Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-25 / 38. szám, szerda

2. PÁRIZS (n. j.) Hétfőn délután az öreg dóm t...órája négyet ütőit, E szurkenek latszu pillanatban nemcsak az én, de a jóakaratú emberek millióinak ajkát hagytad a kérdés: V ajjon sikerül-e? Vájjon sikerül-e a Quai D'Orsai ró­zsaro.irványból emelt palotájában Üz PC-ter traktorista, Ivan Ivanovics Ma­dtrszky ápoló, Ján Topolsky géplaka­tos, Kiirt Müller bajor paraszt, Tom Bariey chicagói nagyvágói munkás, He'ene Denis lyoni selyemgyári mun­kásnő, Sun-Po rizstermelő s a többi m'llk'A régi óhaját teljesíteni: a szebb jövő, a fejlődés, az egymásratalálás és a beriiletes kézfogás holnapját létre­hozni, vagy újból tovább folyik a ki­látíst-'an, emberölő és országokat s~ét. T!V!eszt5 harc, melynek hulló ál­í'or^t Va már kárörvendve és éhesen „ •, l e) í a z emberbőrbe bújtatott ke lyük. Hétfőn délután négv órakor Párizs­ban a francia külügyminisztérium pa­lotájában összeült a négy nagyhatalom külügy minisztereinek tanácsa. London, Berlin, Moszkva a sok próbálkozás iit'rn ismét összejöttek a küliigymi­nisztíiek, hogy közös nevezőre hoz­zak a mesterségesen kirobbantott el­lentéteket a német kérdést illetően. Vls'nszkiJ, Schumann, Bevin és Ache­son hétfőn délután megkezdték a né­met probléma tárgyalását. Azt a né­net prnHémát, mely nemcsak Német­ors7T és Németországgal határos nvi'?' t-urópai országok politikai és jr-->' ;<ri életalakelasát borította fel, ()p Euróoa békés fejlődésének a! rt kerékkötője lenni. Ugyanakkor, an Uor a német dol­gozom milliói a denacifikálást, mint Németország demokratizálásának el­sődleges előfeltételét követelték, az ang' 1. Iszász tőkeérdekeltségeket kiszol­gáló bíróságok Schachtot felmentették és a német haladás nagy harcosát Max Reintannt börtönbe vetették. Amikor a keleteurópai államok.töme­gei a potsdami és jaltai egyezmény ér­telmében Németország demilitarizálá­sát sürgették, Clay tábornok titkos né­met rohamcsapatokat toborzott s ar­ra hivatkozott, hogy az alakulatokat a „gyárak munkare ídjének megőrzé­se céljából szervezte". Anf'or a francia, holland, belga s a töb' I nyugateurópai államok mun­kásai a Roosevelt és Sztálin által le­szögezett német hadipari gyárak le szerelését követelték, azok kapacitását titkos parancsokra fokozták. A nagytőke, az amerikai és nem­re közi hadiipar, mely a kedvező üz­letmenetet csak a háború vérzivata­r.ti- an, mások élete és nemzeti vagyo­nok megsemmisülése árán tudja meg­szerezni a háború befejezése után éhes maradt. Számára az amerikar nuin!. ís, paraszt és kbember verej­téke kevés volt és kevés volt az arany hullása. Az éhes tőke kinyújtot­ta r—sszire ágazó csápjait s belecsa­pott karmaival a háborútól megtépá­zott európai rögökbe. Marta, szipo­lyo-ta az országokat. Tábornokaival, politikusaival és szövetségeseivel megakadályozta a potsdami és jaltai egyezmény végrehajtását a német kérésben, Franciaországban megboly­gatta a népi egységet, Olaszországot n n«!itikai és gazdasági élet teljes ziil­li ? sodorta, Görögországban pol­"'rháborút robbantott ki, másutt fe­-zetl villongásokat, nemzet'ségi ipásokat. rendőrségi gumibotokat, gv csendőrsznronyokat hozott kép­' e'ó'inek megjelenése. Szerződése­\ egyezményeket, paktumokat, úniő­f kötött és köttetett, c^k egyet T engedett mesr, hogy Európában valósuljon a béke. S ha ma mégis reménykedve, bíza­tva nézünk a tanácskozások elé s > _'v véljük, hogy a hétfőn megindult ".íiigyminiszterek összejövetele ter­nelmet formáló megállapodásokat ' uznak, annak oka abban keresendő, f így azok a kevesek, akik a másik i Milon állnak, a legutóbbi hetek mil­!