús lombjai alatt. Petőfi húszéves ifjú volt akkoriban, kegyetlenül nyomorgott és a nélkü­lözések közpette vetette papírra hal­hatatlan költeményeit. Az ő nyomora eleven forrásává vált az elnyomott magyar nép égbekiáltó hangjának. Petőfi ezekben az években szinte önti magából izmosodó népi költé­szetének páratlan gyöngyszemeit. A fiatal Petőfi ezekben az évek­ben pihenés nélkül, télen és nyáron gyalog, éhezve és kopottan járja végig oz országutakat. Nem tudunk szabadulni attól a gondolattól, hogy a fejlődő fiatal költő vándorlásaival a néppel való eleven kapcsolatait akarta megszilárdítani és megerősí­teni. A költő minden alkalmat meg­ragadott, hogy nyugtalan vándor­kedvének eleget tegyen. Vergődve és hajszolva ele.,et akar tenni küldeté­sének, vándorszíntársulatokhoz csat­lakozik és fáradhatatlanul járja az ország kisebb helységeit és falvait. Petőfi tehetségtelen színész, alig jut szerephez, de kitart a szinészet mellett és attól sem riadt vissza, hogy a szolga szerepét vállalja, szín­lapokat ragaszt a falakra, alázato­san szolgálja a vidéki ripacsokat, csakhogy velük tarthasson és lássa a népet a maga meztelen nyomorú­• • * ságában. Nem fér kétség hozzá: Pe­töti elég önkritikával bírt és tudta, hogy színészi képességei nem ve­szik fel a versenyt egy közepes szí­nész alakításával. De e vándorlásokra époly szüksége van. mint a csírázó gabonaszemnek a földet verdeső ta­vaszi záporra. A színészet, a kóborlás, a vándor­lás évei Petőfi számára az érést, teljesedést jelentették. Kellett, hogy nyomorában egészen a mélyre száll­jon le, a nyomor gyökeréig, hogy később aztán hangja annál erőtelje­sebben szálljon felfelé és forradalmi heve áthassa a magyar nép lelkét. A nélkülözés, az érés évei alatt sodródott Petőfi a ligetbe a hatal­mas, viharvert fa alá. Tűnődött itt egy keveset, nyugtalanul száguldozó gondolatait gyorsan papírra vetette -de nem pihent. A pihenésre nem votl ideje, rövid, ragyogó pályáját be kellett futnia zökkenés nélkül és állandóan árasztania kellett a fényt, a meleget, a világosságot, akár napnak. Azt, hogy Petőfi melyik költemé­nyét írta e fa alatt, nem tudjuk és sajnos, gondolatait sem tudjuk pon tosan követni, de halhatatlan müve arról tanúskodik, hogy ezekben döntő, érlelő években egyetlen óra sem múlott el az életében anélkül, hogy ne gondolt volna a népre, a nép fájdalmára, elnyomatására, mely állandóan csiszolta és fényesebbé tette ragyogó szellemét. A fa, egy bölcs magatartásával megvárta az időpontot, amikor a költő forradalmi szelleme diadalmas­kodva győzött a Dunamedencében, aztán ledőlt, mintegy jelezve, hogy őrtálló szerepe végleg befejeződött. (sz. b.) — Szocialista munkaverseny Eper­jesen. A szocialista munkaverseny az eperjesi Tátra üzemben második fordulójához érkezett. A versenyen a a munkásság 35 százaléka vett részt. A verseny három hónapig tart és a munkateljesítményt 40.059 koronával emeli. Önkéntes brigádok 321 munkaórát dolgoztak. — Kiránduló-vonatok Szliáes-filr­dó're. Július 31-én, vasárnap a CE­DOK Bratislavából kiránduló móto­rosvonatot indít Szliácsra. Indulás Bratislavából reggel 6-kor, visszaté­rés Szliácsról 23 órakor. Az úti­költség 300—400 korona, a jelentke­zők száma szerint — Üj repiilövonal Prága éa Brtinn között. Augusztus 1-ével a csehszlo­vák repülőtársaság új repülővona­lat létesít Prága és BrOnn között. Indulás Prágából munkanapon 18.35 órakor, érkezés Brünnbe 19.35-kor. A repülőgép Brünnből 6.30-kor indul és 7.30-kor érkezik Prágába. — Prostejovban új piacot építenek. Prostejov városában hárommillió koronás költséggel új, modern pia­cot építenek, melyben hűtőház és egyéb modern technikai berendezé­sek lesznek. A piac építése 1950 nyarára fejeződik be. — Skót bányászok a Szovjetunió­ban. Skót bányászok hattagú kül­döttsége indul a jövő héten a Szov­jetúnióba a szovjet szakszervezetek baráti látogatására. A bányászkül­döttek tanulmányozni fogják a szov­jet bányászatot. A skót küldöttség vezetője bejelentette, hogy a szov­jet bányászok a legrövidebb időn be­lül viszonozni fogják a látogatást. — A legnagyobb fürdő a köztár­saságban. Szombaton adják át rendeltetésének a köztársasag leg­nagyobb fürdőjét Korompán. A fürdőt a családi nyaralási szövetke­zet építtette. A fürdő 1600 négy­zetméteres és három medencés. 15 újító javaslat két hónap alatt. A trebiáovi cukorgyár alkal­mazottai két hónap alatt 15 újító javaslatot nyújtottak be. — Ajándékok a bolgár és lengyel nyaralóknak. A tájékoztatási mi­nisztérium vezetője és a szlovák­lengyel és szlovák-bolgár társaságok vezetői július 27-én meglátogatták azokat a bolgár és lengyel vendége­ket, akik Pöstyénben nyaralnak. Ebből az alkalomból ajándékképpen könyveket nyújtottak át a vendé­geknek és más tájékoztatási anya­got Szlovenszkóról. — Az osztrák papíripar államosí­tása. A grafikai ipari alkalmazot­tak szövetsége követelte a papíripar azonnali államosítását. A szakszer­vezet feliratában kifejtette, hogy ha a papíripart kiveszik a kapitalisták kezéből, ezzel sokezer, a grafikai iparban foglalkoztatott munkás meg­élhetését biztosítják. A papíripari szakszervezet a rotációs papír árát 25 százalékkal a többi papírárakat pedig 42 százalékkal emelte. A pa­pírárak emelkedése magával hozta az újságok és könyvek árának emel­kedését, ez viszont a vásárlóerő csökkenését jelentette, minek kö­vetkeztében ezer grafikai munkást bocsátottak el. Nyilatkozik Kosanovic nagykövet: Tito „beuiiletes" üzleti viszonyt akar az USA'val Newyorkból jelentik: Sava Ko­sanovic, Jugoszlávia washingtoni nagykövete két hetet Jugoszlá­viában töltött, ahol megbeszélé­seket folytatott Titóval és több ^ugoszláv tisztviselővel. Kosano­vic Jugoszláviából' visszatérve Newyorkban kijelentette: „Jugo­szlávia reméli, hogy 280 millió dollár összegű kölcsönt kap a Nemzeti Banktól. Más kölcsönö­ket is igyekszünk szerezni más bankoktól jugoszláviai beruházás­ra és szívesen vennénk némi forgóhitelt az Egyesült Államok­tól is." Az egyik újságíró kérdé­sére Kosanovic kijelentette: „Nem tartozunk a szervjet világhoz. Szo­cialista államot építünk, de ez a mi sajátos szocialista államunk lesz. Tito teljesen bízik abban, hogy ió kapcsolatok lesznek az Egyesült Államok és Jugoszlávia között. Tito becsületes és jó üzleti viszonyt akar kiépíteni az Egye­sült Államokkal.' a doliárbérenc Tito-klikk