Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)
1949-06-23 / 62. szám, csütörtök
•feni '•v - • nSSSMH) > -+/K > \ .Wsfe í r A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 Június 23, csütörtök 3 Kcs II. évfolyam, 62. szám Figyelmeztetés Berán hercegérseknek és társainak! Zápotocky miniszterelnök rádióbeszéde az egyház és áilam viszonyában beállott utolsó eseményekről A Köztársaság kormánya 1949 júSiius 21-|én ülést tartott, amelyen foglalkozott az állam és az egyház közti viszony utolsó eseményeiről és ebben a kérdésben fontos határozatot hozott, amelynek közzétételével megbízta, a miniszterelnököt. Zápotocky miniszterelnök a kormánynyilatkozatot a következő beszédben hozta nyilvánosságra: Berán hercegérsekkel az élen bizonyos egyházi méltóságok márhoszszabb idő óta arra törekszenek, hogy az egyházi intézményeket, templomokat és kolostorokat a köztársaság külső ellenségeivel együttműködésben államellenes uszításra használják fel és a polgárságot valótlan hírekkel nyugtalanítják. Ez a törekvésük egy célt követ: A lakossság békéjének és nyugalmának felforgatását és azt, hogy a Köztársaság lakosságát eltántorítsák a népi demokratikus Köztársaság felépítésében végzett szorgalmas munkától és a gazdasági terv teljesítésétől. A Köztársaság ellenségei nehezen viselik el, hogy munkánk napról napra eredményesebb és eredményesebb lesz, hogy a viszonyok nálunk megszilárdulnak, megjavulnak és ha ezt a munkát erőszakos beavatkozással nem teszik lehetetlenné, népünknek a népi demokratikus rendszer boldog és örömteli jövőt biztosít. Ezért akarnak az egyház útján nyugtalanságot és zavart előidézni, mindenekelőtt a katolikus hívő népet akarják ellenséges hangulatba hozni a népi demokratikus rendszerrel szemben. Mivel munkájuk nem sikerült és a hívők megőrzik hűségüket a Köztársasággal szemben és önfeláldozóan harcolnak a munka sikere érdekében, most a nyílt provokáció eszközeihez nyúlnak. Üldözésről beszélnek, erőszakról prédikálnak. A külföldi rádióadók segítségével a leghazugabb hírverést terjesztik a Köztársaságunkban uralkodó viszonyokról, a templomok bezárásáról és a vallás gyakorlásának betiltásáról. Ezzel szemben ők maguk durván megsértik a Köztársaság törvényeit és terrorral akarják a lakosság szabad akaratát és meggyőződését elfojtani, A püspökök megtiltják a papoknak a politikai tevékenységet, amely a népi demokrácia Köztársaságanak érdekében történne. Az egyházi méltóságok üldözik és az egyházból való kizárással fenyegetik meg mindazokat, akik az együttmunkálkodásnak hívei. A hercegérsek megtiltotta a papság és a hívők tevékenységét a kerületi, járási és helyi Nemzeti Bizottságokban. Megtiltott mindennemű együttműködést a többi polgárokkal, amely a Köztársaság érdekében állna, politikai tevékenységnek nevezvén ezt, amelyben ja papok nem vehetnek részt. A püspökök az egyházi kérdésekben elutasítják a kormánnyal való megegyezést. Nem akarnak nyugalmat és békét, céljuk a ynugtalanság és felforgatás. Ezért elítélik a Katolikus Akciót, amelynek keretében a katolikus hívők, a hazafias érzésű papok a békét, nyugalmat és megegyezést akarják elősegíteni. A Katoliku Akciót nemkatolikusnak nyilvánítják, bár ennek vezetői a mélyen hívő katolikusok és a papság (Folytatás a 2. oldalon.) Részleges megegyezés Párizsban Végétért a négy külügyminiszter tanácskozása Május 23-tól Június 20-ig tartott a külügyminiszterek hatodik tanácskozása, melyet köztudomásúan Párizsban tartottak. A tanácskozásokon szovjet részről Andrej Visinskij, francia részről Róbert Schuman, Nagy-Britannia részéről Bevin és az USA részéről Acheson külügyminiszter vettek részt. A közel egy hónapon át tartó tárgyalások során a német kérdésről és az osztrák államszerződésről folytak a tárgyalások. A minisztertanács a következő pontokban állapodott meg: I. A német kérdés. Annak ellenére, hogy a tárgyalási időszak folyamán a ml.liszterek tanácsa nem tudott megegyezést találni az egységes Németország gazdasági és politikai megújhodása ügyében, a Szovjetúnió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterei azon lesznek, hogy ilyen eredményt elérjenek és részben már most is az alábbi pontokban egyezség jött létre. 1. A nemzetek szövetségének negyedik ülésszaka idején, azaz szeptemberben, a négy nagyhatalom kormánya megbízottjaik útján kicseré.lk véleményeiket a négy külügyminiszter tanácsának a német kérdést megvitató ülésének legközelebbi idejét és feltételeit illetően. 2. A megszálló hivatalok továbbra is szorgalmazni fogják Németország gazdasági és politikai egységének megúj'tását és Berlinben a négyoldali megállapodás elvei alapján fognak Intézkedni. 3. Ezeknek a tanácskozásoknak többek között az lesz a céljuk, hogy Németország és Berlin mostani adminisztratív felosztásának következményeit konszolidálják, főként az alábbi esetekben: a) a nyugati és keleti megszállási övezetek között, egyidejűleg Berlin nyugati és keleti övezetében a pénzügyi és gazdasági érintkezés fe ilesztése és a kereskedelmi élet kibővítése, b) a személy- és áruforgalom megkönny rtése a nyugati és keleti, valamint Berlin és a többi övezetek közötti hírszolgálat kibővítése, c) a berlini négy övezet igazgatása körül fe'merülő közös érdekek megvitatása. E kérdésnél különös tekintettel kell lenni a város életének normalizálására. 4. A munka megsegítése és támogatása céljából a harmadik paragrafus értelmében minden egyes megszálló hatalom német szakértőket és német felelős szervezeteket hívhat meg a saját jogfen()Jiatösága alatt álló övezetből. Ezek a németek egymás között előkészítik javaslatalkat és azokat a megszálló hatóságoknak továbbítják. 5. A négy nagyhatalom kormányai u. m. a Szovjetúnió, Franciaország, Nagy-Britannia és az USA megállapodtak abban, hogy az 1949 május 4-i newyorki egyezményt továbbra is érvényben tartják. Ezenkívül a további tervek, célok megvalósítása érdekében, amelyek az előző paragrafusokban megállapítást nyertek, továbbá azért, hogy e terv megjavuljon és kiegészítést nyerjen és a megegyezésnek többi terve is, amelyek a személy- és áruszállítást, a nyugati és keleti övezet közötti, valamint BerPn és az egyes övezetek közötti komurlkációt a megszálló hivatalok tranzitóját elősegíti, minden egyes megszálló hivatal saját övezetében minden lehetőt elköves'sen, hogy a normális vasúti, hajózási, autószállítás, személyek és áruk szállítását a postai, távirati és telefonösszeköttetést biztosítsa. 6. A megszálló hivatalok a nyugati és keleti övezet német gazdasági szervezetek vezetőinek figyelmébe ajánlják, hogy gondoskodjanak arról, hogy az övezetek között szorosabb gazdasági ér ;ntkezés keletkezzék és gondoskodjanak szorosabb kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok létrehozásáról. II. Az osztrák szerződés. A külügyminiszterek megállapodtak a következőkben: a) Ausztria határait az 1938. jan 1-i állapotban hagyják meg, b) az osztrák államszerződés megállapodást fog tartalmazni, amelyben Ausztria biztosítja az osztrák államban élő szlovén és horvát nemzetiségek jogainak védelmét, c) Ausztriával szemben reparációt nem állapítanak meg, Jugoszláviának azonban jogában áll megtartani, f 11. felszámolni a jugoszláv területen lévő' osztrák vagyont, jogokat és érdekeltségeket, dl a Szovjetúnió Ausztriától 150 mi'lió dollárt kap szabad átváltott valutában. Ezt az összeget 6 éven belül kell kifizetni, e) a végleges kiegyenlítés az alábbiak szerint történik: 1. Az egész vagyonnak, a jogoknak és érdekeknek Ausztriának való átadása, amelyek eddig mint német aktívák voltak kezelve vagy igényelve, valamint a katonai, ipari üzemek, lakóházak és hasonló ingatlan vagyonok, melyek az osztrák állam területén fekszenek és amelyek háborús zsákmányként voltak kezelve vagy igényelve. A megbízottaknak meghagyják emellett a háborús zsákmány minősítésének jogát, mely Ausztriának visszatérítettek, kivéve a petróleumforrásokat és a Dunai Gőzhajózási Társaság vagyonát, amelyek a Szovjetuniónak voltak átadva a szerződés 35-ik fejezetének illetékes paragrafusa értelmében. Ezzel összefüggésben a Szovjetuniónak átadandó a Dunai Gőzhajózási Társaság azon vagyona, amely Magyarországon, Romániában és Bulgáriában van és az Ausztria keleti területén levő D. G. T. vagyonának 100 százaléka, azon leltári összeírás szerint, amelyet a megbízottak állítanak össze. 