Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-26 / 39. szám, csütörtök

V. Siroky kormányelnökhelyettes levele a bratislavai Központi Nemzeti Bizottsághoz 1949 május 28 UJSZ0 V. §irok£ a KSS elnöke V. Siroky kormányelnökhelyettes a napokban üdvözlő táviratot kapott a bratislavai Központi Nemzeti Bizottság alakuló közgyűléséről. A kormányelnökhelyettes a következő levéllel válaszolt az üdvözlő táviratra: „Igen tisztelt Elvtársak és Barátok! Köszönöm az alakuló közgyűlés alkalmából nekem küldött üdvözlőtáviratokat és sok sikert kívánok felelősségteljes munkátokhoz. A nép bizalmát már megnyertétek és mint a bratislavai Központi Nemzeti Bizottság tagjai igyekezzetek a dolgozó nép érdekét szolgálni. Tartsátok azonban szem előtt, hogy ezzel a bizalommal elválaszthatatlanul vele jár a közigazgatásért, a haladásért és a főváros felvirágzásáért való felelősség. Keressetek mindig egy új, jobb és biztosabb utat, melyen haladva a bratislavai dolgozók és üzemek szükségleteit fogjátok elQdo £Triá, a (Pravda főszerkesztője: flz SSSR védelme alatt, az SzKflflP vezetésével haladunk A KSC IX. történelmi jelentőségű kongresszusára gyűlünk össze, amely Csehszlovákiában jelentős határköve lesz a szocializmus győzelméhez vezető utunknak. A szocializmus felé az SSSR védelme alatt az SzK(b)P haladunk. Együtt menetelünk valamennyi népi demokratikus állammal és szoros kapcsolatban haladunk az összes elnyomott nemzetek és kizsákmányolt osztályok imperialista és háborúellenes millióinak végeláthatatlan tömegével. Az 1917-es nagy októberi forradalom világraszóló győzelme megsokszorozta a kapitalizmus elleni világfront tárgyilagosan kedvez" feltételeit. Az imperialista háború súlyos következményei az exirópai államok egész sorában zűrzavart okoztak. Azokban az államokban is ilyen volt a helyzet, amelyek az osztrák-magyar monarchia romjain keletkeztek. Így a fiatal Csehszlovákiában is. Ez a történelmi lehetőség kihasználatlanul maradt, a háborúból kivezető proletár, szocialista kísérleteket a burzsoázia véresen elnyomta. A győzelmes orosz proletariátus, amelyet a bolseviki párt vezetett, az első szocialistfi állam a kapitalista bekerítő politika kimondhatatlanul nehéz körülményei közepette építő munkájába fogott. Hogy népeinknek az imperialista háború alkonyán adódó nagy forradalmi lehetősége Oroszország területén kívül miért nem sikerült, annak oka az, hogy ezekben az államokban akkor még hiányoztak a forradalmi pártok, amelyek a bolseviki párt típusa szerint lettek volna felépítve, hiányoztak még a forradalmi pártok, amelyek az imperializmus korszakában a Lenin, Sztálin-sztratégia elméletével lettek volna felfegyverkezve, amelyek magukévá tették volna a forradalmi tapasztalatoknak azt a végtelen gazdagságát, amelyet az orosz bolseviki párt viharos harcokban közel 7 évtizeden át gyűjtött össze. Az ilyen típusú pártok abban az időben még csak a kialakulás állapotában voltak. A Szovjetunió a második világháborúban világraszóló győzelmet aratott. Ez a győzelem, amely a dicsőséges októberi forradalom gyermekének győzelme, a kapitalista bekerítő politika kimondhatatlanul nehéz feltételei között nőtt. két évtized leforgása alatt szocialista hatalommá fejlődött és megsokszorozta az összes európai államokban, sőt mondhatni, a világ valamennyi államában a tőkések frontjának áttörésére irányuló kísérletek lehetőségét. És a kapitalizmus világfrontját valóban igen sok országban sikerült áttörni, így pl. Közép- és Délkelet-Európa államaiban és a mi megújhodott köztársaságunkban is. Hogy miért nem tudták ezt a történelmi lehetőséget teljesen kihasználni a többi államokban is, annak oka már más. Például Franciaországban és Olaszországban is más az oka, mint az. amelyet az első világháborúval kapcsolatban megállapítottunk. A két világháború között az európai államok nagy többségében kifejlődtek és megnőttek a kommunista pártok, amelyek a lenini-sztálini harci sztratégiával felfegyverezték magukat és ezek a kommunista pártok az államok egész sorával a náci hordák elleni felszabadító háború élén álltak. Hogy miért újult meg a kapitalizmus a munkásosztály által vezetett győzelmes nemzeti demokratikus forradalmak után Európa nyugati államaiban, annak oka abban keresendő, hogy ellentétben Közép- és Délkelet-Európa államaival. amelyeket a szocialista állam hadserege szabadított fel. Franciaországra, Olaszországra, Görögországra stb. az angol-amerikai imperializmus intervenciós hadseregei zúdultak. Ezekben az államokban nincs meg a. belső erők kölcsönös viszonya, de az idegen intervenció beavatkozása fordította meg a háború utáni népi demokratikus fejlődést és ez vezetett a tőkés társadalom ideiglenes viszszaállításához, amelynek életét azonban súlyos politikai és gazdasági válságok kísérik. így a második világháború eredményei a világ első szocialista államának hatalmát és tekintélyét óriási mértékben emelték, az európai államok egész sorában áttörték az imperializmus világfrontját. Ezek az európai államok kiépítették és megerősítették népi demokratikus berendezésüket és megindultak a szocializmus építésének útján. Ennek a történelmi folyamatnak jellegzetes vonásai és különlegességei ma már mint a népdemokráciák szocializmus felé való haladásának általános törvényszerűségei szereveinek. Nézzünk csak meg közelebbről néhány ilyen vonást. Amint a nemzeti, a felszabadító háborút csakis a szovjethadsereg győzelmes menete koronázhatta meg, úgy a népi demokratikus államokban a szocializmust szintén csak a Szovjetunió védelme alatt építhetjük sikeresen. A Szovjetúnió, a világ egyetlen szocialista nagyhatalmának támogatása nélkül egyetlen állám. különösen egy kis- vagy középterjedelmű állam nem állhat ellen az angol-amerikai imperializmus támadó erőinek és Tito Jugoszláviájának sorsa ma a napnál fényesebben igazolja, hogy a Szovjetúnió szövetségétől való elhajlás egyenesen az imperialisták uralma alá vezet. De itt nemcsak hatalmi támogatásról van szó. A szocialista gazdasági felépítés többek között annyit i

s jelent, hogy a népi demokrácia államai gazdaságilag függetlenítik magukat a tőkés országoktól. Ezt a célt csakis a Szovjetúnió és a népdemokratikus államok közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok általános és tervszerű kimélyítésével és a szocialista államok közötti gazdasági tervezés összhangba hozásával lehet megoldani. Azonkívül a szocialista felépítés különböző korszakainak tanulmányozása, a kipróbált munkamódszerek és az SzK(b)P munkastílusának és történelmi tapasztalatainak termékeny érvényesítése — ez mind elkerülhetetlen előfeltétele a szocializmus építésének, a népi demokrácia államaiban. Ma már saját tapasztalatainkból is nagyon jól tudjuk és velünk együtt a népi demokratikus államok többi kommunistái is tudják, hogy a legyőzött osztályok a történelem színpadáról önként nem mennek el és a népi demokratikus rendszer megerősödését és bennük a munkásosztály hatalmának érvényesítését, tehát a szocialista gazdasági teriiletek benső kiszélesítését és megszilárdulását a legyőzött osztályok élesedő ellenállása, egyre élesedő osztályharc kíséri. A népi demokratikus államok jellege, mint a proletariátus diktatúrájának különleges formája, ma már gyakorlati tapasztalatokkal megbízhatóan igazolva van és elméletileg is kiteljesedett. A népi demokratikus állam hivatott megtörni és megsemmisíteni a legyőzött osztályellenfél utolsó ellenállását. A népi demokratikus államok életének utolsó néhány esztendejében elért fejlődés teljesen igazat ad Lenin azon elméletének, hogy „a kapitalizmusból a kommunizmusba való való átmeneti időszak a politikai államformák legkülönbözőbb mennyiségét fogja majd hozni, de lényegében mindegyik ugyanaz lesz: a proletariátus diktatúrája". Természetesen az a körülmény, hogy a népi demokrácia államai a szocializmust a Szovjetunióval iwló szövetség védelme alatt építik, a külföldi intervenciók lehetőségét a legkisebbre csökkenti és az országok bensejében letörni segíti az osztályellenség ellenállását. A népi demokráciát ezért a szocializmus minden olyan gazdasági és politikai válság nélkül építheti, amelyet a szovjet nép úttörő útján átvészelt és eltávolított. A népi demokráciák államai a proletariátus diktatúrájának funkcióját sikeresen töltik be és bár a klasszikus szovj'et államformát nem alkalmazzák, alkotmányos politikai és hivatali intézményeik segítségével a proletárdiktatúra feladatait megfelelően oldják meg. Ezekhez a körülményekhez még mások is csatlakoznak. A népi demokratikus rendszerek a nemzeti demokratikus forradalmak eredményei, amelyekben a munkásosztály vezető szerepe érvényesül és amely forradalmakban nemzetileg és államilag teljesen megbélyegeződtek az ezelőtt uralkodó osztályok. Ez a vonás nyomja rá pecsétjét a népi demokratikus államok felépítésének első korszakára (államosítás, földreform, tisztogatás), de egész további fejlődésére is, ahogyan a népi demokráciák a szocializmus felé haladnak. Más szavakkal, a népi demokrácia feltételei között az eddig uralkodó osztályok gazdasági és hatalmi helyzetébe való beavatkozást, az új társadalmi osztály fellépését és egyáltalán a szocializmus fellépését világosan nemzeti jelleg kíséri. Ezt a fejlődést támogatja a tegnapi politikai ellenfelek lefokozása (Zenklék, Lettrichék, Nagyék, Mikolajéikék, Maniu követők stb.). akikből az amerikai imperializmus háborús politikájának szolgai ügynökei lettek. A népi demokrácia államainak tehát igen • kedvező történelmi feltételeik varinak ellenségeik teljes erkölcsi, politikai elszigetelésére és a másik oldalon a legszélesebb rétegek központosítására. Ezek közé tartoznak az összes haladó és hazafiason érző polgári rétegek is, amelyek szintén a szocializmus zászlaja alatt haladnak. És ez a zászló lassan és egyidejűleg átváltozik az állami és nemzeti zászló testvérlobogójává. A Nemzeti Front politikája alapjaiban véve ezért jellegzetes az összes népi demokratikus államok számára. Ezeken a formákon át, amelyek különböző államokban különbözőképpen alakulnak, valósul meg a munkásosztály vezető szerepe, a munkásság és parasztság szoros szövetsége, a dolgozó tömegek széleskörű összpontosítása és ezen keresztül jutnak bele a szocializmus építésébe a legszélesebb néprétegek. Ezért bír olyan mély és azt hisszük, az állam határait meghaladó jelentőséggel Gottwald kijelentése: „Meg kell újítanunk az újjáépített nemzeti frontot, felülről és alulról abban a biztos tudatban, hogy a megújított Nemzeti Front továbbra és a jövőben is a szocializmushoz vezető úton haladó társadalmi életünk politikai formája lesz". Jeleztük már, milyen értelmet kell tulajdonítanunk az SzK(b)P vezető szerepének a kommunista pártok nagy családjában és pedig a hatalom átvétele után és a hatalomért való harc korszakaiban is. Az SzK(b)P történetének rövid áttekintése a történelmi fejlődés során kiegészítj a leninizmus sztálini meghatározását, vagyis, hogy a leninizmus az imperializmus és a proletárforradalom korszakának marxizmusa, azzal hogy ez a világ egyhatodán győzedelmeskedő szocializmus történelmének marxizmusa is. A leninizmusnak ez a magasabb korszaka és ennek termékeny kifejlődése a kommunizmushoz való átmenet időszakában mindenekelőtt Sztálin elvtárs zseniális munkája. A népi demokratikus államok kommunistái részére irányadó az SzK(b)P döntő jelentősősorban szem előtt tartani. Tegyetek meg mindent, ami az első ötéves terv sikeres és áldásos befejezéséhez szükséges. Dolgozzatok a népért, a néppel és sose felejtsétek el: senki mással nem érhetitek el, amit a néppel elérhettek. Iímételten sok sikert kívánok nektek elkövetkező felelősségteljes munkátokban és maradok baráti üdvözlettel a Ti V. Siroky elvtársatok." ségü tapasztalatai a szocializmus építésének időszakából. A hosszú lejáratú tervezgetések, a szocialista gazdasági élet megszervezese, a szocializált üzemek vezetése, a munkaerők mozgósítása és a munkaverseny tömeges kiterjesztése az úttörő és élmunkás mozgalommal együtt a munkásság és a parasztság szoros szövetsége és a kizsákmányoló elemek elhatárolása és kizárása a falu életéből, ezek azok a főkérdések, amelyeket a Szovjetunióban oly mesterimódon oldottak meg. Ezekből a tapasztalatokból merítünk, ezekből tanulunk és ebben az értelemben az SzK(b)P iránytűnk nekünk. Tito Jugoszláviája mutatja meg, hogy a nemzeti korlátozottság, a regionáros felfuvalkodottság és a világnézeti hozzá nem értés milyen ellenforradalmi iszappá sűrűsödik. És éppen ellenkezőleg, a népi demokrácia államainak példája világosan megmutatja, hogy milyen szép és tiszta szocialista távlat rajzolódik ki azokban az államokban, amelyeknek kommunista pártjai a nemzet haladó és forradnlmi tradícióit öszekötötték a nemzetközi forradalmi mozgalom tapasztalataival és mindenekelőtt a szovjet nép és bolsevik pártja tapasztalataival. Ezeknek a testvéri kommunista pártoknak családjában biztosan megfelelő helyet foglal el a mi dicső Csehszlovákiai Kommunista Pártunk, élén Sztálin nagy diákjával, Gottwald elvtárssal. A Kommunista Párt története főleg Gottioald vezetésének kezdetétől, a harcos V. kongresszustól a mai IX. győztes kongresszusig annak a pártnak klasszikus példája, Dr. ]. Puli: A kommunisták harca a burzsoázia és a kapitalista rendszer ellen Szlovenszkón is harcot jelentett az ellen a társadalmi rend és osztály ellen, amely Szlovenszkó gazdasági, politikai és kulturális fejlődését fojtogatta. A burzsoázia a lehetőségek kútforrása! mellett ült és minden eszközzel védekezett a fejlődés folyamatával szemben. Abban a néhány gyárban, amely itt volt, évről-évre kevesebb és kevesebb ember dolgozott. Földműveseink többsége az állandó hajszában éppen csak a megélhetése szempontjából a legszükségesebbet tudta megszerezni. Nem voltak tervek, melyeknek segítségével hozzáférhetőbbé tették volna az erdei és az ásványvilág gazdagságát, gazdaságunk termelő erői nem fejlődtek, egy helyben álltak, sőt a mélypont felé zuhantak. Ezért uralkodott nálunk a nyomor s oly gyakran az éhség, a munkanélküliség és a kivándorlás. Szlovenszkó ezért maradt el és aki hátra marad, amint azt Sztálin is mondja, azt „verik". A kapitalizmus ideje alatt Szlovenszkót verték, a kapitalisták verték Szlovenszkó népét, szlovák, cseh, magyar, német kapitalisták egyaránt. Számukra Szlovenszkó csak az olcsó munkaerő hazája volt, vagy ahogy Mussolini, a fasizmus megszemélyesítője mondta, „A Tátra alatti cselédek népe". A fejlődés lehetőségének megteremtése és Szlovenszkó alkotó erőinek felszabadítása egybekapcsolódott a kapitalizmus félreállításával és a burzsoázia elleni osztályharccal. A csehszlovák köztársaság kommunistáit, amikor e harcukat folytatták, az orosz kommunisták nagyszerű példája vezette, akik a cári és polgári Oroszország felett aratott győzelmük után eddig még nem látott méretekben indították meg az építést, mérföldes léptekkel szüntették meg az első szocialista állam népeinek elmaradottságát, felkeltve ezzel az egész dolgozó világ rokon. amely erősen gyökerezik az anyaföldben, népének tömegeiben, amelyeknek összes haladó és forradalmi tulajdonságait meg tudta sokszorozni bölcsességgel és a nemzetközi forradalmi mozgalom eredményeivel. Lenin és Sztálin tanításával. Pártunk ezért oly mélyen hazafias és egyidejűleg oly mélyen nemzetközi. A KSC történelmének boncolgatása a felszabadulásig arról beszél, hogy hogyan tudta a különleges csehszlovák viszonyokban érvényesíteni a lenini-sztálini sztratégia fegyverét a hatalom elnyeréséért vívott harcban. A felszabadulás óta írt történelem arról tanúskodik, hogy a sajátságos csehszlovák viszonyokban és az új történelmi helyzetben hogyan tudta ezt a fegyvert használni a reakció elhatárolására és leverésére, a népi demokratikus állam felépítésére, a szocializmus útján való haladásra. A IX. kongresszus alkalmából ajándékozott kötelezettségek akciója biztosan igazolja, hogy Gottwald vezetése alatt a mi egységes politikai pártunk egész államunk területén elsajátítja azt a szövevényes művészetet, hogyan kell megszervezni a szocializmus felépítését, és ezért a büszkeség és öntudat érzésével megismételjük ma Siroky elvtárs szavait: A mi boldog, szocialista jövendőnk biztosítéka és segítsége a legyőzhetetlen szocialista nagyhatalom, a Szovjetunió, a mi csehszlovák munkásosztályunk, Sztálinunk és Gottwaldunk! szenvét. A szlovenszkól kapitalista gazdálkodás kritikáját és Szlovenszkó fejlődési elgondolását a kommunisták 1937 május 16-án és 17-én besztercebányai országos konferenciájukon fejtették ki, ahol Siroky! elvtárs beszámolója után az országrész felemelkedésének gazdasági, szociális és kultúrális tervezetét elfogadták. „Véget kell vetni az eddigi hivatalos politikának és újat kell kezdeni," mondja ez a terv, „mert ezt a politikát, mely Szlovenszkót túlnyomó mértékben a mezőgazdaságra utalja, nem lehet tovább folytatni. Hogy miért ? Mindenekelőtt azért, mert a szlovenszkói mezőgazdaságban a földműves társadalom túlnyomó többsége nem a jólét élvezője, de hiánnyal és nyomorral küzd. Mi a teendő tehát ? Milyen legyen az új gazdasági polttika? Irányelvül szolgáljon: messzemenőleg támogatni a szlovenszkói ipart, amelynek során ennek a politikának föcélkitüzése Szlovenszkó iparosítása legyen. Az országos konferencia egyben rámutatott a villamosítás, új utak és vasútvonlak építésének szükségességére. Amint láthatjuk, a Csehszlovákiai Kommunista Párt már a hatalomért való harc idejében Szlovenszkó felemelkedéséért, elégtelen gazdasági szerkezetének megváltoztatásáért, iparosításáért fejtett ki munkásságot és ezeket a célokat most valósítja meg. E program megvalósítása felszabadításunk után az újjászervezés, a kétéves terv és az ötéves terv idején vette kezdetét. És a megvalósítás sikeresen folyik. Gazdaságunk nő, közlekedésünk teljesítése emelkedik, építkezésünk hatalmas fejlődését mutat fel. A kétéves és az ötéves tervben nagy beruházásokkal szélesítjük gazdasági termelési alapjainkat. Az ipari termelés statisztikája ennek nagyon meggyőző igazolását adja. Ha az 1937. évet vesszük kiindulási alapul 100), az egyes években ipari Szlovenszkó fellendülése a kommunisták vezetése alatt