Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-26 / 39. szám, csütörtök

2. , tmrn m jmmmmM,1 1949 május 29 IJJJ 3JL1J 1 QusóQ. Gustáv: I kommunisták felvirágoztatják falvaink életé! 9/LoéQo: Pártnolc felépítése Szlovenszkó örömteli számvetéssel lép ma a párt legfőbb szervei elé. Pártunk nagy akaratkifejtése minden téren szemmellátható eredményeket mutat fel. Mindaz, ami már ma a z életet örömtelibbé teszi és a szocia­lizmus felépítését segíti, — az új üzemek, iskolák és állami gépállomá­sok, az első egységes szövetkezetek, a munkásból lett igazgatók, az él­munkások, a traktorkezelők ezrei, ?.z élelmezési elosztás javulása, a szo­ciális rendeletek sorozata, a szocia­lista verseny, a munkásoknak főis­kolai tanulmányait előkészítő tanfo­lyamai, — ezek mind-mind a Kom­munista Párt győzelmét jelentik és a kongresszus ünnepélyes napjain tu­datositsuk erősebben, mint bármi­kor ezelőtt, hogy az elért sikereket elsősorban a Csehszlovák Kommu­nista Párt helyes politikájának és Gottwald elvtárs bölcs vezetésének köszönhetjük. Gottwald elvtárs nyi­latkozatai — legutoljára a ma már közismert 9 pontról, a párt jelszavai és gondolatai, a központi bizottság határozatai nemcsak a kommunisták működésének használatára szolgál­tak, de a dolgozók millióit megsegí­tették, mert megmutatták a bátor és szép célokat, megmutatták a tisz­ta irányt és megoldották az új élet felépítésének bonyolult kérdéseit. De eredményeink a bolsevik! alap­elvek érvényesítésének sikerét is je­lentik a szervezési politika terén és a párt felépítésében. A lenini-sztá­lini szervezési alapelvek a pártpoliti­ka és pártcélok megvalósításának eszközei, Szlovenszkó iparosítása és a közélelmezési kérdések megvalósí­tásának tekintetében nem állnánk ma oly messze, ha nem állna mögöttünk egy újtípusú párt, ha nem szilárdí­tanánk meg azt és nem tanulnánk állandóan pártunk nagy példaadójá­nak, az SzK(b)P tapasztalataiból Szlovenszkó,' főként 1948 február­ja után a politikai és a gazdasági fejlődésnek nagy fokán ment keresz­tül. És csak természetes, hogv a nö­vekvő feladatokkal növekedett és erősbödött a Szlovenszkói Kommu­nista párt is. Ideológiai .szempontból növekedett. A párt a járási és kerü­leti, valamint a központi politikai Iskolákban a tagoknak ezreit tanít­tatta. Sztálin klasszikus müve „A leninizmus kérdései" alapjául szol Pál a nacionalista kérdések mélyebb ta­nulmányozására. A párt a tagok tekintetében Is megnövekedett. A becsületes építők ezreit fogadta be soraiba és a Kom­munista Párt 8-ik kongresszusa óta sorait megkétszerezte. A párt növekedés* munkájának Jobb megszervezésében is mutatko­zik. Az alapszervezetek munkáiban az instruktorok százai segédkeznek és a bizalmiak tízezrei ösztökélik a tagokat az aktív munkára. A párt szlovenszkói fejlődésére és növeke­désére különösen két esemény bírt döntő befolyással az utóbbi időben: A Csehszlovákiai Kommunista Párt­nak az egységes csehszlovák dolgozó osztály pártjának megalakításáról ezóló határozata, melyek a Kommu­nista Párt szlovenszkói önálló szer­vezete szilárd, szerves része lett Gott­wald híres pártjának és a KSC Köz­ponti Bizottságának novemberi ülé­sezése. A párt egységesítése nemcsak azt tette lehetővé, hogy a munkásosz­tályt egy politikai központból lehes­sen vezetni, de az egész köztársaság­ban végzett pártmunkából eredő ta­pasztalatok közvetlenebb kicserélését is. Ezt bebizonyította különösen az első, széles alapokon mozgó és egysé­gesen vezetett pártbelpolitikai ak­ció, a tagok igazoltatása, amely szer­vezeteink nagy tevékenységét ered­ményezte. A Csehszlovákiai Kommu­nista Párt központi bizottságának mult év novemberében lefolyt ülé­sein Gottwald és Slánsky elvtársak beszédei a párt szervezeti formái és munkamódszereiben jelentős válto­zásokat hozott. Jiroky elvtárs a Szlo­venszkói Kommunista Párt központi bizottságának januári ülésén rámu­tatott arra, mit jelentenek szlovensz­kói pártszervezési viszonylatban Gottwald és Slánsky elvtársak be­szédei, „Az új feladatok mindenekelőtt tö­kéletesebb szervezési munkát kíván­nak az összes szervektől és pártszer­vezetektől. De legfőképpen a prob­lémák tényleges ismeretét kívánják meg elvtársainktól... Nagyon gya­kori, hogy a pártszerveknek igen ösz­szetett problémákat kell medoldani­ok. A dolgoknak felületes ismereté­ben, futólagos tájékozódással a meg­oldás gyakran hibás lehet. Ezért a z alapelv: ha a pártszerv egy kérdés­sel foglalkozik, annak problematiká­ját ismernie kell.. A legfontosabb problémánk az, hogy a párt üzemi szervei alapvető sikereket érjenek el a termelésben és az üzemek pártfeladatainak tel­Még nem is olyan régen azt mon­dogatták, hogy pdraszfsagunk sorsa egész népünk sor«a. És milyen voit földműveseink sorsa, főleg a kispa­rasztoké azelőtt? Ludovit Stúr száz esztenűővel ezelőtt, amikor a paraszt­ság a hűbériség megszüntetésére tö­rekedett, ezt írta: „Nézzük csak meg, miiyen helyzetben volt népünk a mai napig. Mi emelhette volna fel őt? Es mi javíthatta volna meg éleiét... Vájjon a rabszolgá-munka mások szol­gálatában, vagy pedig az urak por­kolábjának fejük fölé emelkedett pál­cája, vagy *ped;g az a gondolat, hogy nem volt neki semmije és úgy élt itt, hogv a világot valahogyan túlélje.... Vájjon innén kellett vo'na vennie né­pünknek az erőt, hogy az erőszakkal és a kizsákmányolással szemben bát­rabb szót használion, amikor őt sok­szor ezért agyba főbe vertek?". És ar­ra a kérdésre; hol és miben áll a mi nyomorunk gyökere, Stúr azt vála­szolta: „A legfőbb oki népünknek az a hosszantartó szolgasága, az a nehéz hűbéri munka és az ezzel összefüggő körülmények és viszonyok, amelyek népünket, rrlnt minden más nénet is, agyonütötték és ebb» a nyomorúsá­ságos állapotába vetették". Ugyanebben az időben állította fel Mar* Károly elméletét az emberi tár­sadalom fejlődéséről, a társadalmi osz­tályokról, az elnyomásról és a ki­zsákmányolásról, az osztályharcról, a nehés sorsról, de a győzelmes jöven­dőről és a dolgozó ember új távlatá­ról. E!:kor született meg a „Kommu­nista kiáltvány", ekkor keletkezett a szocialista mozgalom, amelynek harcát "a kommunista párt vezette és vezeti a munkásság és parasztság mai győzel­méhez és sikereihez. Hosszú voit ez az út a máig. Még nemrégiben Síúr szavai a mi kíspu­rasztjaink, mezőgazdasági és erdőmun­kásaink, béreseink százezreinek sor­sára vonatkoztak. A kisparaszt, amely az ország összparasztságanak 85 sza­zaiékát tette ki, áruba bocsátotta munkaerejet a földbirtokosoknak és & tőkéseknek, kivándorolt az országbúi s nyomorúságosan tengette életét. Az összes polgári rendszerek és pártjaik ígérgetései hazugok voltak. Tökretet­ték dolgozóinkat gazdaságilag és lel­kileg. Az imádkozzál és dolgozzál rabmunka és alázatosság jelszavát tömték az iskolákban, templomokban és a nyilvános életben az elégedetlen paraszti fejekbe. Ki adott reményt a jobb jövőre, ki mutatta meg az utat ahhoz,-ki törte széfjei a rabszolgaalá­zatossá crot és emelte fel a milliók em­beri méltóságot, ki vitte a szabadság és a szociális igazságosság zászlaiát ezekben az időkben? Csakis az Én­tudatos munkásosztály és annak él­csapata és szervezője — a Kommun's­ta Párt. Az vezette a kisnaraszt érde­keiért folvó harcot és vitte azon az úton, amelyet Lenin már 45 eszt^ndő­vel ezelőtt olv világosan megjelölt: „Csakis a forradalom, a győztes forradalom adhat meg mindent paraszt­ságunknak a földreformok terén, min­dent, ami után parasztságunk vágya­kozik, amiről álmodik, amit 'valóban sürgősen Igénye!". Ez az út, amelyen a Kommunista Párt nálunk is vezet­te a dolgozó népet a tőkés és nagy­birtokos erők elleni nagy harcában az első köztársaság ideje, Tiso rendsze­re alatt és vezette az 1945-ös felsza­badulásig a forradalmon keresztül a győzelemig, amelyet februárban ara­tott országunkban a reakció felett, dolgozó népünk teljes uralomrajutá­sáig. Senkisem tagadhatja, hogy klspa­raszíjaink százezreinek helyzete már ezalatt a rövid idő alatt is javuit, hogy már jobban, szabadabban élnek, mint bármikor a muiiban Minek köszönhető ez a változás? A földműves életszín­vonalát emelni csakis az összes tár­sadalmi változásokkal, az egész gaz­dasági éiet fejlődésével egyetemben lehet. És főleg Szlovenszkón szorosan összefügg a kisparaszt helyzetének az általános országépítéssel. Ezért fog­tunk beit Szlovenszkó gazdasági szer­kezetének átépítésébe, a nagyvonalú iparosításba és kultúrális, egészség­ügyi és más mélyreható változásoknak a megvalósításába, amelyen parasztsá­gunk teljes mértékben résztvesz. Ma a rendszer nem üldözi világgá a pa­rasztgyermekeket, a népi demokrácia itthon jobb munkalehetőségeket nyújt nekik ott az éoülő üzemekben. Ipari gyártásunk örömteljesen és gyorsan emelkedik és megerősíti alapunkat és így lehetővé teszi parasztságunknak is, hogy egyre nagyobb mértékben élvezze munká'a gyümölcsét. A dol­öozó nép nolitikai küzdelme, amelyet a kommunisták vezetnek, kisparaszt­sálunknak föliet juttatott. Az üze­mek mimkáia gépeket és Ipar­cikkeket ad neki. Kezel között megsokszorozódott a könnyű és nehéz gének száma. A mezőgazda­ság! formelés gépesítése sikeresen halad előre. se"ít naraszts<gunknak, m""»k"nnvft| munkáiát, csökkenti ki­adásait. Ezt egyedül az egyre növekvő ipari termelés teheti lehetővé. Mikor építettek annyi iskolát a dolgozók •gyermekei szamára? ts földműveseink már nem értékelik alá a művelődés je­lentősegét. Községeink villamosítása nagy lupcekkel halad eiőre, de azért falvaink türelmetlenek, annak ellenére, hogy gyorsan dolgozunk. Nem halad­hat ez az ipari gyártás fokozódása és a villamossági erőmüvek felépítése nél­kül. Vasárnap megnyitották a négyszá­zadik mozit, amelynek száma a fel­szabaduláskor kb 2J0 volt, de az öt­éves terv végén mégegyszer ennyi lesz. Ez most már nem olcsó mulat­ság, hanem jelentős kultúreszköz. És a falu ezt már követeli. És így foly­tathatnánk. Egészben véve arról van szó, hogy parasztságunk reménye és jövője államunk sikerében rejlik, gaz­dasági életünk fejlődésének tartoré­ka. Ezek a sikerek letagadhatatlanok. A gazdasági terv eredménvel nem csu­pán statisztikai számadatok többé, a dolgozó nép kormánya igazságosan osztja el őket. Érzi ezt már a mun­kás, feisimeri ezt már a kisparaszt is. Felismeri már azt is, hogy a munkás és paraszt sorsa közös, hogy sikereik és balsorsuk mindkettő hleyzetére be folyással van és hogy helyes a mar­xista elmélet a táisadaiom e két leg­jelentősebb rétegének szövetségéről. Az építés munkáját a háború utáni nehéz viszonyok között kezdtük meg. Ma már itt vannak a tettek. Aki nem ismerte a szocialista tudományt, vagy pedig nem hitt neki, ma már a saját szemeivel látja, hogy a Kommunista Párt vezeti államunkat és benne Szlo­venszkói is egy soha nem látott gaz­dasági és kultúrális fejlődés felé. És ezzel van összekötve falvaink szociá­lis életszínvonalának emelkedése Is. Ezt az egész nagy társadalmi válto­zást átéli a falu és nagyon tevéke­kenyen éli át. A szlovák földműves ma már nem az a „hangya, aki barázdától-baráz­dáig nem lát', mint ahogy azt a mul­tunkró írta az író. Azon gondolkod'k, Ntgyan használhatná fel a tudományt és a technika eszközeit munkájának egyszerűsítésére, megkönnyítésére és megjavítására, hogyan tudná bizto­sítani a föld nagyobb hozamát. A ter­mészet nem ád ingyen, ahogyan vetsz, úgy aratsz, a természet mostohasá­gát emberi ésszel kell pótolni és az emberi ész eredményeit kell felhasz­nálni. A múltban akadályozta ezt a társadalmi rendszer, a tőkés klzsák­mányo'ás, ma már parasztjaink szá­mára is nyitva az út. És van mit be­hoznunk. Á mult elmaradottsága sok nyomot hagyott mezőgazdaságunk­ban. A föld nem ád annyi búzát, ro­zsot, krumplit vagy répát, mint má­sutt, mint például a cseh országré­szekben. Nem azért, mintha nem tu­dott volna adni, de mert nem tudtuk úgy megművelni. A* elhanyagolt le­gelők nem érnek semmit, míg jó meg­művelés alatt sokszoros hasznot haj­tanak. A tehenek átlagos teihozama nálunk csekély, mert nem fektettünk súlyt a minőségi állattenyésztésre és ápolásukra. Még a gyümölcsfa is olyan termést ad csak, amilyen ápo­lást kanott. Sokkal többet Is adhatna még földünk és egész mezőgazdasá­gunk parasztságának és így köz­ellátásunknak is. F.z csak a földön való eredményesebb gazdálkodásnak, a technika felhaszná­lásának, a tudományos eredmények­nek, az Iskolázásnak, tehát a terme­lékenység javításának kérdése. Ebből a munkából legelőször Is haszna lesz magának a földművesnek. É s ehhez vezeti őt, ezt a feljavított munkát teszi lehetővé a mi Kommu­nista Pártunk. Nem riadunk vissza a nagy tervek­től sem. A legjobb déli területek nagy része az időjárás szeszélyeinek van kitéve. A szárazság és a szelek gyak­ran megsemmisítik a termést. Az em­ber kigondolt olyan Intézkedéseket, hogyan lehet ellátni vízzel a földeket, hogyan lehet védekezni a pusztító sze­lek ellen. A kapitalista rendszer me­zőgazdaságunkba ilyen nagy befekte­téseket nem eszközölhetett és nem is akart eszközölni. A Szovjetúnió pél­dájából látjuk, hogy hogyan változtat­la át n szocialista ember a pusztát termőfölddé. Gazdaságunk fejlődése lehetővé teszi ezeket a nagy berw­hozásokat. A tervgazdálkodás lehető­vé teszi a növényi és állati termeiéi emelesét és minőségi megjavításai, fczzel a földműves nozama s egész la­kosságunk ellátása is megjavul. A ml parasztunk úgy gazdálkodott, ahogy aira apja megtanította vagy ahogyan azt a szomszedioi látta. Ma szolgá­latára áll az egész tudomány, a mo­dern technika, egész államunk, népi demokratikus berendezésünk segít ne­ki. Ezek parasztságunk nagy lehetősé­gei, ennek útját mutatja pártunk. Az a gond, hogy hol adja el földműve­sünk termékeit, már a multté. Parasz­tunk nem fogja már termékeit áron alul eladni. Nem fog járni házról házra könyörögni, hogy eladhassa to­jásait, tejét stb. Oly régen volt már, hogy a földműves legnagyobb gond­ja az volt, hogyan takarítsa be a ter­mést, hogyan nevelje fel állatállomá­nyát és. a másik legnagyobb gondja az volt, mitévő legyen vele? A terv­gazdálkodásban ezek a gondok _ meg­szűnnek. Nem azért, mert háború volt, hanem azért, mert a mi rendszerünk­ben emelkedik az életszínvonal, többet fogunk termelni, de többet fogunk fo­gyasztani is. És parasztságunk már bízik ebben. A földműves szektorban új termelési módszereket tanulunk. A kis földeken nehezen lehet végrehaj­tani a nagy reformokat. Amit egy nem tud megcsinálni, véghez vihetik egyesült erővel, ha összeállnak. Jó példái ennek a gépi és egyéb szövet­kezetek százai. A szövetkezeti élet nálunk n^m volt erősen kifejlődve. Je­lentős feladatok várnak itt ránk. A legeltetésben, állattenyésztésben és baromfitenyésztésben is el vagyunk maradva. Íme egy példa. Az elmúlt évben nem egészen százezer disznót vásároltunk a közellátás számira. Eb­ben az évben azt a feladatot tűztük kl magunk elé, hogy az állami birtoko­kon és a szövetkezett hizlaldákban több mint százezer disznót fogunk kl­hízla'ni, ho<rv a közellátási javítsuk. Ez nehéz feladat. He teliesítenl fog luk és azonkívül a földművesek n^gánne­velését sem fogjuk megzavarni. Rövid néhány hónap alatt sok elő­ítélettel küzdöttünk meg és megmu­tattuk, hogy társadalmi berendezke­désünk nagyvonalúan megoldja a me­zőgazdaság és a közellátás problémáit is. Ezen a példán okulva falvaink egész sora szövetkezeti disznóhizlaldát es barmíitenyésztést létesít. Az egy­séges földműves szövetkezetek, ame­lyeket most alapítunk meg, jó lehe­tőséget nyújtanak ehhez. A szövetke­zeti termelés formái, a magasabb gyártási formák jobb lehetőségeket adnak a gépek használatára, új be­ruházások létesítésére, tudományos eredmények felhasználására, egyszóval megtanítanak bennünket arra, hogyan gazdálkodhatunk eredményesebben, ol­csóbban. Ez egy alapvető gazdasági tanulság és mindenki meggyőződhe­tik erről saját szemelvei. Egészen bi­zonyos, hogy még nagyon sok ember van, aki védekezik ezek ellen az újítá­sok ellen, fél tőle és nem bízik ben­ne. De gondoljunk csak vissza, hogyan féltek az emberek annak idején, hogy védekeztek, amikor először látták meg a vasutat, az autókat, a repülőgé­peket. Hogyan védekeztek a kötelezd iskolalátogatás ellen, kinevették a gé­peket és a műtrágyát. És ma ezek már természetes dolgok és nagyon hasznosak. Honosak főleg a falu ré­szére, a földműves szemnont Iából. A társadalmi fejlődés nem áll meg a ma­radiság előtt és nem áll meg a re­akciós elemek buta, suttogó pletykál e'Btt sem. A fePődés * néni demokra­tikus berendezésben elsősorban a dol­gozó embert szolgaHa és így a kis­paraszt javára Is van. Ezen az úton vezette éi vezeti né­pünket a Kommunista Párt Elvezett* öl a politikai és szociális szabadsághoz, a termelési erők fejlődéséhez, a gaz­dasági, kultúrális és szociális életszín­vonal felemelkedéséhez. Nagy lehető­ségek nyílnak dolgozóink előtt a falun is. Nem állítjuk azt, hogy az mind könnyen és gyorsan történik. Amit a tőkés gazdasági rend évtizedeken ke­resztül elhanyagolt, azt nem lehet be­hozni napok alatt. De behozzuk ét Igyekszünk behozni. Tudjuk azt, hogy falvainkon nagy politikai, gazdasági és kultúrális változások történnek. Az ifjú nemzedék már nem tűrné a 10— 20 év előtti állapotokat. A mi parasz­tunk szabad gazda a saját államában, azon a földön, ahol a városok és fal­vak dolgozói maguk állapít fák meg Je­lenjüket és holnapjukat. Megszűntünk boszorkányokban, sárkányokban és más földöntúli rémekben hinni. Ha a gvermek megbetegszik, ez nem azért történik, mert fit a boszorkány elát­kozta. Megtanultunk az emberi elme és munka gvümölcselt élvezni. Az em­ber, aki felszabadult az osztálvelnvo­mís, a gazdasági klzsákmánvolíi alól, felszabadul az előítéletek alól Is, ameylet a mult tö'tött bcléie. Nem va­lami gvorsan, de sremmelláthatóan. És a ml Kommunista Pártunk, amely a karl+-iista rendszer annyi akadályon Kt vezette városaink és falvaink nénét, kiharcolta neki a népi berendezkedést, amely után vágytak egész emberöl­tőkön át, most a ml falunkat Is vezeti és benne földműves népünket Is « gazdasági felvirágzás és boldog J5­vendő leié. A néphadsereg felszabadította Sanghájt A Csehszlovákiai Kommunista Párt ma megnyílt IX. kongresszusán Prá­gában összegyűlt külföldi és hazai ki­küldöttek a lelkesedés és őszinte elra­gadtatás hangján üdvözölték a kora délelőtti órákban történt bejelentést, mely messze keletről érkezett és a kí­nai nép százmillióinak győzelmes zász­laját emelte újból magasabbra. A Csehszlovák Távirati Iroda ma reggel 10.18-ko. a kfnat fronttal kap­csolatosan a kővetkezőket jelentette: A demokratikus hadsereg szerdán reggel elfoglalta Sanghájt, Kína leg­nagyobb kereskedelmi gócpontját. Éz a népi hadsereg újabb hatalmas sike­rét jelenti abban a nagy küzdelemben, melyet Kína felszabadítása érdekében folytat. A csapatok először a város francia északi negyedét foglalták el, jösítésében. Üzemi szervezeteink, akár ipari, akár az állami birtoko­kon működő szervezeteink, elsősor­ban is élharcosai legyenek a munka­termelékenység emelésének és szer­vezői a szocialista versenyeknek. El­várjuk, hogy minden egyes üzemi szervezet meghatározott munkatervet dolgozzon ki és tervezett, jól meg­szervezett működésének termékeny eredményeiről a Csehszlovákiai Kom­munista párt IX. kongresszusának ie­lentést tegyen. Ma már beszámolhatunk az ered­ményekről. Ez első sorban abból áll, hogy a párt kerületi bizottságai a kerületekben vezető politikai ténye­zők lettek. Kerületeikben tanulmá­nyozzák a felmerülő problémákat és ez a magyarázata annak, hogy azo­kat sikeresen is tudják megoldani. Azonban a legfontosabb az a tény, hogy mindig nagyobb azoknak az üzemi pártszervezeteknek a száma, amelyek az üzemek termelési fel­adatainak megoldásában a párt ve­zérlő feladatait érvényesítik, mind a tervek teljesítésében, mind a szocia­lista versenyek politikai és szervezési fejlesztésében. A IX. kongresszus al­kalmából vállalt kötelezettségek eredményei ezeket kellően igazolják. Ez azonban a párt működésében csak kezdetét Jelenti az új munka­módszereknek és szervezési formák­nak. A kongresszus határozata mó­dot fog nyújtani számunkra, hogy azokat továbbfejlesszük, eltávolítsuk a hibákat, legyőzzük az akadályokat, mert a pártnak főfeladatát nemcsak a politika biztosítja, hanem a nagy feladatoknak felelős szervezet is. Sok ajándékot készítettünk el a pártnap alkalmából, népünk mun­kásságának eredményeit, pártunk és Gottwald, a nagy tanító és szervező iránti szeretetünk megnyilvánulását. De mindezeken kívül még egy aján­dékot ajánlunk fel a pártnapnak, amelyet nem lehet számokkal kife­jezni. Ez a szlovenszkói kommunis­ták vasakarata és erős tántoríthatat­lansága: a pártot Szlovenszkón úgy kiépíteni, hogy alkalmas legyen meg­valósítani a IX. pártkongresszus tör­ténelmi határozatait, majd fokozatosan göngyölítették fel a még ellenálló pontokat és felszabadí­tották az egész várost a nyugati im­perialisták szolgapénzén élő Kuo­mintang katonaságnak elnyomása alól. Az elfivárosokban • tűzharc még nem szflnt meg, amikor a kormánycsa­patok már a visszavonulásra felkészül­tek. A rendőrség épületein megjelen­tek a fehér zászlók és még az éjszaka folyamán a város mélyébe nyomuló népi katonaság eltávolította a gyors felvonulást akadályozó spanyollovaso­kat, valamint a néphadseregeilenes fel­iratokat. Sangháj dolgozó népe odaadással és könnyes szeretettel üdvözölte fiait, akik a szabadságot hozták meg szá­munkra. A kormánycsapatok túlnyomó többsége még a szerdai éj folyamán repülőgépek támogatása mellett a Vampo-folvón átkelve keresték a me­nekülés útját. Szerdán reggel a Kuo­mlntang párt hivata!o.«' lapja már nem Csangkajsekék politikáját hirdették, de az Üj Kína hírszolgálati ügynök­ségének adatalt közölte. WM WH WW HtM Wtltl MHMWWM WWWI Az USA új moszkvai nagykövete Az amerikai szenátus megerősítet­te Alan G. Kiríc tengernagynak moszkvai nagykövetté történt kine­vezitit,

Next

/
Oldalképek
Tartalom