Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-02 / 45. szám, csütörtök

2. UJSZ0 1949 június 4 MEZŐGAZDASÁG H szlovenszkói mezőgazdaság feladata az ötéves tervben Mielőtt a szlovenszkói mezőgazdaságnak az ötéves tervbeni feladatáról írnék, előbb a szlovenszkói mezőgazdaság múltjára kell rámutatnom. A mult a kis- és középparasztok szempontjából nem volt kedvező, mert ez csak a zsíros parasztoknak, a nagybérlőknek és a földbirtokosoknak hozott hasznot. A szlovenszkói mezőgazdaság csak azoknak kedvezett, akiknek sok pénzük és nagy befolyásuk volt s így könnyen hozzájutottak mindahhoz, ami számukra hasznot jelentett. Könnyen szereztek jó vetőmagot, műtrágyát, fajállatot, de főképpen gépeket. Az első csehszlovák köztársaság idején traktorok is túlnyomóan ezek kezén volt és bizony alig volt olyan kis- va" y középparaszt, aki traktorral bírt, vagy annak áldásthozó munkájában részesült volna. Hozzájárult a kisparasztok helyzetének súlyosbodásához a bankok kamatuzsorája, mely a parasztok munkájának gyümölcsét kamat formájában a maga számára elharácsolta, sőt a parasztok ezreinek vagyonát dobra juttatta. Végül az a tény is a mezőgazdaság múltjához tartozik, hogy a mezőgazdasági termékek árait mindig a nagybérlők és a földbirtokosok óhaja szerint állapították meg. Ugyanez történt az adóknál is, a múltban a parasztokra eső adó mindig nagyobb és súlyosabb volt, mint amit a kulákok, nagybérlők és a földbirtokosok, vagyis a falu kapitalistái fizettek. A fejlődést akadályozó körülmények azt okozták, hogy a szlovenszkói mezőgazdaság az elmúlt 50 évben haladást nem mutatott fel. Ezért minden törekvésünk az, hogy ezt a visszamaradottságot kiküszöböljük és minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy a termelést és a munka termelékenységét fokozzuk. Tudnia kell minden dolgozó parasztnak, hogy jövedelmét és életszínvonalát csak úgy emelheti, ha többet termel és nem spekulál az kói mezőgazdaságra 32 parcella jut. I az eltolódása és fokozódása nagyobb jövedelmet juttat az egyes gazdáknak és több élelmet a város lakosainak. Amint már ezt említettem, csak a szlovenszkói mezőgazdaság nagyfokú gépesítésével lehet ezt elérni, amit részben már a kétéves tervnél kezdtünk me valósítani. Míg a kétéves terv elején csupán 1800 traktor volt Szlovenszkón. a kétéves terv végén Persze, az ilyen sok parcellából álló kis mezőgazdaságban nem lehet eredményesen gazdálkodni. A másik főoka mezőgazdaságunk elmaradottságának a gépesítés hiánya. 1946-ban Csehországban egyegy hektárra kiszámítva négyszer annyi traktor volt, mint Szlovenszkón, de ha a mezőgazdaságban használt villanymótorokat vesszük tekintetbe, úgy Csehországban egyegy hektárra átszámítva 25-ször annyi villanymótort használnak a mezőgazdaságban, mint Szlovenszkón. Ez mutatja legjobban, mennyire visszamaradtunk Csehország mögött. Végül meg kell emlékezni a harmadik főokról: gazdáink hiányos tudásáról. Ez a ré"i kapitalista rend legsúlyosabb öröksége, ami a mezőgazdasági iskolák hiányának tudhatók be. E tekintetben hasonlítsuk össze a szlovenszkói és csehországi viszonyokat. Míg az 1946/47-es iskolaévben Csehországban 263 mezőgazdasági iskola volt, addig Szlovenszkón csupán 36 ilyen iskola létezett. Szlovenszkón egy mezőgazdasági iskola 77.000 hektárra, míg Csehországban egy-egy ilyen iskola már 17ÍS0 hektárra jutott. Ennek az áldatlan helyzetnek véget kell vetni, ha azt akarjuk, hogy a szlovenszkói gazdák is olyan életszínvonalra jussanak, mint a cseh- A IX. pártkongresszus javara országiak. önkét vállalt kötelezettség teljesí•Ez az ötéves terv egyik feladata, tfce a mezőgazdák soraiban is emlék

rezni

réSZleteSGbbe

n I keü

Ő visszhangra talált. A tapaszC"AZ ötéves tervnek a mezőgazda- ; tálat és a vállalt kötelezettségek ságra vonathozó része elsősorban teljesítésének eredményei azt muemeini akarja az állattenyésztést ! Az állam! gépállomások szerződéseket fognak kötni az egyes községekkel és így ezek már előre biztosítják maguknak a szükséges gépeket: traktorokat, cséplő- és aratógépeket, stb. A mezőgazdasági termelés fokozásában nagy feladatuk lesz az állami gazdaságoknak. Ezek már most 83.000 hektárnyi területet müveinek meg. Eddig 404 állami gazdaságot létesítettek Szlovenszkón, melyek 42 igazgatóság vezetése alatt állanak. Az állami mezőgazdaságok 162 disznóhizlaldát tartanak fenn 69.000 hízóval, amit ez év végéig 80.000-re fognak emelni. Az állami gazdaságok fontosságát úgy tudjuk legjobban megérteni, ha rámutatunk arra, hogy ezek az év végéig 80.000 sertést fognak beszolgáltatni az államnak, míg ugyanakkor az összparasztság csak 140.000 darabot köteles beszolgáltatni, pedig az összparasztság majdnem húszszor olyan területet müvei meg, mint az állami gazdaságok összesen. Amellett az állami gazdaságok álmár 4000 traktorral, vagyis több j

ta

l beszolgáltatott sertések átlagos mint kétszeresével birt mezőgazda- súlya 138 kg, a gazdák által beságunk. Idén már minden járásban lesz traktorállomás. Az ötéves terv végén a traktorok száma 8000-re nő 15.000 foglalkoztatott személlyel. ÁPami és szövetkezeti gépállomások lesznek, míg egyes kisgazdák csupán kisebb gépeket kaphatnak tulajdonba. szolgáltatott sertések átlaga csak 85—100 kg-ot ért el. Az állami gazdaságok kötelesek az ötéves terven belül a komenciósok (alkalmazottak) részére rendes lakásokat felépíteni és komenciósok soraiból a tehetségeseket mezőgazdasági iskolákba küldeni, hogy ezekből jó szakembereket neveljenek. Az állami gazdaságok további feladata segíteni a gazdáknak a termelés fokozásában, különösen nemesített vetőmagvak és fajállatok szállításával. Az Állami Erdők vállalata a szlovenszkói erdők felének tulajdonosa és feladata a kopár területek fásítása és a fakitermelés gépesítése. Ez főképpen a szlovenszkói hegyvidéket érinti. A szlovenszkói mezőgazdaság egyik igen fontos feladata a Földműves Szövetkezetek kiépítése. Most már minden gazda előtt ismeretes, hogy a szövetkezés nagy előnyöket nyújt tagjainak, mert amit az egyes gazdák nem tudnak elérni, azt többen szövetkezetekbe tömörülve — könnyen meg tudják valósítani. Nem lehetetlen ez, mert hiszen már a múltban is léteztek úrbéri és legelöszövetkezet'ek. A most alakuló Egységes Földműves Szövetkezetek hivatva vannak arra, hogy a gazdák érdekeit képviseljék, munkájukat megkönnyítsék és eredményesebbé tegyék. Végül meg kell emlékeznem a mezőgazdasági tudomány feladatairól, mert csak ennek segítségével tudjuk megállapítani a talaj minőségét, felvenni a harcot a különböző káros rovarok és vészek ellen, talajjavító munkákat végezni és mindazt, ami a gazda munkáját könnyebbé és gyümölcsözőbbé teszi majd. Az ötéves terv egyik fontos feladata a mezőgazdasági termelök életszínvonalának emelése és a mezőgazdasági termelés fokozása. Minden kezességgel bírunk, hogy ez a terv örömteljes valósággá válik majd. Kugler János A földművesek is teljesítették a KSC IX. kongresszusa javára Örsként vállalt kötelezettségüket és csökkenteni a gabonatermelést. Ezt úgy akarja elérni, hogy a gabonával bevetett területet 4.1 százalékkal csökkenti az ötéves terven belül, de ugyanakkor 9 százalékkal emeli a takarmány termesztését, ami lehetővé teszi az állattenyésztés megfelelő fokozását. Ezzel egyidejűleg fokozni akarja árral. Persze, nem fizetődik ki tejet a gabona termesztését egy-egy liektermelnie annak, akinek tehene csak j tárra számítva. Míg eddig- egy heknapi 2 liter tejet ad, de kifizetődik annak, akinek tehene naponta 5 liter tejnél is többet ad. Ezt a többtermelést most mindenki könnyen elérheti, mert a népi demokratikus állam az ehhez szükséges eszközöket minden gazda rendelkezésére bocsátja. Az a gazda, aki földjét tehénkéjével és könnyű ekével szántja fel, ahelyett, hogy ezt az állami vagy szövetkezeti traktorral tenné meg, nemcsak magának árt, mert nem ér el többtermelést és nagyobb jövedelmet, — hanem bűnt követ el az egész néppel és az állammal szemben is. Ugyanolyan bűnösen jár el az a gazda, aki gép helyett kézzel vet, nemcsak azért, mert a kézzel való vetés több időbe kerül, hanem azért is, mert a kézzel való vetéfhez több vetőmag is kell. Hogy a szlovenszkói mezőgazdasí"' mennvire visszamaradt, azt legjobban látjuk, ha összehasonlítjuk a csehországi mezőgazdaság termelésével. U vanis. m'<r Szlovenszkón esry hektárra 13 4 n bú?:a esik, addig Csehországban ugyancsak ety hektárra. 18 o. Szlovenszkón ety gazdára 305 k<T búza esik, mí<r Csehortáron megtermett 13.4 q búza, a jövőben egy hektárnak 17.7 q búzát kell hoznia. A rozsnál ennek a számnak 12.7 q-ról 14.4 q-ra kell emelkednie. Ugyanakkor az ötéves terv a gyümölcsfák számát 13 százalékkal fogja emelni. De az ötéves terv még tovább megy, mert az éghajlati viszonyokat is meg akarja változtatni DélSzlovenszkón fásítással, széltörökkel és új halastavak létesítésével. Azonkívül tervszerüsiteni fogják a mezőgazdaságot olymódon is, hogy az egyes vidékeken mindenütt olyan termékeket fognak termeszteni, melyek a vidék éghajlati viszonyainak és a föld minőségének megfelelnek. A fősúlyt azonban az állattenyésztés fokozására fogjuk helyezni, még pedig azért, hogy ezzel gazdáinknak nagyobb hasznot és országunk lakosságának a szükséges zsirés húsmennyiséget biztosítsuk. A marhahús termelését 81 százalékkal fofrjuk emelni, a disznóhúst 54 százalékkal, a tejtermelést 132 szíz^ékka1 és a tojásét 167 százalékkal. Ezt elsősorban a szlovenszkói mezőgazdasár gépesítésével akarják el tatják, hogy jó szervezés mellett a mezőgazdasági termelést is fokoz ni lthit. Nagy érdemük van a meI zőgazdasági termelés fokozásában ; az állami traktorállomásoknak és az állami birtokoknak, mellek | nagy mértékben hozzájárultak a tava zi vetőnumká'atok korai be; fejezéséhez. Mint ismeretes, a tai vaszi munkálatok a kitűzött ídöj pent előtt 10 nappal befejeződtek. A tavaszi vetőm-unkálatok elvégI zésénél nagyon segített és támo' ga ott bennünket a kedvező időjá' rás is. Mindezek után jó termést I várhatunk. A kedvező időjárás azonban az egyes gyomnövények fejl-' dését is e.ősegíti s így a cuhektárt vetettünk be cukorrépával. Ügyelnünk kell arra, hogy az egyes gyomnövények, mint pl. a repce, ne burjánozzék el a cukorrépái. Ideken. Lehetőleg egy talpalatnyi cukorrépát se szántsuk ki. A következő 10 napban minden földművesnek az legyen a jelszava, hogy az egész cukorrépát át ke'l kapálni: Az egyes gyomnövények elhatalmasodását csak gyors beavatkozással akadályozhatjuk meg. Mint a mult évben, az idén is szám'timk az önkéntes brigádok segítségére, akik lehetővé teszik a cukorrépa idejében való megkapá-ását s igy biztosítják fejlődését is. Illetékes körök úgy vélik, hogp mint.gy 8000 brigádmunkásra lesz szükség. Szükséges tehát, hogy az egyes helyi és járási nemzeti bizottságok megkezdjék az önkéntes brigádosok korrépa, a mi fehér aranyunk is 1 beszervezését. Reméljük, hogy veszélyeztetve van. Ezidén 27.000 | a brigádmunkára való jelentkezés FORRONG A FALU » • • — I — • SZÁDBAN PTV GAZDIRA 508 kg buza érni. Az ötéves terv szerint erre a esett 1948-ban. Vagyis, a esehorttf^i gazda utrvanazon a földön Itajdnem a duplálát termeli meg annak, amit a szlovenszkói <"azda termel. Ezen látni a legjobban, mennyire visszamaradott a szlovenszkói mezőgazdaság és a szlovenszkói j*azda. De gyerünk tovább és nézzük mp?. hT^'an állunk az állattenyésztéssel. Szlovenszkón 1948-ban 1000 g-p527 Fzarvasttf8

rha jutott, míg Csehországban 1365 darab, vagyis a szlovenszkói átlagnak majdnem háromsltorosa. Ugvanabban az évben Szlovenszkón 1000 gazdira 366 sertés jutott, mi? Csehországban 1111 darab, varryis a szlovenszkói átlaer háromszorosa. Usrvpnúgy vagyunk a tejjel és a tojással is. Ennek a visszamaradottságnak hArom főoka van: Az elsíí: a szlovenszkói uieaógBxdaság szétfor^ársolódása. Hiszen Szlovenszkón 12 millió parcella van, vagyis átlagban minden szlovenszcélra csupán Szlovenszkón 5000 millió. vagyis 5 milliárd koronát fognak fordítani, amiből 10.000 traktort szereznek be a szlovenszkói mezőgazdaság részére. A fősúlyt a gép- és traktorállomások létesítésére fosnák fordítani. Azonkívül minden járásban mezőgazIskolát létesítenek és szaktanfofvamokat többezernvi számban. 18 vándormozit létesítenek és 2000 kozs^ben közséTi könvvtárat. Nary figyelmet fordítanak arra. hogv a falusi asszonvok munkáiát megkönnyítsék. Tervbe van véve szövetkezeti modern mosódákat. bölcsődéket. és óvódákat, valamint szövetkezeti gépműhelyeket létesíteni. Mindez azt a célt szolgálja, hogy as állattenyésztést 5.5 aránvban emeljük a gabonatermeléshez viszonyítva, úgy, hogy a jövőben a* állattenváfrztés ugyanannyi hasznot fog hozni a gazoknak, mint a ^""atarmesztés, míg eddig az aráay TJt volt a gabonatermesztés javára. A mezőgazdasági terna csn A prágai mintavásárral kezdődik » film törtenete. A n.esszi cseh falucska polgárai fellátogatiak Prágába, hogy megismerjék az ipar remek termékeit. Amikor a mezőgazdasági gépeket és a traktort megpillantják, a férfiakban mefogamzik mindjárt a gondolat: ez kellene a falunak! Az asszonyok viszont a villamos mosógépet csodálják, amely az ő munkájukat könnyítené meg. De hogyan megoldani a költségeket? A férfiak dolga könnyű, a helyi nemzeti bizottságban megszavazzák és a falu pénzéből megveszik a traktort. És a mosógép? Az már nehezebb dió. A dolgok menetébe beleszól a zsíros paraszt, aki látja, hogy hatalmát és vagyonát veszélyezteti az, ami másoknak, a tömegeknek csak jót hozhat. A film főereje és újdonsága abban rejlik, hogy a mai életből meríti tárgyát és megmutatja a helyes utat. megmutatja, »hogyan kell azokat a kérdéseket megoldani, melyek a falvak felvirágoztatását biztosítják. Az öszszefogáson mú'üc minden, mint ahogy a filmben szereplő cseh falucska asszonyai is összefognak, hogy kitűzött tervüket a zsíros gazda és bérencei ellenére akár sztrájkkal elérjék. Az aszszonyok szándéka sikerül, a mosógép a birtokukba kerül és ezzel győz a szociális gondolat — a falu asszonyainak munkája könnyebbé válik. A film vígjáték. A csehszlovák filmgyártás ezzel új útra lépett. A nép nyelvén, szórakoztatóan tanít. Felveti •tokát t kérdéseket, melyeket most m Etrvséfjes Földműves SzövetkezeMi valósítanak meg. Hiába ellenkezik a zsíros paraszt és hiába szól bele a falu új rendjébe, akárcsak ebben a filmben, amelyben a gazdag paraszt kijelenti, ha traktor lesz, nem dolgoznak majd a férfiak, ha pedig beszerzik a villamos mosógépet, akkor mit dolgoznak majd az asszonyok? Ategkapja a feleletet- a falu elvégzi a maga munkáját, de könnyebben és lelkesebben, a zsíros parasztok basáskodása nélkül — a közösség jólétét tartva szem előtt. Ebben a cseh falucskában az aszszonyok döntenek. Egy szerény és ártatlan mosógép lázba hoz egy egész községet. Megtörik a zsíros paraszt hatalmát és befolyását. És elindítják a faluban az új életet, a falu szocializálását, ezzel pedig munkájuk megkönnyítését, életszínvonaluk emelését. J. Mach, a film rendezője, jól oldotta meg feladatát. A Forrong a falu jó vígjáték, mulattat és egyben tanít. Az írók a való élet forrásából bőven meríthetnek. Példásan igazolja ezt ez a film, amely a megújhodott csehszlovák filmgyártásnak jelentékeny alkotása. Ez a film bizalommal tölt el bennünket és reméljük, hogy az új útra lépett hazai filmgyártás rövidesen hasonló jó filmekkel fog megörvendeztetni. (p—1) nemes célját nemcsak mukásaink, hanem közalkalmazottaink is megértik s minél számosabban jelentkeznek e hasznos munkára. Jelenlkezni a helyi és a járási nemzeti bizottságok illetékes referensénél lehet. 0 kapitalista államokat gazdasági válság fenyegeti állapítja meg az Európai Gazdasági Tanács A gazdasági válság és az ezzel járó munkanélküliség a kapitalista államrendszer egyik legjellemzőbb vonása. Az Európai Gazdasági Tanács megállapítása szerint 1948 ban a népi demokratikus államokban 17—28 százalékkal, míg a kap talista államokban 3—19 százalékkal emelkedett a termelés. A terme'ési munka stabilizálódása nagy munkanélküliséget eredményez. Így Franciaországban az összes munkásság 7 százaléka esett a munkanélküliség áldozatául. Hasonló eseteket tapasztalhatunk Nyugat-Németországban, Belg'umban, Olaszországban, mely országokban a munkanélküliek száma nem kevesebb, mint az 1929 —30-as világválság idején volt. fl cseh nők teljesítették önként vállalt kötelezettségeiket VaSátová, a jihlavai kerület egyik élmunkásnője a Csehszlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszusán arról számolt be, hogy hogyan teljesítették a kerület munkásnői a pártkongresszus javára vállalt köte'ezettségeket. Minden nagy és kis üzem munkásnője bekapcsolódott a szocialista versenybe. Sok üz mben a munkásnők voltak a verseny kezdeményezői és nagy mértékben hozzájárultak a kötelezettségek pontos teljesítéséhez. A jihlavai kerületben 61,953.288.— Kcs t takarítottak meg. Az egyes gyárakban női munkáscsoportok versenyeztek egymással. Ma már a kerület 556 faluja kapcsolódott be a többtermelésért folyó versenybe. A kerületben folyó építkezések során 581 nő vállalkozott olyan építőmunkára, amit azelőtt kizárólagosan csak férfiak végeztek.