sorozatos támadásai Albánia elSen Az Albán Távirati Iroda jelen­ti: Az áruló Tito-klikk július ha­vában eddig 11 esetben sértette meg Albánia felségjogát. Jugo­szlávia határőrök géppuskatüzé­nek támogatásával Jugoszláviá­ból aljas bandák hatoltak be Al­bánia területére és ott Albániát gyalázó propagandanyagot hagy tak hátra. A Tito banda légihad­ereje július első napjaiban több ízben berepült albán területére. — Francia bányászok Gottwaldo­vouaJi. iveuuen öu la„u üoii/aswou­port eiiveztii GottWcuuovooa, rneiy itii tagjai résütveueit ijuuacoviccn az aiaui£i munKiuatouban. A cso­port vezetője, i^ouia Viseux kijelen­tette, hogy aiiova a csoport e .láto­gatott, íumaenutt elvtársi szeretet­tül es baratsagosan logautáK. — A legmodernebb gyermekkór­ház. Brno varos gyermekkórházat epit, amely Európáuan a legmoder­neob lesz. A komáznak szemészeti, íülészeti, orthopédiai, bőr- és bei­gyógyászati osztályai lesznek. Az új kórhazban 400 beteg számára lesz hely. Az építési költségek megha­ladják a 180 millió koronát. Az építkezéseknél több mint 100 mun­ka* dolgozik. — A szovjet naftaipari Üzemek al­kalmazottal és munkásai 1948—49. évben 30.000 találmányt és újítási javaslatot nyújtottak í>e. A talál­mányok szerzőinek több mint a fele egyszerű munkás. Több mint 22.000 javaslatot és találmányt a gyakor­latban is kipróbáltak és felhasznál­tak. A sikeres találmányok és újí­tások következtében 170 millió ru­belt takarítottak meg. A feltalálók­nak 7 millió rubelt fizettek ki ju­talom gyanánt. — A kínai ifjúsági küldöttség el­indult a fesztiválra. Pekingből 123 tagú kínai ifjúsági küldöttség in­dult el a budapesti ifjúsági feszti­válra. A küldöttség, melyet útja alkalmából az ifjúsági vezetők, a hadsereg és a hivatalok vezetői me­legen üdvözöltek, budapesti útjára számos ajándékot visz magával. — Az USA ipari termelése egyre csökken. Júniusban az USA ipari termelése 13 százalékkal csökkent a mult év november hónapjával szem­ben. Az Ipari termékek májusi index­száma 1948 novemberi 195 indexszá­mával szemben csak 174. A könnyű­ipar júniusban 10 százalékkal, a ne­hézipar 15 és a bányaipar 16 szá­zalékkal csökkentette termelését a mult év novemberével szemben. — További amerikai látogatások a prágai várban. Szerdán a prágai várat amerikaiak további csoportja látogatta meg, akik csehszlovákiai látogatásuk során Prágába érkez­tek. — Megvalósulnak az újító Indít­ványok. Magyarországon igen fejlett a javító tevékenység. Az elmúlt há­rom hónap alatt tizenkétszer annyi javító indítványt nyújtottak be, mint a mult év ugyanezen hónapjaiban. Minden ezer dolgozóra 96 újító esik. A válogatás után az elmúlt három hónap alatt 402 új javaslatot való­sítottak meg. — Oroszlánok szabadon. Grant­cam kerületbe a napokban egy cir­kusz látogatott el, melynek tulajdo­nában volt néhány oroszlán is. Egyik nap a ketrec tisztogatása közben az oroszlánok valamilyen módon el­szabadultak és a faluban nagy ré­mületet keltettek. Néhány órai haj­FZI után sikerült az oroszlánokat visszacsalogatni a ketrecbe. PETŐFI SÁNDOR: £1 nemzetnek nem szabad elveszni! Készlet a nagy magyar köl­tő 1848 április 18-áu a „Már­cius 15" című lapban megje­lent cikkéből, fczt a cikket Petőfi akkor írta, amikor a forradalom ügye hanyatlani látszott. Az alábbi sorokkal harcra buzdította a magyar népet. V. Pest, september 17. 1848. Het hónap óta a februáriusi fran­ciul forrauaiom o<-a szakadatlan hul­lámzásban, rengésben volt leikem. Minden nap egy uj remény, új fe­szü.t várakozás, új lelkeseaes, uj ag­yoau,x),u, uj naray es minaeu a n­lágon. Ki hinné, hogy egy folytában eny­nya képes megbírni az emberi szív, kivált ayen szív, mint az enyem, mely nagyító üveg módjára jot es rossza.t uriási aiakoa-n tüntet vissza, meiy a rengeteg visszhangjaként egy kiáltásra száz kíáltassal felel. Megbírta szivem e hét hónapos fel­indulást, a nélkül, hogy darabodra tört vOina, de meg keil valiunom, hogy eutompu.t, elérzekteleucaett, eiajult. Most iszonyatosan rideg a lelki éle­tem! Az utolsó napok eseményei nyo* mot nem hayyva p«itaut"-/c vissz* rólam, mint a golyó a márvány S2<J» borról, mint a mennykő a gránii szik* Iáról. A nemzetgyűlés levetette ama szép fényes harczi öltözetet, melyet sep­leniuer 11-K.enek estéjén vett föl, le­veieue mmayyárt inas nap, es he­lyette egy vén asszony szoknyájába bujt. Hallottam, hogy Jellasics beron­tott Mayyarorszayba 20.000 emberrel es nem estem kétségbe. Hallottam, hogy Teleki Ádám tá­bornok oly csujondáros hazaárulást követett ei, melynek párját az ösz­xzes világtörténetben kell keresni, es en nem tagadtam meg az istent. Jelen voltam tegnap este a nemzet­gyűlésben, midőn fölolvasták a ná­dorhoz írt nemet levelét a királynak, melyben megtagadja ama föltétele­ket, miknek tejesítése mellett aján­lotia Battyáni a minisztere.nöKseg elvállalását; jelen voltam a fölolva­sásán a levélnek, mely a király ö kelme, vagy akarom mondani ö fel­sége, megdorgálja a nemzetgyűlést, hogy ezt meg azt merészelte tenni, melyben a magyar nemzet oly hallat­lanul pofon veretik egy német izé által, és nem sírtam elkeseredésem­ben, nem szégyeltem magamat, nem pirultam, hogy magyar vagyok: még csak azt sem kiáltottam, hogy ,,éljen a köztársaság". Nem tudom, meddig tart lelkem­nek ezen újulása? de azt tudom, mire ütni fog a bosszú órája, melynek üt­nie kell, akkorára visszanyerem el­vesztett erőmet, rugalmasságomat, visszanyerem tízszerezve, százszoroz­va, és tényező leszek az Ítéletnek ama véres napjain, midőn e nemzet elég­tételt vesz megtiprott jogaiért > föl­rúgott becsületéért. Nem, nem, éi ezerszer nem! a ma­gyar nemzet nem gyáva. A ki téged gyávasággal vádol, nemzetem, az nem olvasta a világtörténet legszebb, leg­fényesebb lapjait, melyeken kardod dicsősége ragyog. És kiért villogtat­tad századokon át habár nem mindig győzedelmes, de mindig hősi kardo­dat! ha te nem martyrkodtál volna, magyar nemzet, most a török félhold vetne kísérteties fényt az európai műveltség romjaira! És pedig a mely nernzet nem gyá­va, annak nem lehet elvesznie, a mely nemzet küzdött az emberiségért l an­nak nem szabad elvesznie! Kicsiny tűz vagi/ok a haza éjében, de tüz vagyok s csak egy szót olvas­hat a nemzet a sors könyvéből fé­nyemnél, de ez az egy szó a remény! smjr, — A fiamat ugyanis nem ér­dekli a futball...

Next

/
Oldalképek
Tartalom