2. Ezek a jogok, vagyontárgyak és érdekeltségek, melyek a Szovjetúniónak átadnak és a jogok, vagyonok és érdekek, amelyről a Szovjetúnió Ausztria Javára lemond, ezeknek átadása a Szovjetúnió és Ausztria részéről mindennemű nehézség, vagy kérés nélkül kell végbemennie. „A nehézség és kérés" alatt figyelemmel kell lennie, hogy nemcsak hitelezői követelésekről van szó, amelyek 1945 május 8-tól szövetséges ellenőrzésből eredtek, de minden követelésre vonatkoznak, még az adókövetelésekre is. Ez alatt a Szovjetúnió és Ausztria kölcsönös lemondását is kell érteni mindazon követelésekről, amelyeket azon vagyonírás tartalmaz, amelyben a Szovjetúnió Ausztria javára lemond a megállapított vagyonról és Ausztria, melyben a Szovjetúnió számára biztosítja a német vagyon feletti jogot, f) a volt német vagyonokat, amelyek a Szovjetunió tulajdonába mennek majd át, a Szovjetúnió hozzájárulása nélkül nem lehet eladni, g) a külügyminiszterek képviselői egy bizonyos idő leforgása után munkájukat megújítják, hogy legkésőbb 1949 szept. l-ig megvalósíthassák az osztrák államszerződéssel kapcsolatos összes javaslatokat. Az ünnepélyes fogadtatás a prágai Wilson-pályaudvaron. (Bt... j! jobbra: Dobi István, Rákosi Mátyás, A. Zápotocky é« Svoboda g nerális.) A magyar kiküldöttek a prágai forradalmi kiállításon Kedden a délutáni órákban Magyarország kiküldöttei: Dobi István magyar miniszterelnök, Rákosi Mátyás miniszterelnökhely.ttcs, Gerő Ernő államminiszter és Kállai Gyula külügyminlsz'.er meglátogatták Zizkovon a forradalmi harcok történelmét sz:mléltető kiállítást. A díszes v niégiereg V. Siroky miniszterelnökhelyettes, dr. I. Horváth, a csszl. budapesti követ, dr. Krasny, a Megbízotti Hivatal képviselőjének k'séretében nézték meg a kiá Ltás éxtékes anyagát. A vendégeket J. Valkou, a Kommunista Párt kultúrpropaganda osztályának szervező titkára fogadta. A kiállításnak az a része kötötte le leg'obban a vendégek figyelmét, melynek adataiból kitűnik, hogyan fejezte ki a csehszlovák nép rokonszenvét a nemzetközi proletariátus egyik vezérének, Rákosi Mátyásnak, a Horthy-börtönből való kiszabadu lása alkalmából. Nagy érdeklődéssel álltak a küldöttség tagjai a 1919 es Magyar Tanácsköztársaság korszakából származó okmányok vitrinje előtt. Rákosi Mátyás, a magyar kormányelnök helyettese, nagy figyelemmel kísérte a februári győzelemről szóló filmet, melyet az intézetben mutatnak be. A kiállításról a küldöttség öszszes tagjai dícsérőleg nyilatkoztak. Dobi István, a magyas köztársasig kormányelnöke, benyomá airól így nyilatkozott: — Ez a kiállítás igen nagy hatás al volt rám. A cseh és szlovák nép jo' b jövőjének felépítéséé, t folytatott, a februári győzelemre vezető harcát láttam ott. A legnagyobb jelentőséget az 1948 februári események pontos ábrázolásában és az új gazdasági tervekben látom, amelyek megvalósítása a csehszlovák népnek boldeg jövendőt biztosít. Rákosi Mátyás a következő szavakban foglalta össze benyomásait: — Örömmel győződtem m<g arról, hogy a kiállításnak sikerű.t megragadnia azt az összefüggés!, amely a csehszlovák dolgozók 100 éves harca és a mának az imperialisták ellen, a szocializmusért fo ytatott harc a között van. Ezenkívül sikerült hűen ábrázolnia a cseh és szlovák nemzet harcán k a nemzetközi harccal és a nemzetközi békefronttal való összefüggését. Bizonyos, hogy ez a kiállítás hozzájárul ahhoz, hogy meggyőzze a csehszlovák népet annak az útnak a helyességéről, amelyre lépett és még nagyobb erőt ad a további harchoz. Hogy a vendégek milyen figyelemmel és érdeklődéssel nézték ezt a kiállítást, kitűnik Gerő Ernő á lamminiszter érdekes megjegyzéséből, aki szóvá tette azt, hogy a kiállítás anyagából hiányzik Sztálin elvtársnak 1926-ban mondott fontos beszéde, amelyben igen behatóan foglalkozott Csehsz ovákia problémáival. A kiállítás megtekintésének gyakorlati eredménye is lesz. Rákosi Mátyás magyar miniszterelnökhelyettes készséggel hozzájárult ahhoz, hogy a forradalmi dokumentumokat kölcsönösen kicseréljék Csehszlovákia és Magyarország között. Prága híres, nevezetes terén, ahol a német fasizmus romboló nyomai még ma is elevenen láthatók, a Régi Városháza előtt kegye'ettel adózott a magyar küldöttség a csehszlovák névtelen hősök emlékének. Délelőtt .Vil2 óra tájban a díszszázad már széles sorokban készenlétben állt a névtelen katona sírja előtt. A díszszázaddal szemben katonatisztek ünnepi sora sorakozott fel. A tér felett borús komoran halványszürke az ég, mintegy kiemelve a gyászt, amit az elesett névtelen hős sírja jelképez. A téren már jelen voltak kormányunk tagjai is. Ott láthatjuk Zápotocky miniszterelnököt Svoboda hadügyminiszDobi István magyar miniszterelnök A. Zápotocky üdvtízléséra válaszol.