•'"'?t megmozgató békemnnt'esztumai­i ••!; hatása alatt talán már rádöbben arra, bogv n^m ők az erősek, a bV-ik, a hősök, ők csak az elesettek­r- vár/i kVégíthetetlenül éhes kese­I íí 1:. Rádöbbentek arra, hogy az el­e »''nek vélt nép a Csendes óceántói • AtVnti r<-e?n partn'g mi már egy fmegben áll, merf önmagára-találva *• ' ,;Itszil. , 5rdan áll, öntudatosan fe­•*v*nesHve. hoirv jobb és békés jövőt ) ^colion k' tírs^Ivfl egyetemben a dolgozók milliói Vészére. t 'tM MI MMM HM IMMWMW MII MM Wi mfM — Ha vSIak'nek felvilágosításra utazás' programra van züksége, a Slovakotour utazási­-oda a közönség rendelkezésére 111. A Slovakotour egész Szlo­\ nszkó területén kiterjedt há^­i-attal rendelkezik és rnnden ke­rületi központnak megvan a ma­ga irodái a. mely kívánatra utazá­s : programot dolgoz ki, gondos­kodik lakásról és kosztról. A Slo­vakotour központja Prágában a Jinárisska 11 alatt székel. UJSZ0 1949 május 25 A Novoje Vremja a párizsi értekezletről A Novoje Vremja a párltsi érte­kezlet lehetőségeit mérlegelve álla­pítja meg, hogy „minden nép érdeke parancsolóan követeli a visszatérést a nemzetközi együttműködés politi­kájához". Ez dönti el a párizsi érte­kezlet sikerének jelentőségét. A né­pek kétségtelen és mély odaadást ta­núsítottak a béke ügye iránt. A Szov­jetunió minden provokálás és minden szerződésszegés ellenére úgy látja, hogy „az együttműködéshez vissza­vezető út még nyitva áll a nyugati hatalmak számára, mert a Szovjet­unió most is, mint mindig, támogat minden komoly lépést ebben az irány­ban". De ugyanakkor világosan és félreérthetetlenül, eddig követett po­litikájának szellemében szögezi le, hogy csak a jaltai és potsdami elvek szem előtt tartásával lehet a négy hatalom mindegyikének és a német nép érdekeinek megfelelően megolda­ni a nemet kérdést. A párizsi értekezlet sikere az a probléma, hogy a tárgyalásokból ter­mékeny és az emberiség számára, a tartós béke javára pozitív lehetősé­gek bontakoznak-e ki, azon múlik, hogv az imperialisták eddigi kudar­cai és a béke táborának, a Szovjet­únió vezette demokratikus tábornak erógyarapodásából tanultak-e. Ha megtanulták, hogy vissza kell térni a nemzetköz; együttműködés politi­kájához, akkor a párizsi értekezlet bíztató kezdet lesz. Ha a Szovjetúnió következetességét és józanságát úgy akarják értelmezni, hogy abból ma­guknak húzhatnak hasznot, akkor olyan súlyos csalódás fogja érni őket, mint az utóbbi időben már nem egy­szer. A kapitalista országok dolgo­zó tömegeinek akarata bennünket, a Szovjetúnió vezette béketábort, támo­gatja. „A Szovjetúnió békepolitikája — mondotta Molotov elvtárs egyik beszédében — nem holmi átmeneti jelenség, mert ez a politika egyene­sen népünk alapvető érdekeiből és égető szükségleteiből ... a szovjet­embereknek az új, kulturált szocia­lista életforma megteremtésére irá­nyuló hatalmas vágyából és abból a szilárd meggyőződésből fakad, hogy a Szovjetúnió mindezeket a felada­tokat sikerrel meg tudja oldani, ha a támadók bandáját láncraverik". A népi demokráciák országainak tíz­milliói ennek a békepolitikának kö­vetői, mert ez a politika a boldogu­lás útján haladó népeiknek alapvető érdekeiből és égető szükségleteiből, valamint abból fakad, hogy ezek az országok a Szovjetúnió vezetése alatt az új, kulturált szocialista életforma megteremtésén munkálkodnak Lánc­ra kell verni a támadók bandáját, meg kell szüntetni a fasizmus vesze­delmét, az agresszió hidráját kell j megsemmisíteni, — ez a tartós béke | megőrzésének legfontosabb feladata. Diaz spanyol republikánust az angolok Franoo Spanyolországába toloncoiták Amikor Angliában napról napr a szaporodnak a tömegtüntetések Eisler letartóztatása miatt, a brit államvédelmi hivatalok egy újabb hihetetlen cselekményt kö­vettek el. A Daily Wolker jelen­tése szerint A. Diaz spanyol re­publikánust, akit az angol bíró­ságok kihágás miatt elítéltek, most Franco Spanyolországába to­loncoiták, útlevelében azzal a megjegyzéssel, hogy 1936-ban Diaz forradalmi cselekmények el­követéséért büntetve volt, s hogy fogságából megszökött. Ez a megjegyzés Diaz biztos halálát jelenti. Diaz csoportjának más tagjai ugyanis csak nemrégen voltak halálraítélve Franco Spa­nyolországában. Annak ellenére, hogy Diaz ügyével kapcsolatosan az a'sóházban interpelláció hang­zott el, melyre maga a belügymi­niszter válaszolt, s ezek során le­szögezte, hogy az elítélt személy ily esetekben szabadon választ­hatja meg azt az országot, ahová toloncólják, Diazt mégis vasárnap rendőrségi fedezet mellett Spa­nyolországba szállították. Hz angol ifjúság éles bírálata a háborús uszítókról Moszkva. — A Komszomolszk-í­ja Pravda, az iíjúkemmunisták lapja közli Bili Brcoksnak, az Angol Kommiinisla Ifjúsági Szö­vetség titkárának levelét, amely­ben élesen bírálja az angol kor­mány háborús politikáját. Leszö­gezi, hogy az angol munkáspárt kormánya lemond az ország füg­getlenségéről az amerikaiak javá­ra. Az angol nép és az ifjúság halaszthatatlan feladata, hogy küzdjenek a békéért. Az Angol Kommunista Párt II csehszlovákiai bányák fennállásának 700 éves jubileuma A napokban ünnepelték Kutná­Horán a. csehszlovák bányák fenn­állásának 700 éves jubileumát. Az évfordulón bányászkiállítást rendez­tek, melyen a csehszlovák bányák fejlődéstörténetével és a bányák éle­tével foglalkozó irodalmi müvek ke­rültek kiállításra. A kiállítást a csehszlovák kormány tagjainak je­lenlétében nyitották meg. A meg­nyitó ünnepélyen Zápotocky kor­mányelnök mondott ünnepi beszédet. A kormányelnök beszéde során méltatta a bányásztársadalomnak a kizsákmányolók ellen folytatott har­cát. Amint a középkorban az ezüst, most a szén az Hllam legértékesebb ásványi kincse. Szén nélkül — mon­dotta Zápotocky — modern állam­gazdaságot lehetetlen elképzelni. Nem fejlődhetik a kultúra s nem emelhetjük dolgozóink életszínvona­lát. Ezért a széntermelést biztos alanokra kell helyeznünk. Biztosíta­ni kell a szükséges munkaerőket, hogy a termelés menetét munkás­hiány ne gátolja. Javítanunk kell a bányászok szociális és fizetési vi­szonyait, hogy a bányász biztos meg­élhetési forrást lásson hivatásában. Ne forduljon elő a kapitalista álla­mokban oly gyakori eset, hogy a bá­nyász megszökik, mert tudja, hogy csak kizsákmányolják. Népi demokratikus kormányunk lelkiismeretesen teljesíti kötelességét és a bányászokat a legjobb anyagi körülmények közé juttatja. A bá­nyászok részére lakóházakat biztosí­tanak s a bányásztanulók részére in­ternátusokat létesítenek. Azt akarjuk elérni, hogy a bá­nyász, mint a munkástársadalom egyik leghasznosabb tagja, büszke legyen hivatására. „Az egész cseh­szlovák nép nevében teljes sikert kí­vánok a bányászoknak az ötéves terv teljesítéséhez" — fejezte be be­szédét Zápotocky kormányelnök. vezetése alatt hatalmas béke mozgalom fejlődik- Az angol ifjú­sí g nem akar a Wall-Street ágyútöltelékévé lenni és az ujonc­toborzás csőddel járt. Bili Brooks példákat sorol fel: Woking városában a propaganda ellenére az elmúlt héten csupán egyetlenegy önkéntes jelentke­zett. Aberystwyt walesi egyetemi városban a hadügyminiszter sze­mélyesen szólalt fel a toborzó­gyülésen, de négyszáz diák ezt válaszolta neki: „Mi hazakívá­nunk menni, nem pedig a ka­szárnyába!" A nottinghami diák­gyűlésen elhatározták, hogy küz­deni fognak a háború ellen. Egy lancashirei kisebb város­ban az ifjúság ötszáz aláírással ellátott emlékiratban követelte a háborús úszítás megszüntetését. A Demokratikus Világszövetség angol bizottságának békenyilat­kozatát az angol ifjak és leá­nyok ezrei írták alá. Sok antifa­siszta ifjút e küzdelem során a rendőrség letartóztatott. Brooks szerint az életszínvonal egyre csökken, az árak egyre emelkednek és az ifjúságot nyo­mor fenyegeti. Ennek ellenére az angol ifjak és leányok nem adják fel a harcot. I! négy nagyhatalom külügyminiszterei megkezdték . tanácskozásaikat való ellenőrzésére vonatkozott n melyet a nyugati hatalmak a tárgysorozatba felvenni nem akar­tak _ indokolatlanok voltak. A nyugati hatalmaknak a pénzkérdésről az a véleményük, hogy azt különállóan is el lehet intézni. Ez azonban a német kérdés egységes szempontból való megoldásával összeférhetetlen. Vi­sinszkij nemcsak azt kérte, hogy egész Németországra vonatkoztatva (Folytatás az 1-ső oldalról.) a pénznem kérdése a tárgyalások során szőnyegre kerüljön, de kikö­tötte azt a jogot is, hogy a pénz­nem kérdésében Németországról, mint egészről tárgyalási javaslatot adjon. Ami Visinszkij javaslatát a Japán békeszerződés kérdésében illeti, ez kezdeményezést jelent, mert a párizsi külügyminiszterek első ta­nácskozásának tárgyalása során megállapodás jött létre, hogy a mos­tani ülésezés ideje alatt e kérdésre még visszatérnek. Visinszkij javaslata a Japán békeszerződésről A szovjet külügyminiszter a pári­zsi értekezlet megnyitó ülésén a ja­pán békekötés kérdését is előterjesz­tette. Beszédében megállapította, hogy a szovjetdelegációt nagyon is érdekelné a Külügyminiszterek Ta­nácsa legközelebbi ülésszakának idő­pontja, amelyen Kína képviselőjének bevonásával a Japánnal kötendő bé­keszerződés tervéről kellene tárgyal­ni. Acheson amerikai külügyminisz­ter viszontválaszában kijelentette, hogy bár jelen pillanatban nem tart­ja alkalmasnak az időt e kérdésben a vita megindulására, mégis egyezik véleménye Visinszkijével és hasznosnak tartaná, ha e konferen­cia során a szovjet külügyminisz­ter javaslatát megfontolás tárgyá­vá tennék. Az Angol Egyesült Királyság külügy­minisztere csatlakozott Acheson meg­állapításaihoz és hangsúlyozta, hogy igényt támaszt a brit államközösség tagállamainak a békekötésnél való részvételükhöz. Visinszkij ezután is­mét szólásra emelkedett és megál­lapította. hogy javaslatában nem kí­vánta a kérdés felvételét a mostani oárizsí konferencia ideiére. Nagyon elégedett leszek, ha e konferencián sikerül mindazokat a kérdéseket el­intéznünk, amelyeket a tárgyalási rendbe felvettünk. De tekintettel ar­ra, hogy a tanács legutolsó ülése óta Immár 17 hónap eltelt, nem tartom károsnak olyan problémák felvetését sem. amelyekkel csak a következő ülésszak foglalkozna. Visinszkij ez­után megállapította, hogy elfogadja az Egyesült Angol Királyság tagál­lamainak részvételét a Japán béke­szerződés előkészítő munkálataiban, de nem azoknak első szakaszában, amikor a külügyminiszterek tanácsa fog ülésezni Kína bevonásával. Francia megbízottak kijelentései szerint a külügyminiszterek az aláb­bi tanácskozási ügyrendsorozatot ál­lapították meg: 1. Egész Németországot érintő po­litikai és gazdasági kérdések. 2. Berlin és a német pénznem kér­dése. 3. a német békeszerződés. 4 az osztrák békeszerződés. A külügyminiszterek Schuman francia megbízott javaslat-terveze!ét fogadták el. A francia külügvmtmsztérium saj­tófőnökének jelentése szerint a pá­rizsi konferenciának első napja na­gyon kedvező légkörben folyt le. Egyezményes megoldást keres a francia miniszterelnök Queiquille francia miniszterelnök egyezményes megoldást keres a fran­cia politikai pártokkal, hogy meg­mentse koalíciós kormányát. A Reu­ter-iroda jelentése szerint nem való­színűtlen, hogy a kormány a parlament csütörtöki ülésén felveti i bizalmi kér­dést. A kormány helyzetének meg­rendülését az okozta, hogy a képvise­lőház pénzügyi bizottsága elutasítot­ta Petschos francia pénzügyminiszter javaslatát, mellyel a költségvetés 83 milliárd frankos deficitjét akarta csök­kenteni. Nancsang a demokratikus hadsereg kezében A demokratikus rádió jelentése sze­rint a Kiarigcsi tartomány fővárosát a kínai demokratikus csapatok a teg­nap délutáni órákban birtokukba vet­ték. Nancsang volt kínai kommunista párt szülőhelye és 1927-ben itt rob­bant ki az első kínai politikai összeüt­közés a demokratikus és a reakciós egysegek között. Nancsang immár a negyedik tartományi főváros, amelyet a demokratikus hadsereg a Jangcse folyótól délre birtokában tart. Hajtévatiászat Max Reimann ellen Max Reimannn képviselőt, a né­met Kommunista Párt vezetőjét ismét le akarják tartóztatni. A közlés szerint Reimannt csak a parlamenti tanács ülésszaka idejé­re helyezték szabadlábra. „n Csehszlovák nép és országrészei az életben, munkában és küzdelemben" A köztársasági elnök képvisele­tében nyitotta meg dr. Nejedly iskolaügyi miniszter a KSC IX. kongresszusára szánt ajándékul Csehszlovákia legnagyobb kiállítá­sát a prágai várban. „A csehszlo­vák nép és országrészei az élet­ben, munkában és küzdelemben" című kiállításon 600 festmény és grafika fejezi ki a csehszlovák nép mai arculatát. A kiállítás megnyitására megjelent több mi­niszter, az NS elnöke, Prága vá­ros polgármestere, számos nem­zeti művész, a művészeti főisko­lák vezetői, az iskolák igazgatói. Dr. Nejedly méltatta a köztársa­sági elnök kezdeményezését és köszönetét fejezte ki a segít­ségért, melyben kultúréletünket részesíti. Ma o'yan művészetet akarunk, mondotta, amely nem­zeti és népi életünk szerves ré­szese, azért olyan művészetért harcolunk, mely a valóságot ábrázolja, azt a valóságot, mely a szocializmus felé vezet el ben­nünket. Görög anyák megrázó felhívása a fasiszta terror ellen A Görögország nemzett felszabadí­tásáért és demokráciájáért küzdő s a fasiszták által bebörtönzött és gyüj­tőtáborokban sínylődő harcosok szü­lei felhívást intéztek Sztálinhoz, a Pravdához és az Izvesztijához. tobb más napilaphoz, továbbá a béke hí­veinek párizsi világkongresszusához* az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Anglia, Franciaország, Olaszország miniszterelnökeihez, az illető orszá­gok haladó szervezeteinek vezetői­hez és a világ minden demokratájá­hoz. A felhívás szerzői leírják, milyen kínzásokat alkalmaznak a monarcho­fasiszta hóhérok, hogy a foglyokat eltántorítsák meggyőződésüktől. Ha mindennek elelnére nem hajlandók nézeteiket és népüket megtagadni, le­gyilkolják őket. A megrázó kiáltvány ezekkel a szavakkal végződik: „Az elítélt és kivégzett fiaikat si­rató anyák a világ minden tisztessé­ges és szabad emberéhez fordulnak és kérik őket; emeljék fel szavukat, hogy Görögországban megszűnjék a demokraták irtása és végeszakadjon a gyüjtötáborok rémségeinek és a polgárháborúnak."

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom