Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-12 / 53. szám, vasárnap

1949 június 12 UJ SZÖ s. Június 12, vasárnap. A nap kél 4 óra 51 perckor, nyugszik 21 óra 9 perckor. A római katolikus és a protestáns naptár szerint Bar­nabás napja van. Egy délfrancia múzeumban őr­zött egyiptomi múmiát olyannyi­ra megrongáltak a férgek, hogy helyreállítása lehetetlenné vált. Ezért a múzeum vezetői elhatá­rozták, hogy eltemetik a múmiát. Az illetékesek azonban megtagad­ták ezt arra való hivatkozással, hogy temetni csak halotti lelet alapján lehet, Ennek kiállítására viszont az orvos nem volt hajlan­dó, mivelhogy sem az elhalálozás okát, sem annak időpontját meg­állapítani nem tudta. Szovjet orvosi lapok nagy hord­erejű felfedezésről számolnak be. A földben és a levegőben találha­tó bacillus aerosporusból kivona­I tot készítettek. Ez a „bacilluskivo­f nat" olyan betegségokozó bakté­| riumokkal szemben is hatásosnak f mutatkozott, amelyekkel szemben l a streptcmicin legtöbbször hatás­f talan maradt. (Például: szamár­í köhögés, tífusz, influenza.) ELVTÁRS Ne hidd. hogy szebbet tudsz mondani, mert nincs más szó, ami annyit fejezne ki. Ha elvtársnak szólítod fegyver- vagy munkatársad, legjobban gvámolítod és segítesz neki. Elvtárs, ' e szóban benn a küzdelem — elvtárs, ebben a világ szövetkezett — elvtárs, ez a hívás, jer építs velem — elvtárs, a mi időnk ez, adj te is kezet! Szántó György. — Klement Gottwald üdvözlő távirata dr. Hromádkához. Kle­ment Gottwald köztársasági el­nök a napokban üdvözlő táv­iratot küldött dr. Hromádkának, a huszita evangélikus teológia rendes tanárának, melynek szö­vege a következőképpen hang­zik: „Fogadja szívélyes üdvözlete­met hatvanadik születésnapja al­kalmából. Nagy elismeréssel gon­dolok érdemeire, melyeket tanári működésével a szocializmus és a haladásért vívott küzdelmében szerzett." „Kívánck önnek jó egészséget és sok munkaerőt." — Klement Gottwald. — 99 svéd kulíúrmunkás írta alá azt a békemanifesztációt, melyben hangsúlyozzák, hogy minden erőt to­borozni kell a tartós béke kiépítésére. A manifesztáció egy hatalmas svéd békemozgalom alapját képezi. — Előfizetőink figyel­mébe! Azok az előfizetőink, akik laprendelésüket nem bővítik ki napilapunkra, h e t i 1 a p u n­k a t továbbra is kaphatják heten­te egyszer a szokott terjedelem­ben. Az előfizetési díja változat­lanul i/í évre Kcs 40.—, V2 évre Kcs 75.—, 1 évre Kcs 150.—. Az ÜJ SZÓ kiadóhivatala. — Franciaországi honfitársaink az árulók ellen. A franciaországi csehszlovák telepesek Párizsban tartott rendes közgyűlésükön a következő üdvözlő táviratot küld­ték a csehszlovák iskolaügyi mi­niszternek: ..Közgyűlésünk tünte­tő válasz volt azok ellen, akik a februári napok után jöttek Fran­ciaországba, hogy megsemmisít­sék azokat a vívmányokat, ame­lyeket népünk oly ünnepélyesen szentesített. A közgyűlés a hűség és odaadás kifejezője volt honfi­társaink, a Csehszlovák köz­társaság, annak kormánya és a szlovák kultúra iránt." AZ ÉLMUNKÁS SZEREPÉRŐL Előző beszámolónkban az élmun­kás értékes, pótolhatatlan ténykedé­sét a következőkép fogalmaztuk meg: „idő- és anyagmegtakarítással jobb áruminőséget termelni, mint ed­dig". Kétségtelen, hogy az az öntu­datos dolgozó, aki erre a feladatra vállalkozik és vállalkozása sikeres eredménnyel jár, ezzel a ténykedé­sével nemcsak példaképévé válik a többi munkástársának kiváló mun­kája révén, hanem a népi demokrá­ciának megbízható tagjává is emel­kedik. Tehát az élmunkás a szoc'a­lista munkaversenyben méltóságot, rangot kap és szerepe ezután nem­csak abban merül ki, hogy ma "a végezze el vállalt feladatát, hanem a döntő szerepe csak most követke­zik. Az élmunkásnak kötelessége, hopy tudását, ügyességét, tapasztalatát továbbadja, megossza dolgozó társai között, buzdítsa, serkentse őket az élmunka vállalására és kötelezettsé­gére a mnnkáshaza felépítése, érde­kében. Minden élmunkásnak öntuda­tosnak kell lennie és biztos maga­tartásával tudatosítania kell a szo­cialista munkaverseny jelentőségét sorstársaival is. Kell, hogy állan­dóan ott lebegjen előtte a cél: a né­pi demokrácia, az új szocialista ál­lamrend, a munkáshaza jövője. Ez­által mnnké ;a tartalmat, lendületet nyer és fontos fe'adatát sokkal könnyebben teljesítheti. Az a munkás, aki csak azért vég­zi el feladatát a munknversenyben, hogy többet keressen, annak tény­kedése lehet ugyan tiszteletreméltó, de elszigetelt jelenség marad és tá­vol marad a céltudatos élmunkás ön­tudatos rangjától és méltóságától. Ismételjük, az élmunkás i^azi sze­repe csak akkor következik, miután a szociális munkaversenyben vállalt feladatát sikeresen elvégezte. Hir­detnie kell az eredményes élmunka eredményét, liogy 97 élnrmnkások se­rege egyre szaporodjon, hogy céltu­datos és öntudatos rv'nkánkkfl mi­nél előbb befe'ezhessük az ötéves tervet. H'rdetnie kell a írmnkaköte­lezettsé" önkéntes vállalását népi de­mokráciánkban. mert mindazt, am't mo=t elvétrzünk. a jobb és szebb társadalmi rendért, a jövő munkás- i generációért, a világ összmunkássá­gának érdekeiért történik. Böntő időket élünk mindannyian, akik szívünkön viseljük a munkás­ság érdekeit. Egyetlen percig sem szabad haboznunk, egyetlen nn,>ot sem szabad elsikkasztanunk, mert itt a lehetőség, az alkalom, hogy az építőmunkában mindannyian zavar­talanul résztvegyünk. Nem kell messzire mennünk, hogy megvilágítsuk napjainkban a szo­ciális mnnkaverseny fontosságát és döntő szerepét nSpi demokráciánk építőmunkájában. Egy kitűnő, min­denki által ismert példát idézünk. A háború előtt egy vaeryonta'an sza­bósegéd aki megnősül. Ez a szabó­setéd egy szabómííhelyben dolgozik nyolc órát nc.ponta, aztán hazamegy és otthon tovább folytatja a munká­ját, amit önként vállalt magára, mert mindent elkövet, hogy pénz­hez, műhelyhez és önállósághoz jus­son. Ebben a törekvésében nem kí­méli önmagát, nem kíméli a felesé­gét sem, mert őt is heleavatja a varrás, stafirozás, a kézimunka rej­telmeibe és egyesült erővel gür­cölnek látástól-vakulásig, csak hogy az a kis, homályos műhely létrejö­hessen. Évek hosszú során át tart ez a megfeszített, kímélet nélküli munkatempó és végül, amikor ez a szerencsétlen műhely létrejön és a segéd őrálló mesterré válik, ő lesz a segédek legkellemetlenebb munka­adója. Az ilyen szabómesternek ugyanis, a megfeszített munkatempóban arra sem jut ideje, hogy e~y szociális, 07. »sszmnn?Tássá«ot ér'ntő müvet elolvasson. Egyetleh cél lebeg előtte, hogy a műhelyt elérje. Az őt kör­nyező összefüggő jelenségek nem érdeklik és azt kíván-'a minden ipa­ros- és munkástár?^tói, ho<ry az. ő péSdáiát kövesse Vakon ragaszko­dik ehhez a rögeszméjéhez azzal a makacssággal, amely ikertestvére FIX ö tudatlanságának. Hajszolja, kergeti segédc't a munkában s foly­ton azt hangoztatja, hogy t'íle Is ugyanezt kívánták. Az, hogy ez a l'a ;sza neki is rossz és kellemetlen volt, !>7. n--n is jut eszébe és nem is ó'^ait rajta változtatni. Pőt. ellen­kezőleg, az ő szenvedéseit hatvá­nyozva és kíméletlenül fizeti vissza munkatársainak, ahelyett, hogy a társadalmi rend mély gyökereiben kereste volna hajszolt, meddő és tu­datlan élete mély sebeit. Már most kérdjük, ha egy mun­kás egy téves rögeszme, egy va­cak, homályos szabómííhely miatt képes annyit gürcölni és kínlódni, hogy célját elérje, mennyire meg­okolt, mennyire világos, amikor né­pi demokráciánk üzemeiről és gyá­rairól van szó, hogy egyesülten, megfeszített erővel felépítsük közös munkáshazánkat. Eddig is mi vol­tunk azok, akik építettük a gyára­kat és mi voltunk azok, akik a gyá­rakban dolgoztunk, de a gyárak »•» üzemek idegen kezekben voltak és a haszon idegen zsebekbe vándorolt. Ma azonban, hogy a kezünkben tart­juk a hatalmat és minden haszou abba a körforgásba vándorol, amely középületek, kultúrházak, iskoláit építését tartja szem előtt és a mun­ka eredménye abban nyilvánul meg, hogy a falvakban és községekben egyik napról a másikra, minden át­menet nélkül traktoráMomások, ser­téshizlaldák, baromfifarmok léte­sülnek kormányunk hathatós támo­gatása mellett, szükséges, hogy min­den munkás képességeinek legja­vával hozzájáruljon a népi demo­krácia építő és alkotó munkájához. Az ötéves terv megvalósulása után mindenki előtt nyilvánvalóvá válik, hogy mit jelent a munkáshaza és nem lesz többé az. a hatalom, az az erő, amely elviheti tőlünk öntudatos munkánk eredményét Ezért kell, ezért szükséges, hogy az ötéves tervet, amely a dolgozók érdekelt tartja szem előtt, minél előbb megvalósítsuk. Az ötéves terv csak az elvégzett eredményes mun­ka teljesítménye révén kapja meg a ma bizonyitó és világító fényét. Ebben a fényben minden élmunkás lobogó fáklyaként vilárít. Ezért kí­vánatos és döntően fontos, hogy mi­nél több élmunkásunk világító fák­lyánk- legyen, hogy az ötéves terv ragyoTÓ fénnyel világítsa meg a szocializmus útját és fejlődését né­pi demokráciánkban. i: Szabó Béla — Modern bútort gyártanak Zilinán. A zilinai Tatra bútor­üzem, nemzeti váll?lat jóminösé­gű bútor ké z tcsére modernül berendezett üzemet létesített. Az eddigi üzem is nagyteljesítmé­nyű volt, mely az év kezdetétől háromszor anny't gyártott ugyan­annyi számú alkalmazott mellett, mint az államosítás előtt. Most az egész üzemet átszervezték. Az edd gi gépberendezést új cseh­sz ovák g ártmányú gépekkel bő vít?tték ki és a volt iparos mű elyt ezzel modern üzemmé változtatták át. A szallagrendszer bevezetésével ezentúl sokkal töb­bet gyárthatnak, amivel bizonyá­ra hozzájárulnak majd d nagy bútor szükségletek kielégítéséhez. Az új üzemet háziünnepség kere­tében adták át a termelésnek. — Román katonai tánc- és ének­gyüttes Bratislavában. Vasárnap es­te nyolc órakor lép fel a bratislavai vár szabadtéri színházában a román katonai tánc- é sénekegyüttes, ahol román népdalokat és népi táncokat mutatnak be. A román katonai együt­tes bratislavai szereplése első fellépé­se lesz Csehszlovákiában. Ismeretes, hogy ez a román katonai együttes ma­gas színvonalú, a bratislavai közön­ségnek bizonyára igen nagy művészi élvezetet nyújtanak majd szereplésük­kel. Emellett ki kell emelnünk, hogy bratisiavaiak ezen az esten a cseh­szlovák-román barátságot is ünneplik bratislavai váron lévő nagy amfi­teátrum ez alkalomból a legalkalma­sabb helyül szolgál a két nép barátsa­gának megünneplésére. — A zilinai kerületben eddig 34 se tésnagyliízlsldát lé'esítet­tek. A sertésnagyhízla'dák léte­sítés'n k akciója a zilinai kerü­letben *s na?y érdeklőd-'st kel­tett a földművesek körében. Ed­dig 34 ragyhíz aldát létesítettek A h-Valdák létesítésében a turóc szentmártoni és az ilavai járás vezet. A zilinai kerületi nemzeti blzoltság mezegazdasági h'vatala jegyz'ket küldött a járási hivata­lo ;nak, hogy a hozzájuk tartozó falvakban alka'mas he'yeket ke­ress _nek újabb nagyhízlaldák lé­tesítésére. A meztgazdasági hiva­tal ezenkívül nagy gondot fordít a járásokban lévő sertéshizlaldák el'enőrzéré-e és az állatbetegsé­gek lekiz'dísére. Ebben a kerület­ben az év elejétől 23.211 sertést oltottak be vörheny ellen, 28.283 baromfit vész ellen, 8.646 barom­fit kolera ellen, 8.646 kutyát pe­dig veszettség ellen oltottak be. Ezeket a védőoltásokat továbbra is tervszerűen folytatják. — Villanyáramot kap Kysucské Nővé Mesto járás. A kysucské no­vémestoi járás 9 villanyárammal ellátó't községéhez újabbak csat­lakoztak. Ezek a községek Zbo­rov, K'ubira, Stará Bystrica, No­vá Bystrica és Rieönica, melye­ket még az idén bekapcsolják az áramszolgáltatásba. Az ezzel kap­csolatos munkák kb. 8 millió Kcs-t igényelnek. Keresünk azonnali belépésre magyar gépírónő t Csak elsőrangú erők jelentkezzenek Cím a kiadóban — A középiskolások kiállítása a nit­rai kerületben. A nitrai kerületi peda­gógiai testület június 12—19-éig kiál­lítást rendez. Kiállításra kerülnek a nitrai kerület diákságának munkái. A kiállítást vaslrnap, a politikai és a közglet elöljáróinak jelenlétében nyit­ják meg. A nitrai pedogógai testület meghív minden szülőt és érdeklődőt a kiállításra. A kiállítás naponta 9—12. éi 11—19. óráig tekinthető meg. OSvasíínlc figyelmébe Banská Bystrica: Pravda, fII. adm., Masaryková 8. Bratislava: Michal Hrabcák, traf., Benesová 35. Bratislava: Jozef Oravec, trafik, ul. C. A. 25. Bratislava: Weiss Berta, könyvke­reskedés, Leningrádska c. 10. Cadca: Alzbeta Chrapkóvá, könyv­keresk. Alestsky dom. Caiovo: Baráth Ondrej, könyvkeres­kedés. \ Calovo: Emil Vicán, Izop é. 12, p. Caiovo. Dun. Streda: Jozef Ostrovsky, tra­fik. Fil'akovo: V. Fíacan, könyvkereske­dés, Hlavná ul. 580. Jesenské: Mária Raganova. Komárno: Pravda könyvkereskedés, Masarykova c. 33 Kosice: Ján Payer, Kovácka 32. Kosice: Pravda, Stefánikova c. 95. Kráí'. Chlmec: Stefan Hajdú, Nár. povst. 46. Lucenec: Dunaj könyvkereskedés. Lucennc: E. Stankova könyvkeres­kedés, Masarykova 2. Lucenec: Zoltán Sacher, ujságáru­sítás, Mereskovského 26. Michalovce: Aloxandei Seiler, papír­üzlet, Stalinovo ul. Moldava n. B.: Ján Kolesár, könyv­kereskedés. Nitra: Pravda fll. adm. Nővé Zámky: Dunaj könyvkeres­kedés. Plesivec: Alexander Gergely, könyv­kereskedés. Rim. Sobota: Dunaj könyvkereske­dés. Roznava: Dunaj könyvkereskedés. Samorín: Michal Soták trafik, Sa­morín 2. Topol'cany: Journal ujságárusítás. Trencín: Jozef Barényi, könyvkeres­kedés. Trencín: Jozef Holas, könyvkereske­dés. 2ilina: Dunaj könyvkereskedés. Ezen apróhirdetésgyííjtő állomások szolgálatainak igénybevetelét figyel­mükbe ajánljuk. Az elnyomatás éveiben semmi sem volt számunkra olyan megdöbbentő, lesújtó, mint a szel­lem embereinek eltévelyedése. Azok. akik könyvek között éltek, írtak és olvastak, hittek abban, hogy írók és költők őrzőn állnak a vártán o tébolyult világ felett és szellemük erejének fénye átha­tol a sötétségen. Aztán egyre-más­ra jöttek a csalódások, az ütések. Talán mind közt az volt a legfáj­dalmasabb, hogy Az éhség, a Mi­nisztériumok, a Victoria költőjét, Knut Hamsunt ki kellett zárnunk a szívünkből. Minden országban, minden nyelv költői között akad­jak, sajnos, árulók. A tömegek fél­revezetettsége, vadsága még csak érthető volt, a szel'.tm embereinek fertőzöttsége mzgmagyarázhatat­lan. A náci uralom bukása után, a még mindig jól működő náci propa­ganda azt terjesztette, hogy Ham­sun elmezavart. így akarták ma­gatartását magyarázni, védeni. De Hamsun a bíróság előtt nagyon logikusan, összefüggően, megfon­toltan védekezett, semmi jel sem mutatott arra, hogy elméje elbo­rult volna. Most o vassuk, hogy könyvet írt, melyben'~elejétöl vé­gig mentegeti magát. Ezidöszerint sgy norvég kisvárosban az aggok hárnnak lakója. Hamsun egirik regényében, nem emlékszem már pontosan meli/ik­ben, talán az Utolsó fejezetben., van a következő részlet; egy «sz­szony szamócát szed az erdőn, eg^r re beljebb kerül a ürúbe s míg így megy a hívogató, *riss, csábí­tó szamócák után, hl, »lcn ingo­ván'/os, lápo s talajra éi Süllyed alatta a föld, előbb a lóba süpped mélyre, aztán derékig fog, • be a láp. Szörnyű percek követki *nek, míg egészen behúzza a mocsár, míg feje fölött összezárul az ingóvá; v. Az első riadt döbbenetet f elv áh S élet-halálharcot, a lélek és test kétségbeesett utolsó erőfeszítését, 1 villámszerűén bekövetkezett tra­gédiát felejthetetlenül, lélekbemar­kolóan, olyan vizuálisan írja meg Hamsun, hogy örökre bennünk marad. Nem messze a német-holland ha­tártól van egy tőzeges terület, mely embervérrel van átitatva t ártatlan emberek vérével. Ezek az emberek nem véletlenül kerültek az ingo­ványos talajra. mint Hamsun hős­nője, a szamócát szedő asszony, ezeket az SS-ek a koncentrációs táborokból vitték ki erre az át­kozott földre és gúnyosan ígj/hív­ták őket „die Moorsoldaten", a 'áp-k.at.onák. A mocsarak elnucl­ték valamennirit, éveken át több­szer embert. Knut Hamsunt, aki olyan megrázóan tudott ecsetelni egy iíven tragédiát, ez a tömeg­tragédia nem döbbentette meg. az íldozatok jajkiáltása nem ért a szívéig, nem hallott, nem látott ezekben az években, nem akart látni, hallani. Ő maga is innOvánv­ra került, luciditását, költészeté­nek fényét, zsenijét bphiizta, el­nyelte a láp. Szellemtörténetünk­nek, az európai kultúra történeté- '. nek. alig van ennél gyászosabb fe- • jezete. ] — Langsfeld felakasztásának 100-ik évfordulója alkalmából a kremnicai SLUB helyi szerveezte kegyeletes megemlékezést tart június 18. és 19-én. A főünnepséget vasárnap, június 19-én rendezik meg 9 órakor J. Longsfeld szlovák felkelő sírjánál. — Hét éve gyújtották fel Lidicét. Június 10-én, Lidice felgyujtásának hetedik évfordulóján a kerületi nem­zeti bizottság elnöke, Fronek és an­nak titkára dr. AJajer, Éjem tábornok és még sokan helyezték el koszorút a lidicei vértanúhalált halt hősök sírjára. A kegyeletes megemlékezésen részt­vett Laflerová képviselőnő is. A FÉLTÉKENT DETEKTÍV — Hát ez meg ml? Idegen ujjle­nyomat vau a karodon! 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom