Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-12 / 53. szám, vasárnap

12. UJ SZ0 1949 június 14 A szocialista szerződések a munkaverseny legjobb formái A IX. kongresszus általános irány- ' talmaz, amelyeket egész üzemrészek Vonalának Gottwald elvtárs által írnak alá. kitűzött legfontosabb követelése az, hogy az ötéves tervet mind mennyiségileg, mind minőségileg tel­jesíteni kell. Az egyetlen út, amely e terv teljesítéséhez vezet, a terme­lőképesség állandó fokozása és az egyetlen módszer, amely a terme­lőképesség folytonos emelkedését lehetővé teszi, a szocialista mun­kaverseny. A pártkongresszus a szocialista munkaversenyt, mint a szocializmus felépítésének módszerét értékelte. Már a kongresszus előtti hadjáratban a kötelezettségvállalás és ajándékok akciójában lefektettük a szocialista munkaverseny alapjait, amely a kongresszus határozatai és tárgyalásai hatása alatt tömegmoz­galommá szélesül. A legjobb mun­kások és az üzemek többi dolgozói már felfedezték, hogy a Szovjet­únió dolgozó népének tapasztalatai alapján a szocialista munkaverseny leghelyesebb és leghasznosabb for­mája: a szocialista szerződés. Miért éppen a szocialista szerző­dés a munkaverseny legjobb for­mája? Először azért, mert a szocia­lista szerződés határozott és tény­leges kötelezettséget jelent. Mind­egy, hogy egyesek vagy egész mun­kacsoportok kötik, minél többen kapcsolódnak bele, annál inkább fe­lel meg a munka kollektív stílusá­nak. A szocialista szerződés formá­júval és küldetésével a kötelezettsé­gek fontos meghatározását jelenti, még pedig idő és tárgyi szempont­ból. Nemcsak azt írja elö, mennyit kötelesek elvégezni, de az időtarta­mot is meghatározza. A helyes szo­cialista szerződés az összes feltéte­leket körvonalazza, amelyeknek be­tartása a kijelölt kötelezettségek el­éréséhez szükségesek és megállapít­ja a módozatokat, amelyekkel eze­ket a szerződéseket teljesíteni lehet. A szocialista szerződés további nagy előnye, hogy az elvégzett kö­telezettségeket pontosan rögzíti, ál­landóan szem előtt tartja őket és lehetővé teszi teljesítésüknek köve­tését. Lehetővé teszi továbbá a kö­telezettségek alapján való igazi ver­senyzést. Végül a szocialista ver­seny kiterjesztését szolgálja első­sorban azzal, hogy gyakran tartal­maz versenyfelhívásokat és kölcsö­nös kötelezettségeket, amelyek több munkacsoportra vonatkoznak, má­sodsorban pedig azzal, hogy gyak­ran kollektív kötelezettséget tar­A szocialista szerződések az üze­mek munkásságának egyre növekvő számát vonják be a munkaverseny­be, segítenek az élmunkás mííhe­cialista országépítés élmunkásává. Az első szocialista szerződések ná­lunk a párt IX. kongresszusára fel­ajánlott kötelezettségvállalások ke­retében jöttek létre. Ezek közt el­sők voltak a brünni Gottwald-üzem, a chomutovi Egyesült Acélművek és ezután következtek a hradeci és II­bereci terület textilüzemeinek szer­ződései. A szocialista szerződéseket a példás munka hetében írták alá, amely a kongresszus napjaiban zaj­lott le. A szocialista szerződések lyek megszervezésében és így meg- | már a kezdettől fogva tartalmi sok­könnyítik útunkat a végső célhoz, I oldaluságot mutatnak fel. Ez továb­hogy egész gyárak váljanak a szo- i bi nagy előnyük, mert így valóban a szocialista munkaversenyt moz­dítják elö és fejlődését nem szorít­ják kiokoskodott formákba és előre meghatározott, előírt alapelvekbe, tgy azután lehetővé teszik a dolgo­zók kezdeményezésének legszélesebb fejlődését és elősegítik gondolkodá­sukat ebben az irányban. Úgyszintén igen nagy segítséget nyújtanak ab­ban is, hogy gazdaságunkban eltá­volítsuk a gyenge pontokat, amelyek csaknem minden üzemben megnyi­Isitkoznak és különböző jelentősé­gűek. Ezeknek kiküszöbölésével az egész üzem munkája jobb lehetősé­geket kap. BUKARESTI KEPEK A bukaresti utcáról eltűntek a csa­vargók, akik va.amik .OY egész napon a Calea Victoriein álldogáltak. Eze­ket az ifjakat azelőtt „bulvárok"-nak hívták es főleg a mozik környékén csoportosultak. A kora délelőtti órák­tól álldogáltak egy helyben és nem mozdultak akkor sem, ha valamilyen különleges esemény történt. Csak az éhség hajtotta őket a legközelebbi bodegába, vagy haza. A lassú tempó és az ácsorgó cso­portok kivesztek Bukarest képéből. Ma mindenki gyors léptekkel halad az utcákon, rohannak az autók, sza­ladnak a villamosok, mindenkinek van munkája, mindenki dolga után siet. A járókelőket már nem csábít­gatják az utcai szerelem hivatásos képviselői, akik azelőtt a nappal és az éjszaka minden órájában illatfel­hőt árasztva, tömegesen özönlötték el a békés bukaresti utcát. A kávé­házak és a cukrászdák, amennyiben ilyenek vannak, nincsenek már sem­mittevő emberekkel telve, akik a ho­mályos sarkokban bonyolították le még homályosabb üzleteiket. Buka­restből komolyan dolgozó város lett. A féllevantei kép, amit a lusták és dologtalanok tömege festett a város arculatára, eltűntek; a metropolis ro­konszenvesebb lett, mint bármikor azelőtt volt. Az újjáépülő Bukarest külső ellen­tétei azonban még szembetűnőek. Megérdemlik, hogy megálljunk mel­lettük néhány pillanatra, mert úgy­szólván szerves összefüggésben van­nak e város és az égési ország szo­ciális fejlődésével. Találunk itt bo­jár kastélyt, á francia nemesi palo­ták utánzatát, mellette nyugodtan terpeszkedik egy 10—12 emeletes bér­palota, amely a modern technika minden vívmányát egyesíti magában. A következő egyszerű kispolgári egy­vagy kétszobás hajlék, »lőtte kis, üdí­tő kert. ^HímJÍ • Kész már az olasz válogatott is. A ma Budapesten sorrakerülő magyar olasz labdarúgómérkőzés­re mindkét csapatot véglegesen összeállították, mely a következő: Magyarorífág: Henni — Ru­das, Balogh — Bozsik, Börzsei, Lakat — Budai, Kocsis, Deák, Szusza, Puskás. Olaszország: Franzosi — Gio­vanni, Becattini — Annovazzi, Tognon, Fattori — Boniperti, Lo­renzi, Amadéi, Capello, Carape­lese. • Amerikába és Svédországba utazik Zátopek. Az „Obrana l'u­du" jelentése szerint, E. Zátopek csehszlovák olimpiai bajnok Amerikába és Svédországba ka­pott m?ghívást. Július 15-étöl a stockholmi versenyeken, ut£na Kaliforn ában a nemzetközi atlé­tikai versenyeken indul. Zátopek a vitkovicfei katonai a^étikai versenyeken is indul. Az olimpiai verseny óta először indul a 10.000 méteres távon. • NEGYVENMILLIÓ LÍRA ÉR­TÉKŰ CSEMPÉSZÁRUT VITT A TURINI FUTBALLISTÁKKAL LEZUHANT REPÜLŐGÉP? A római sajtó nagy tudósításokban számol be arról a superbai repü­lőszerencsétlenségről, ahol 31 em­ber vesztette életét és a Torino FC futball bajnokcsapatnak teljes legénysége is elpusztult. Egy ná polyi újság arról ír, hogy a repü­lőgépen bizonyos információk sze" rint, értékes csempészáru veit. Az egyik pilóta nagymennyiségű ko­kaint, morfiumot csempészett. Ezenkívül a repülőgép utasai na­gyobb menny ségű külföldi valu­tát tartottak maguknál. A turini­quesz ura a nápolyi lap első hí­rét megcáfolta. A cáfolat azon­ban nem nyugtatta meg a közön­séget. A nápolyi lap folytatja a lelep­lezéseket s azt írja, hogy 40 mil­l'ó líra értékű kábítószert vittek Liszabonból Turinba. Az utasok­nak fogalmuk sem volt erről a kábítószercsempészetről. A kábí­tószert a repülőgép Superba kö­zelében akadta ledobni. A csem­pészet feltevését a következő dol­gok támasztják alá: a vezető pi­lóta nem az előírt úthelyen Milá­nóban, hanem Turinban szállt le. Ezt azért tette, mert tudta, hogy a turini repülőtéren nincsen vámhivatal. A pilótának mélyen le kellett szállnia s ez idézte elő a superbai sziklával való össze­ütközést. A lezuhanás napján An­gelo Maffiolo, a Torino-kávéház tulaj doncsa öngyilkosságot kö­vetett el. Maffiolo különféle csempészügyekbe volt belekeve­redve. Ezenkívül megszökött a tor'noi Banca Commerciale egyik a kalmazottja, aki nagy összeggel károsította meg bankját. Az olasz közvélemény hitelt ad a superbai tragédia indító okainak, azonban a sajtó másik része védelmébe vette a pilótákat s azt mondják, hogy szó sem lehetett semmiféle csempészetről. A nyomozás eb­ben az ügyben nagy apparátussal folyik. Találunk itt zárt, előkelő és hall­gatag villanegyedeket és nem mesz­sze tőlük munkásnegyedeket, amely­nek nyomorúsága elwmorítja a szí­vet. És mindezt összhangnélküli ösz­szevisszaságban, mintha sohasem lé­tezett volna városigazgatás, amely valamilyen terv szerint építette ezt az egyre növekvő világvárost. Bukarest építészeti szempontból úgy hat, mint a jóízlés arculcsapása. A tizenkilencedik század végén épült álrenaissance palota kapui és abla­kai fölött gótikus díszítések éktelen­kednek. Egy álburokk építményt gö­rög homlokzat díszít. Egy román író valamikor ezt a fővárost egy olasz város hamis utánzatának nevezte s ezt azzal okolta meg, hogy az első világháború előtt a román építőmun­kásság nagyrésze olaszokból tobor­zódott. Gyakran találkozunk a laká­sok pazar kényelmével, amely a ház külsejéhez, belső berendezéséhez ha­sonlóan híven tükrözi a nemrég fel­számolt bojár nemesség feudális rend­szerének ízlését. Ezek az urak a rab­szolgasorban tartott földmunkásság verejtéke árán emelték a hivalkodó palotákat. Könyvtárakat ezekben a kastélyokban hiába keresnénk, de még a hivalkodó bérházak sokszobái lakásaiban is alig akadunk kömjv­re. csupán hideg, barbár fényűzésre találunk itt. Ez a fényűzés a tulaj­donosok és építészek jellemét tükrö-* zik vissza. A bojárok és fekete ke­reskedők nanyOn jól tudták, hol le­het Bukarestben friss kaviárt karmi, hol ihatják a legnemesebb borokat, hol tölthetik el hölgyeikkel a leg­kellemesebb pereket. Ugyancsak na­gyon jól ismerték ezek az urak az akkori politika kulisszatitkait és jól tudták ezeket a titkokat is vagyonuk gxjarapítására hasznosítani. A könyv, a kultúra a nemzet sor­sának akkori irányítóinak idegen volt, mint ahogyan idegen jmaradt számukra a parasztok verejtekes ele­te. a munkások könnye és vére. A nép fényes jövedelmet biztosított ne­kik és ezt a jövedelmet aztán előkelő nyugateurópai fürdőhelyeken eszte­len módon eltékozolták. A bankárok és iparmágnások, a nagybirtokosok és nagypolgárság pél­dáját követte a középosztály és a kispolgárság is. Ezeknek a rétegek­nek a gondolkozása még durvább és' alacsonyabb természetű anyagiasság­gal volt átitatva. A legfőbb cél a kü­lönféle szenvedélyek kielégítése volt. Ebből származott aztán az az álta­lános műveletlenség, amely hosszú időn át kitűnő talaja volt a román fasizmusnak. Ügy tetszik, hogy ma­ga a természet törekedett valami ki­egyenlítődésre, mert éppen ebben a látszólagos reménytelen, középkori környezetben nyíltak meg először a szabadság kapui. De a szegénység otthonaiban akad­tak könyvek és akadtak könyvtárak is bennük, melyek büszkeségei lehet­tek volna Nyugat-Európa sok szel­lemi dolgozójának. A munkásosztály tudta, hogy ta­nulnia kell, hogy egyszer átvehesse azoknak szerepét, akik, azelőtt az ő véréből, verejtékes munkájából él­tek olyan jól. Ezekben a lakásokban, a kis szobácskákban gyakran 6—8 ember lakott összezsúfoltan, egész­séges és beteg egy fedél alatt. Ma Romániában már úgy laknak a mun­kások, ahogy munkájuk alapján megérdemlik. A kezdeten már túl van a megújhodott román nép. Kez­detét vette a munkásnegyedek fel­építése és a nagyobb lakásokat mun­káscsaládok közt osztották fel. Meg­szűnt végre az az áldatlan állapot, hogy gyermeknélküli házaspárok 6— 8 szobás lakásokba-n terpeszkednek el vagy esetleg egy előkelő villában. Bukarestben egy 14 szobás villában csak a gazda kutyái laktak. Ma a városokban és a falvakban egyre nagyobb méreteket ölt a fej­lődés. A művelődés láza behatol u román falvakba és mindig több és több ember kapcsolódik bele a kul­turális életbe. Bukarest megváltozott és megvál­tozott a Calea Victoriei és a villa­negyedekben is kiegyenlítődnek a kiáltó ellentétek. A munkásság és a nép győztesen végzi történelemalkotó munkáját. »l »MM MII H)t MI Mt WMWHW> MI H> MM>I MI OLVASSATOK ÉS TERJESSZÉTEK az ÚJ SZÓT • [ Az 1. számú közellenség Új rendünk formálásánál a leg­• komolyabb akadályok közé tar­J tóznak a nemibetegségek, amelyek • végzetesek az ember egészsége » szempontjából, veszélyeztetik nem­i zőképességét és csökkentik mün­i kateljesítményét. i Azzal, hogy ifjúsági és más tzer­J vezeteink tervszerűen és sorozato­• san igénylik ki fontosabb céljaik­J ra a bárhelyiségeket, a lebujokat i és nyilvános házakat, valójában a nemibetegségek melegágyait szá­molják fel. . A hivatásos prostituáltak, el­hagyva szabad emberhez nem mél­tó, lealázó foglalkozásukat és be­• kapcsolódva a termelésbe, méltó J tagjai lettek a társadalomnak és • kenyerüket nem kénytelenek töb­J bé oly foglalkozással keresni, i amelynek nemcsak ők lettek ál­J dozatai, hanem sokszor azoknak i százai ís, akiket megfertőztek. • Ámde felvenni a harcot e „tár­J sadalmi" megbetegedések ellen t sokai többet jelent. így mindenek­j előtt az ifjúság észszerű felvilá­i gosítását, valamint a dolgozó em­« ber állandó és feltétlen józanság­j ra való szoktatását, mert koránt­• sem elegendő elvenni a tömegektől J a züllesztő szórakozás lehetőségét. i Az alkoholnak nemcsak mérték­J telen fogyasztása tesz bennünket • könnyelművé, hanem már egy-két 1 pohár is rózsaszínűre tudja feste­i ni világunkat és olyan szavakat i csal ki belőlünk, mint az „Úgyis | csak egyszer élünk!. . " Az épülő • ország, az egységes közösség hazá­J ja, mást kíván tőlünk: józanságot, • mértékletességet és tisztaságot. • • A nemzetgyűlés most fontos ja­j vaslattal foglalkozik: törvénybe « iktatják a nemibetegségek elleni J harcét. A törvényjavaslat értelmé­i ben a nemibajok gyógykezeltet.ésé­J nek költségeit az állam viseli. A i beteg önmaga köteles vizsgálatra J jelentkezni s a közegészségügyi in­i tézet megfelelő útmutatásban ré­• szesíti a baj eredetére, fertőző vol­i tára és gyógyítására vonatkozó­• a n. Azt, ak\ rnás személyt szán­! dékosan megfertőz, a nehéz testi i sértésről szóló törvény szerint íté­\ lik el. Aki tudva tesz ki valakit • a fertőzés veszélyének azt három J hónaptól egy évig terjedő fegy­i házbünte^ésel sújthatják. • Köztársaságunk radikális mó­| don, de a leghaladóbb szellemben i oldja meg a század nagy problé­J máját, a burzsoá berendezkedés • kárhozatos maradványát. Minden ' öntudatos munkásnak, értelmiségi • dolgozónak, katonának és diáknak • kötelessége támogatni az egész­j ségügyi kormányzat politikáját és > cselekvőn részt is venni a küzde­| lemben. Sz. Gy. '0 05 N < ci a 1 a > 2 >o 3 00 © JS T. e u 9) > "33 33 « u C5 CUi 3 Ö a Q fc H Cá Ö H S .a M (H O J2 £ O) A T3 r—t a •r—l <D W> 60 0> >> r—i Hl XI o co Alulírott az DJ SZÓ régi előfizetőj e kibővítem előfizetésemet a napilapra 1 évre 540 Kcs, Vt évre 270 Kfs, '»/< évre 135 Kfs, 1 hónapra 45 Kis. Az eddig küldött lapok ára (számonkint Kis 3.—) az új előfizetési összegből levonandól Pontos címem: Név Lakhely: Utolsó posta (hivatalos neve): Előfizetési számom Házszám: ü Mellékelem az újságra ragasztott címkémet. aláiras az Alulírott megrendelem mint áj előfizet ő az OJ SZÓ napilapot évre. Pontos címem: Név: Lakhely: Házszám: Utolsó posta (hivatalos neve): Az előfizetési díjat a póstai befizetőlap megküldése után 8 napon belül átutalom. 1 évre 540 Kés, Vt évre 270 Kés, }U évre 135 Kcs, 1 hónapra 45 Kis. Kelt aláírás Ha az UJ SZŰ napilapot már megrendelted, a megrendelőlapot add tovább! UJ SZO a csehszlovákéi magyar dolgozók napilapia. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava Jesenskéhn 8., II em Teleién ?12?-77 Fő- és felelősszerkesztS: LS.-incz Gyula. Feladó és irányító no'toliivntal Bratislava II. Nyomja és kiadja a Pravda grafikai és kiadó vállalatok Kéziratokat nem adunk vissza. Elöfzetés I évre 540.—, >/, évre 270.—. >/ A évre 135.—, 1 hónaira 45.— H.**.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom