Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)
1949-06-02 / 45. szám, csütörtök
1949 június 2 UJSZ0V Duris földművelésügyi miniszter nagy beszéde a mezőgazdasági termelés fokozásáról 5. Néhány pontban szeretném felsorolni azokat az intézkedéseket, amelyeket a mezőgazdaság fejlődése érdekében eszközöltünk, hogy ezzel a munka termelékenységét emeljük s igy a mezőgazdasági termelésben is arra a kijelölt útra térjünk, amely a falut kizsákmányolásával szemben a szocializmus útján a közép- és a kisparaszt győzedelmes útjára vezeti. A mezőgazdasági termelés rendelése és tökéletesítése, valamint a falusi gazdagok hatalmának meggyengítése céljából vezettük be az állam és a földművesek közötti termelési szerződéseket. A termelési szerződések a tervszerinti gazdálkodásunknak bevezetői, amellyel hozzávetőlegesen egymilliónégyszázezer mezőgazdasági kistermelőt, közel 7.5 millió hektár terjedelmen vonunk be a termelésbe. A hatszázezer hektár kiterjedésű állami birtokainkkal és nagytermelésünkkel különleges operatív terveink vannak, amelyekkel mezőgazdaságunk nagytermelésének szocialista megszervezésének tökéletesítését és magasabb termelési számait kívánjuk elérni. A kistermelési ágban a szerződések eredményei azt bizonyítják, hogy helyeáen alkalmaztuk az egyéni kistermelést és a szocialista nagytermelés tökéletesebb formái közötti hidat. Egészben 1 millió százhúszezer termelési szerződés aláírását vettük tervbe. Ennek 97%-át írták alá. Csak 2S.000 azoknak a szerződéseknek a száma, (azaz 2.5%) amelyeket a járási nemzeti bizottságok hivatalosan írtak elö. A szerződésekben foglalt vetési területek és azoknak hozamai nem felelnek meg még tökéletesen termelési terveinknek. A vetési területeken az egyes kultúrák között átcsoportosítások történtek, melynek során szerződésileg 70.000 hektár, azaz a vetési terület 2% nem volt lekötve. Ami az egész szerződési hozadékot illeti, ez 1.7%-al kisebb, mint annak a terv szerint lennie kellett volna. Az állattenyésztésben a termelési tervek, ami az állatállomány számszerűségét illeti, 110%-ban voltak teljesítve, a tejtermelés azonban csak 94%-ban, a tojás beszolgáltatás 92%-ban. j. ftrius földművelésügyi miniszter Igaz, hogy ezek csak a kötelezettségek. A szerződés nagy jelentősége abban áll, hogy pontosan figyelemmel tudjuk kisérni a termelési és a felvásárlási terv teljesítését és a kis- és középparaszt érdekeit szem előtt tartva időben tudjunk közbelépni, hogy a községekben a terveket pontosan teljesítsék. Az eddigi tapasztalataink és a 1950-es évi termelési terv szerződési úton való megállapítása mezőgazdaságunk tervszerüsitését lényegesen meg fogja erősíteni. Pártunk, minisztériumaink és nemzeti bizottságunk feladata le3z, hogy a szerződések teljesítése havonta ellenőriztessék, azok megkötésében javulás álljon be, hogy ez a rendszer a kis- és középparasztok termelésének tökéletesítését elősegítse és így a tervgazdálkodásban a bizalmuknak ] biztos záloga legyen. Az Egységes Földműves Szövetkezetek És most milyenek a tapasztalata- 1 építésén fog segédkezni és a szövetink a mezőgazdasági szövetkezetek felépítésénél? Gottwald, Slánsky és Zápotocky- elvtársak már részletesen fejtegették az egységes földműves szövetkezetek alapításánál felmerült feladatokat. Én azokhoz csak egy két szóval járulok hozzá. Csehszlovákia 15.000 községéből eddig 2370 községben kezdődtek meg az Egységes Földműves Szövetkezetek előkészítő bizottságainak munkái. Ténylegesen 208 szövetkezet kezdte meg máig szövetkezeti működését. Az Egységes Földműves Szövetkezetek működésének megkezdése a szövetkezeti élet helyes fejesztésének központi problémája. Hangsúlyoztuk, hogy nem az Egységes Földműves Szövetkezetek száma a döntő, hanem az a ténykedés, amely a kisés középparasztot gyakorlatilag meggyőzi, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek nélkül nehezebben élne, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek hiányában a mezőgazdasági termelést nem lehet tökéletesíteni és nem lehet a földműves életszínvonalát sem felemelni. Éppen azért ránk hárul a feladat, minden egyes földműves szövetkezetben biztosítani a sikeres működést, mégpedig a szövetkezetnek abban a szektorában, amelyre a községében a legnagyobb szükség mutatkozik, amely biztositja a tömeges részvételt és lehetővé teszi a kis- és középparaszt iskoláztatását, hogy az tudatosítsa magában a szövetkezet döntő fontosságát. Ezért adunk mindén Egységes Földműves Szövetkezet rendelkezésére egy szakképzett oktatót, aki az első naptól fogva a szövetkezet felkezet működését biztosító anyagi előfeltételek megteremtésében hathatósan a tagok rendelkezésére fog állni és addig marad a helyén, amig a szövetkezet működése nincs teljes mértékben biztosítva. A földmüvelésügyi minisztérium hivatalnokai, az Egységes Földműves Szövetkezet, a Szövetkezetek Központi TanáiCsa, a járási és kerületi agronóm szolgálatok, de elsősorban a járási szervezetek megbízottai felkeresik a falvakat, hogy a helyszinen a földmüvesekkel együtt a mezőgazdasági termelés tökéletesítésének tényleges problémáit meg-oldják. Ez természetesen megkívánja tőlünk azt is, hogy a szövetkezeteknek a legsürgősebben biztosítsuk az építő anyagokban mutatkozó szükségleteit, hogy az építkezéshez azonnal hozzáláthassanak és így maguk győződhessenek meg a szövetkezeti hizlaldák, borjasitók, baromfifarmok, mosódák stb. előnyeiről. Ezek az új feladatok megkövetelik tőlünk, hogy a szükséges anyagi szükségleteket még az idei operatív tervben biztosítsuk. A szövetkezet döntő jelentősége megköveteli ezenkívül még azt is, hogy az egyes földműves szövetkezetek részére, valamint azok tagjai számára előnyöket nyujtsunk tevékenységük és szükségleteik különbözö területén. Ezek az intézkedések abból az alapelvből indulnak ki, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek elsősorban a földművesek saját ügye és hozzájárulásuk, részvételük és bizalmuk nélkül a szövetkezet működése elképzelhetetlen. És éppen a Kommunista Párt iránti bizalom lesz a továbbiak során is a biztositéka mezőgazdaságunk felépítésének. Emlékezzünk csak a szövetkezeti mosódákkal kapcsolatos tapasztalatainkra és arra a nagy bizalomra, amit földműves asszonyaink munkájának megkönnyítése révén szereztünk. Emlékezzünk, hogy a mezőgazdasági politikánk eredményeit a kisés középparasztok és azok asszonyaik praktikus tapasztalataira tá maszkodva valósítottuk meg, hogy rajtuk minden vonalon segíteni akarunk, és ez a segítség nem történhetik meg anélkül, hogy a falusi gazdagokat ne gyengítsük, félre ne állítsuk és el ne különítsük. flz állami gazdaságok És most kísérjük figyelemmel, hogyan teljesítjük feladatainkat mezőgazdaságunkban az állami gazdaságainkon, szocialista nagytermelés építését illetően? Az állami birtokok termelési adatai, összehasonlítva az egyéni termelési tervágak kistermelésével, meggyőző bizonyítékul szolgálnak, hogy mezőgazdaságunkban a termelést és a termelékenység emelését gyors ütemben fogjuk tökéletesíteni. A növénytermelési ágában az állami birtokok 1950-ben hektárhozadék tekintetében 27%-al nagyobb termelési hozadékot fognak eredményezni, mint a kistermelési ág. Az állattenyésztésben az állami birtokokon az 1950. évben a tejtermelés 62%-al lesz nagyobb, mint az idei szektorban. Ez annjnt jelent, hogy az állami birtokok egy tehénre jutó tejtermelése 2372 liter lesz évente, sz egyéni gazdálkodásban pedig 1557 liter. A lehetőségek azonban még ennél is nagyobbak. A Szovjetúnió szofhozaiban egv tehén átlagtejhozama 1951-ben 2500—3000 litert fog kitenni. A mezőgazdasági termelésnek ezeket a nagy lehetőségeit a nagy hizlaldákban hizlalt sertések termelési eredményei is tanúsítják. Legfőbb feladatunk, mely előtt most állunk, az állami gazdaságokon a munka termelékenységét annyira emelni és ezen 600.000 hektáron a"termelés megszervezését annyira tökéletesíteni, hogy az állami gazdaságok a mezőgazdasági munka szocialjsta megszervezésének fontosságát igazolják. Ezt a munkát most. indítottuk el. Minden gazdaság és a kapcsolt gazdaságok már saját termelési tervvel és költségvetéssel rendelkeznek. Minden mezőgazdasági egység önálló mérlegegységet alkot és a végrehajtási és beruházási bankba van bekapcsolva. 