Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-12 / 53. szám, vasárnap

2. UJSZ0 1949 június 12 DOLGOZÓK PARLAMENTJE Napokkal ezelőtt a budapesti la pok hírt adtak arról, hogy roham­munkával helyreállították a ma­g ar Parlament bombasérült épü­letét. Ma régi fényében ott áll a Duna balpartján az újkori gótiká­nak ez a furcsa, cikornyás látványossága, amely m'nden összhangja, vonalainak tagad­hatatlan nemessége ellenére, távol állt a magyar lelkiség­től és többnyire csak az ide­gent bűvölte el dekoratív szép­ségével és lenyűgöző arányaival. Serény munkáskezek eltüntet­ték a gránátsérülések nyomát, a kupola sebei behegedtek, a főlép­csőt jelképesen őrző rommálőtt oroszlán helyén a szobrászművész úiat remekelt. A díszek és cirá­dák újra •.sillognak, a márvány­burkolat tnindenütt frissen és sér­tetlenül ragyog és a Dunára néző árkádok mélyéről eltűnt a sok törmelék, csonka dísz, fejetlen és lábatlan szobor, — a nácihordák uralmának végső nyoma. Üjra sértetlenül, régi nagyságá­ban és fényében áll a Ház, hegy ezúttal nem az úri Magyarország törvényhozóinak, de a dolgozó nép képviselőinek adjon szállást. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy ebben a háborús sérülései­től meggyógyított díszes épület­ben e hét szerdáján összeült a magyar parlament, tisztikart vá­lasztott, formailag felülvizsgálta a képviselők megbízó leveleit, majd meghallgatta az új elnök székfoglaló beszédét, egyszóval megkezdte törvényhozói tevé­kenységét a szocialista munka cs az építő béke szellemében. A négyszázkét képviselő közt százhetvenhat ipari munkás és száztizenöt dolgozó paraszt ka­pott a magyar néptől törvényho­zói méltóságot, közel háromszáz olyan ember, aki a maga harcos, szakadatlan küzdelemmel teli, sokszor keserű sorsán jól megta­nulta, hol szorít a csizma, hol hull hasztalanul és meddőn a dolgozók verejtéke és hol kell friss és éber szellemmel, két erős tenyérrel nyúlni a termelő és al­kotó munkához. Sokan közülük a Horthy-világ börtöneiben, gyűjtő­táborokban sínylődtek, dac és el­lenállás, az igazság keresése, a szabadság szelleme hajtotta őket spanyol rögökre, vagy a hatalmas szovjet föld fogadta be őket anyai szeretettel, hogy friss tudással és egészséges szemlélettel táplálja és telítse, nevelje és megérlelje őket, majd ott voltak egysorban a Honvédelmi Háború hőseivel, a szovjet haza fia'val, de csehekkel, szlovákokkal, lengyelekkel, fran­ciákkal, kínaiakkal, akiket a marxi lenini tanítás vonzott és tömörített egy közös táborba. Ma ezek a próbájukat megállt örrg harcosck, élükön Rákosi Má­tyással, s a szociális alkotó mun­ka lázától hajtott fiatalok bevo­nultak a márványtól, fafarag­ványtól ékes ragyogó terembe, ahol ezelőtt a dolgozónak még a karzaton sem akadt helye, ahol a képviselői padsorckban az arisz­tokrác'a, a nagytőke, a magas klérus fullajtárjai és kiszolgálói kaptpk unaloműző helyet és a mi­nisztériumi bársonyszékek felől a panamák zsíros szelei fújdogál­tak és folyt a zavartalan nép­ámítás és árulás, melyről kötete ket beszélhetne a krónikás. Igen, a népről, az istenadta népről, a dolgozó emberről itt kevés szó esett; kevesek gondja volt a vé­geérhetetlen válságok idején ut­rára lökött éhező munkássereg vagy az ország m'll'ónyi zsellér­je, földnélküli Jánosa. A felszabadulás óta választott eddigi magyar országgyűléseket még nem lehetett a dolgozók par­lamentjének nevezni, hiszen a reakciónak, az jr»n<-r;?i ;«-*!> ' Nyomor, elnyomás és pusztulás az amerikai kisbirtokosok sorsa Megdöbbentő adatok az amerikai farmerek tragédiájáról Az amerikai kisfarmerek helyze­tének rosszabbodása már annyira nyilvánvaló, hogy ezt a körülményt még a burzsoá sajtó sem tudja tit­kolni. Mac Williams amerikai újság­író, „A nyomorúságos földek" című könyv szerzője, aki 1939-ben Kali­fornia állam bevándorló bizottságá­nak vezetője volt és akit egyáltalán nem lehet a marxizmus iránti szim­pátiával gyanúsítani, könyvében kénytelen volt beismerni a követke­zőket: Lenin az Egyesült Államok földművelésében végbement változá­sokról beszélve, számos évvel ezelőtt mar megállapította: a gazdasági szak­emberek nem is gyanítják, hogy az e változásokat feltüntető számadatok mögött mennyi nyomor, elnyomás és pusztulás rejtőzik. A helyzet azóta annyira rosszabbodott, hogy Lenin prófétai szavait nem lehet figyelmen kívül hagyni, vagy letagadni. iz amerikai farmere!; fömegss elszegényedése amely a következő gazdasági vál­sággal kapcsolatosan, különösen a má­sodik világháború előtt öltött na­gyobb méretet, az amerikai kormányt arra indította, hogy a közvélemény megnyugtatása céljából, különleges bizottságot küldjön ki a farmerek helyzetének tanulmányozására. John Steinbock „Érik a gyümölcs" című könyvében egy kaliforniai család pél­dáján festői színekkel ecsetelte az amerikai farmerek tragikus elszegé­nyedését. La Fotette szenátor bizott­sága pedig 1940-ben a földnélküli faimerek problémájának tanulmá­nyozása sor:-,n megrázó adatokat kö­zölt az amerikai farmerek elszegé­nyedéséről, kizsákmányolásának rab­szolga- és jobbágy-formáiról, ször­nyű nyomoráról, halálozási arányá­ról. Tekintet nélkül a bizottság tag­jainak egyéni érzésére, a gyűjtött anyag valóságos vádirat volt az ame­rikai imperializmus ellen .egyszer és mindenkorra felszámolta a kisfarme­rek „jólétéről" szóló legendákat és leleplezte a burzsoá demokrácia ál" szenteskedését. A La Fölette bizottság először Ka­liforniába utazott, ahonnan különö­sen nyujlalanító hírek érkeztek a me­mezőgazdasági munkások helyzeté­ről s megállapította, hogy a „ván­dorló" mezőgazdák jelentős része tönkrement, tősgyökeres, fehér ame­rikai farmerek, akik az északi nagy síkság búza-államaiból érkeztek. Ezekben az államokban a kapitaliz­mus fejlődésével és a mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatban, azaz a traktor és kombájn alkalmazása foly­tán igen gyorsan ment véghe a me­zőgazdasági termelés koncentrálása, ami a „búzagyárak" keletkezésében, valamint a kis- és középfarmerek tönkremenetelében nyilvánult meg. A kis búzatermelő farmer tönkrement és kóborló munká.?sá vált vagy pe­dig a városokba menekült, és szapo­rította a munkanélküliek amúgy is nagy számát. Azok a földterületek, amelyekhez a farmerek a mult évszázadban a telepítési törvény keretében jutottak, a nagv földbirtokosok vagyonállomá­nyát szaporították. A k :sfa rmer gyak­ran més bérletbe sem kapott földet. A földbirtokosok — hanftsú'vort* Mr. Wiiva-ms — szívesebben ndtík bérbe a földet a rasfv bérlőknek s számos esetben mes*og*dták a bérletet olvan S7*m-Vyektől, akik nem rendelkez­tek traktorral vagy más szükséges gépi felszereléssel. Q kapitalista rafilépzdáikodák a nyereségvágytól hajtva csupán a gabonatermelésre fektették a súlyt, snem voltak tekintettel az észszerű földművelés szabályaira. A rendszer­telen gazdálkodás és a váltógazdál­kodás hiánya a termelékenység csök­kenését okozta. Oklahoma államban például az egész megművelt földte­rület 60 százaléka már terméketlen. Az amerikai „éléskamrában" a föld­nélküli farmerek jó részének éhe­zés az osztályrésze. A mezőgazdasági vándorok százezres tömegei, a nagy síkság búzatermelő államaiból származó, tönkrement far­merek valósággal elözönlik a nyugati államokat, intenzív kapitalista far­mergazdálkodás folyik s a legtöbb testi munkát követelő növényeket ter­melik. Kalifornia termelte például a második világháború előtt az Egye­sült Államokban elfogyasztott gyü­mölcs* és zöldségfajták 40 százalé­kát. Oregonban, Washingtonban és Idshóban különösen a zöldségfajtá­kat, a különböző konzervek nyers­anyagát, valamint a komlót és mál­nafajtákat termesztik. Colorádóban van a legtöbb cukorrépaültetvény és gyümölcs. A La Follette bizottság a vándor mezőgazdasági munkások ka­liforniai koncentrációjával foglalkoz­va kénytelen volt beismerni, hogy ebben az államban már régóta nir.cs gazdátlan föld és a kapitalista far­mok gépesítése folytán csökkent a kereslet idénymunkások iránt is. Új­ból füstbe ment tehát a nagv síkság­ról bevándorolt tönkrement farme­rek reménye, hogy ezen a területen kisebb birtokhoz juthatnak. A ka­pitalizmus kíméletlen törvényei m ;n­denütt a z önálló farmerek tönkre­menetelét. okozták, úgyhogy ezek a szerencsétlenek, munkakereső vándo­rok, mezőgazdasági bérmunkásokká váltak. Az Egyesült Államok országútjain évenként 1—2 miVió mezőgazdasági mnukás vándorol munkát keresve. A vándorok a leg­különbözőbb szállítási eszközöket ve­szik igényge. Gyakran 1500—2000 kilométeres utat tesznek meg. A vándorló farmercsaládck kisgyer­mekeikkel és az öregekkel együtt: szomorú látvány. Ezeket a szeren­csétleneket még vándorlásuk közben is a iegszemérmet'enebb módon foszt­ják ki. A szállító kés a munkáltatók minden ürügyet felhasználnak kirab­lásukra. Csak bizonyos összeg lefi­zetése ellenében hajlandók alkalmrz­ni őket. Az orvosi bizonyítványért je­lentős összegeket köve felnek, a vas­utak a szállítást drágán végzik, de ugyanez vonatkozik a teherautókon történő szállításokra is. A munkás­telepeken a napszámosoktól az. élel­miszerekért a rendesnél magasabb árakat követelnek. Ezenkívül a kü­lönböző korcsmák és a kábítószerek árusításával foglalkozó ügynökök is kihasználják a mezőgazdasági mun­kások védtelenségét. A kapitalista monopóliumok a me­zőgazdaságban, pénzkölcsönzés, a nagyszámú bérelt munkással rendel­kező saját farmok, valamint bérletbe adott farmok révén terjeszkednek. A mezőgazdaságban a monopóliu­mok terjeszkedése ugyanolyan for­mák között történik, mint az iparban. A nagytőkés vállalatok a monopolis­ta árak révén a szó szoros értelmé­ben kirabolják a farmokat. Derekas munkát végeznek brigádosaink az állami iiiítekoken A mezőgazdaságban ez idén is mun­kaerő hiány mutatkozott. Ezt íöleg a nagy állami birtokokon észlelhettük, ahol' az önkéntes brigádosok gyors segítségére volt szükség. Naponta ér­keznek jelentések, melyek igazolják, hogy egész Szlovenszkón sikeresen nő az önkéntes brigádosok akciója. Mun­kások, hivatalnokok, főiskolások és diákok vesznek részt benne. A bratis­iavai központi hivataolokban napon! a többszáz hivatalnok-brigádos hagyja el megszokott munkahelyét, hogy segít­séget nyújtson a sürgős mezőgazdasá­gi munkálatokban. Az önkéntes bri­gádmunkának még az a nagy jelentő­sége, hogy általa megszilárdul a föld­művesek, munkások és az értelmiségi dolgozók közötti egység. Némely bri­gádcsoport csak egy napot, más vi­szont egész hetet dolgozik kint a me­zőkön. Ha pedig a várostól távolabb fekvő helyeken szükséges a kisegítö­munka, akkor a brigádosok ott szál­lást is kapnak. A beérkezett jelentések szerint a brigádosok szép eredményeket értek el. A legszükségesebb munkálatokát, a rcpa egyelesét és a kapásnövények megművelését már el is végezték. E hét keddién Bratislava környékén 385 tisztviselő. 227 tanuló és 35 munkás­,brigádos dolgozott A petrzalkai, szen­ei és a holici állami birtokon, valamint a károlyfalusi szőlőföldeken értékes segítséget nyújtottak. Szerdán összesen 658 bratislavai brigádos dolgozott. Csütörtökön is nagyon szép eredményeket értek el, amikor a kora reggeli órákban 919 brigádos indult el a munkába. Pénte­ken pedig már ezer bratislavai brigá­dos vett részt a kisegítő mezőgazda­sági munkálatokban. A vidéken is nagy sikerrel dolgoz­nak a brigádosok Sahyban például 1000, Calovon 700, Nádon 150 brigá­dos jelentkezett önként a sürgős me­zőgazdasági munka elvégzésére. Muzslán, ahol eddig 250-en, most már 600 brigádos dolgozik. I Több mml 2 millió munkanélküli van Olaszországban Az olasz munkaügyi minisztérium hivatalos jelentése szerint április 20-án Olaszországban 2,308 149 volt a nyilvántartott munkanélküliek száma Az Unita című olasz napilap megállap ítása szerint ez a szám nem fedi a valóságot, amennyiben az olasz munk anélküiiek száma lényegesen nagyobb Az olasz földmunkások sztrájkjá ban már körülbelül kétmillió földmun­kás vesz részt. A falvakban a feszült ség mindjobban fokozódik. Portogrua­roban, Velence mellett, ismét ősszetű zésre került sor a csendőrség és a sztrájkolok között. A csendörök gép pisztolyokkal lőttek a sztrájkolókra. Modena tartományban a csendőrség letartóztatta a Kommunista Párt funk­cionáriusait és a szakszervezeti titkáro kat. Ettől az intézkedéstől a sztrájk letörését várták. Válaszul azonban ai építőipari munkások is tiltakozó sztrájkba léptek. A piemonti és livor noi építőipari munkások kedden 24 órás általános sztrájkot tartottak. Az Építőipari Munkások Szakszervezeté­nek vezetői kijelentették, hogy ha bér követeléseiket nem teljesítik, félmillió építőipari munkás lép sztrájkba. A ró mai szállodaipari munkások kéthetes sztrájkja győzelmesen végetért. A m unkáltatók a szakszervezet valamen­nyi követelését — a kívánt munkabér emeléssel együtt — teljesítették. Gyárt munkások segítik a földműveseket A zilinai papírgyár nemzeti vállalat alkalmazottai kötelezték magukat, hogy hattagú önkéntes brigádot léte­sittnek, mely az összes mezőgazda­sági munkálatok idején a zsolnai ke­rületben a földművesek mezőgazdasági gépeit javítja majd. A munkások se­gítő kezet nyújtanak a földművesek­nek, mert tisztában vannak azzal, nogy csak együttműködve építhetik fel az új szocialista rendet. Ülésezett a fiosicei keriiieti Nemzeti Bizottság A kosicei kerület Nemzeti Bizottság tanácsa pénteken, június 9-én tartotta tneg rendes ülését, melyen M. Chudík elnökölt. A tanács 1 tudomásul vette a tervező hivatal előadójának jelentését, melyben a Vyspa magnezit üzem és ruskovoi kőfejtőhányával foglalkozott, melyek , idén áprilisban nem tedjesítet­ték a termelési tervet. Ezenkívül ugyancsak tudomásul vették a máju­si tetmelés'- terv teljesítéséről szóló iekntést is. Az élelmezési előadó a kerület élelmezési helyzetéről tett je­lentést. A népjóléti és szociális előadó bejelentette, hogy Dobsinán járási gyermekotthont, Bijacovciachon pedig a földműves gyermekek részére nap­közi otthont létesítettek. Es ugyan­csak jelentést tett a folyamatban lévő brigádok szervezéséről, amelyek a me­zőgazdaságban nyújtanak sürgős segít­séget. ü nemzetgyűlés a jövő héten ülést tart A nemzetgyűlés képviselői határo­zatot hoztak, melynek értelmében június 15-én, szerdán 11 órakor gyű­lést tartanak. A gyűlés meg akarja ünnepelni Klement Gottwald köztár­sasági elnökké választását. A képviselők még aznap délután új gyűlésre jönnek össze, melyen megtárgyalják a Magyarország és Csehszlovákia közötti barátsági és együttműködési szerződést. Csütör­tökön a nemzetgyűlés az előkészí­tett törvényjavaslatokat fogja meg­tárgyalni. gátnak sikerült derék számban Nagy Ferenceket becsempészni a nép választoltjai közé. Hatalmas harc, megfeszített erőkifejtés, pi­henést nem ismerő lankadatlan és apró'ckos munka kellett, akár­csak nálunk a Februárt megelőző és az azt követő hónapokban, hogy a magyar dolgozók egy tá­borba tömörüljenek és összefogva kiszorítsák a törvényhozás házá­ból a reakció silány elemeit, az építés kárlevőit, hogy még hatal­masabb ütemben folytatódhasson a munkáshaza felépítése. rEz a százhetvenhat ipari munkás és 115 paraszt a haladó értelmiség­gel vállvetve immár felszadultan megszabhatja azt az útat, ame­lyen az efész dolgozó nép meg­találja a félelemnélküli holnapot, „ ->— -••• A magyar parlament megnyitá­sának hetében egy csehszlovák paraszíküldöttscg járt Magyaror­szágon és ellátogatott Budapestre is. Ezek a mi parasztdolgozóink meg smerkedhettek most a ma­gyar népi demokráciával, láthat­ták a fejlődő magyar falut, azt a hatalmas építő munkát, ame­lyet a kis- és középparasztság s. övetkezetekbe tömörülve foly­tat szerte az országban. Láthatták ennek az áldásosnak Ígérkező nyárnak örvendetes jeleit, a ren­gő búzatáblákat, a példásan ápolt legelőket, a rizsföldeket, az állami birtokok nagy hozamát, a kutatásnak, magnemesítésnek gvönyörw eredményeit, — láthat­ták a munka lelkes lendületét egy olyan országban, amely négy tendővel ezelőít még ezer seb­ből vérzett és elrongyolóva, a nácihordákól letarolva és ki­fosztva alig remélhette ezt a gyors feltámadást. Ám romjaiból feléledt és újjászületelt szocialis­ta ébresztői és vezetői jóvoltá­ból, akik az alélt és dermedt dol­gozót új életre csiholták. Ott jártak a mi csehszlovák pa­rásztjnink és amikor az újjáépí­tés mélyére néztek, meglátták azt is. aminek hangot is adtak, hogy a magyar nép ma pontosan azon az úton jár, amelyen köztársasá­gunk népei halad és ez a közös út tette lehetővé, hogy a csehszlo vák és magyar dolgozók közötti viszony baráti együttműködéssé és összefogássá elmélyüljön. Valószínű, hogy a csehszlovák parasztküldöttség látta a restau rált Parlamentet is és talán gon­dolt rá, hogy ebben a házban ma­gyar sorstársa most törvényhozói minőségben elkezdte felelősség­teljes munkáját. És gondolt a prágai nemzetgyűlésre is, ahol ugyanez a teremtő, újjáépítő munka folyik — az ötéves terv­nek kidolgozása é s irányítása, ahol egy szociális törvényhozás hatalmas gépezete egy egész or­szág gondját intézi. A Duna és a Moldv a mentén ma a törvényho­zás gondja azonos, egy közös cél felé vezet és egy útra terel. A közös munkának és közös célnak ezzel a jóleső érzésével te­kinthet ma a csehszlovák ma­gyar dolgozó í s a dunai Ház felé és köszönti annak új törvény­hozóit, a dolgozók parlamentjét. EGRI VIKTO*

Next

/
Oldalképek
Tartalom