1949 július 1-töl végrehajtási költségvetést vezetünk be a gottwaldovoi környék állami birtokain és 1950 január 1-töl az állami birtokok túlnyomó többségén. De bevezetjük a mukateljesltés és a gazdálkodás egész eredménye alapjáni dijazási rendszert. Éppen most tárgyaljuk az anyagi és költségi szabályok bevezetését. Ezzel azt eredményezzük, hogy minden egyes gazdaságnak és annak minden részének meglesz a részleteiben is kidolgozott termelési költségelőirányzata. Ezen az alapon indul meg az egyes gazdaságok, birtokok és alkalmazót tai között az »elsöosztályú birtok< ct méért való verseny, amelyen már pontosan teljesítendök az előirt normák és a résztvevő alkalmazottak már magasabb juttatásokat élvez 4 nek. A termelékenység emelése azonban előfeltételezi az állami birtokok kiépítését. az istállók tökéletesítését és az állattenyésztésnél a munka gépesítését is. Ezért kezdjük meg a kombinátok építését, amelyeknek megszervezése és a termékek kölcsönös kiegészítése biztosítják a jövedelmezőség emelésének és megoldásának kérdését. Hogyan javítjuk meg az áüami gépállomások munkáját A gépesítésről szóló törvény következtében az állami gépállomások a mezőgazdasági termelés gépesítésének kérdésében döntő fontossággal bírnak. Ahogy az állami birtokokon, úgy az állami gépállomásoknál is legnehezebb feladatainkhoz érünk, a munkatermelékenység emeléséhez, a munka" költségek csökkentéshez, a munkaminőség megjavításához és a munkaidőben való elvégzéséhez. Minden állami gépállomásnak a saját költségvetése szerint önállóan kell gazdálkodnia és a költségvetésnek a pontosan kidolgozott normákra kell támaszkodnia, a munkateljesítmény szerinti dijazási rendszerre, a hajtóerő gazdálkodására, a gépek javításának mennyiségére, egyszóval fi gyelemmel kell lennie a gépállomás gazdálkodásának összeredményeire. Ezeket a feltételeket a gépállomások és az egyes földműves szövetkezetek között létrehozandó munkaszerződések megkötésével akarjuk tökéletesíteni, mégpedig olyképpen, hogy a mezőgazdasági termelés és a kis- és középparasztok biztos segítséget kaphassanak az állami gépállomásoktól. Ez azonban az egyes mezőgazdasági gépek új típusának gyors előállítását teszi szükségessé, | valamint kötelességünkké teszi az állami gépállomások épületeinek tökéletesítését a jövedelmezőség érdekében. A mezőgazdasági termelés tökéletesítését szolgáló két mezőgazdasági alaptörvény Mezőgazdasági termelésünk tekintetében további intézkedéseket kell még tennünk, amelyek a termelékenység emelését fogják elösegiteni a mezőgazdaságunk egész munkafrontján. Ez két alapvetően fontos mezőgazdasági törvény. 1. A növényi termelés tökéletesítésének törvénye, 3. Az állattenyésztés tökéletesítéséről szóló törvény. Az intézkedések Micsurin és Liszeríko alapelveire támaszkodnak, a szovjet mezőgazdaság nagy sikereire, melyek biztos vezérelvül fognak szolgálni a szocializmus felé haladó útunkon. A növényi termelés törvénye Ezt a kérdést a hektárhozadék emelésével oldhatjuk meg, a föld tökéletesebb megművelésével, a mezőgazdasági munkásnak a legalkalmasabb időben való véghezvitelével, a föld termelékenységének emelését a trágyázás javításával, a füvesítés rendszerének bevezetésével, a vetési eljárásnak pontos betartásával, a nemes vetőmag bevezetésével, a takarmányalapok biztosításával^ a legelök kiépítésével, a széna tökéletes megszáritásával, a takarmányok tárlózásával, valamint új tipusú gépeknek munkába állításával, ahol még nem voltak erre alkalmas gépeink. Földműveseink segítségére és a kérdések megoldására eddig hozzávetőlegesen 14.000 népi agronómit neveztünk ki. Az intézkedések kiegészítéseként ármentesitő, erdösítő és szélfogó akciók megszervezése vau tervbe váva. Az állattenyésztés tökéletesítésének törvénye Ennél a kérdésnél az egyáltalában nem kielégítő állatállományból kell kiindulnunk, ahol pl. a tehenek számát illetően az ötéves terv első és második esztendejében kisebb feladatokat tűztünk ki, mint a kétéves tervben és ahol a marhaállomány hozama messze elmarad a háború előtti viszonyok mögöt és e mellett a marhaés sertésállományban évi veszteségünk majdnem 2 miliárd koronát tesz ki. Éppen azért e törvény keretén belül oly feladatokat tüzünk ki, amelyek biztosítják a legalkalmasabb módszerek használatát, az állatállomány számának gyarapítása és hasznosítása tekintetében, amely elősegíti a gazdaságokban a törzskönyvezett állatok nevelését, és magas minőségű és nemesitett állatok tenyésztését teszi lehetővé, a tökéletes technikai takarmányozással ellátott hizlaldák felépítését és a takarmányok feldolgozását általános tárolással, kifutók és legelők megteremtésével. Feladataink közé szorozzuk a speciális farmok felállítását, amelyeken az állatok súly növelését érnénk el, továbbá a szövetkezeti hizlaldák és baromfifarmok kiterjesztését az Egységes Szövetkezeteken belül, az állatállomány számszerinti növekedését az állami és szövetkezeti borjasító és baromfifarmok megalapításával és a szovjet példákon okulva rövid évek leforgása alatt az álltok beoltásával az állatbetegségeket a legminimálisabbra szorítjuk le. Elvtársak és elvtársnők, röviden felsoroltam, mily Intézkedéseket foganatosítottunk mezőgazdaságunkban, hogy a kis- és középparaszt meggyőződhessék arról, hogy számára is a szocializmus az az út, amely termelési és életszínvonalának emeléséhez vezet. A szocializmus felépítésének ez a szakasza a falun nem lesz könnyű munka, mert szembetalálkozik a dolgozó földművesek falusi kizsákmányolójával, azonkívül sok munkát követel, de mögötte minden földműves család emberi boldogsága és öröme rejtőzik. Éppen ezért ez a nagyszerű mü mindenkor a kis- és középparaszt bizalmára, a munkások és a földművesek szilárd szövetségére és Pártunk lankadatlan munkakedvére fog támaszkodni. Munkánk során minden lépésén, mind azt eddig is tapasztaltuk, továbbra is Klement Gottwaldnak, az okos tanítónknak és tapasztalt gazdának gondoskodó kezét fogjuk érezni. I M Mt MMMM Mt Mt lt MOMMMMMMOMMMM A marha- és sertéshús felvásárlása a B. Bystrica-i kerületben A marha- és sertésfelvásárlás a bajislíábystricai kerületben a 20-dik héten hanyatlást mutatott. Mert mig a 19-dik héten a marhafelvásárlást, 168 százalékra, a sertésfelvásárlást pedig 53.1 százalékban teljesítették, addig ezen a héten a marhahúsfelvásárlás csak 138.3 százalékos, a sertésfelvásárlás pedig csak 47 százalékos volt. Viszont a tejheszolgáltatásnál, mig az előző héten 71.42 százalékos, addig ezen a héten 84 1 százalékos eredményt értek el. A bratislavai Nemzeti bizottság 1947 óta szüntelen harcot vív az egyes kereskedőkkel a hibás szövegű cégtáblák kijavításáért, összesen 800 kereskedőt, ill. iparost szólítottak fel stilisztikai vagy hleyesírási szempontból hibás cégtáblájának kijavítására. A felszólításnak azonban csak kevesen tettek eleget. A 800 közül csak 120 kereskedő javította ki cégtábláját, 60 bejelentette, hogy a javítást végrehajtotta, de az ellenőrzés során megállapították a bejelentés valótlanságát. A bratislavai Nemzeti Bizottság szigorúbb eljárás megindítására határozta el magát. 1949 április 1-étöl 100.000 K<5s erejéig terjedő büntetést szabtak ki az engedetlen kereskedőkre^
