Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-02-05 / 6. szám

február 9. T. Dolgozó parasztasszonyból - főispán A dolgozó ön/tudatos és rátermett tök Ô>abb nagy lépé&sei haladtak edöre a női egyenjagiiság terén. Magyaróra lg, ahol ktUönög figyelmet szentelnek a dolgozó nők problémáinak és ahol az MNDSz (Magyar Is ók Demokratikus Szövetsége) erős szervező munkát fejt ki és ahol nemrégiben volt a Dolgozó Nök Demokratikus Svövetscgénetk nemzetközi kon gr esz. azusa újabb tanújelét adta annak, hogy komoly célja a nök szociális elhelyezkedéséinek ésszerű megoldása, Szelnek megye íj főispánjává ugyanis Juhász lm:énét egyszerű paraszta-sszonyt nevezett ki a kormány. Magyaországon ezzel már a másodiik női főispánt iktatják be az első már hosszabb idő óta működik Zemplén megye élén. Ez a tény is bizonyítja, hogy magas és te. lelöaségteljes tisztségbe került dolgozó r« társain k nem vallották szégyent, •ót rátermettségüknél fogva kivívták a kormány, a vármegyéjük és az egész magyar nép elismerését és megbecsülését. Nem Ms feladat vár egy megye főispánjára, hifc"zen mint a vármegye legelső tiszviseüöjére, az ő személyére hárulnak a felelősségteljes intézkedések, melyek a haitáakö; ébe tartozó lakosság javát kell, hogy szolgálják. Az ö kezébe futnak össze a megye gazdaság^ kulturális és szociális életnek «zálai. Figyelme kd kell, hogy terjedjen a legkisebb falutól a legnagyobb városig mindem közügyre és gondoskodnia kell arról, hogy az alárendelt hi_ vatalok és hivatalnokok pontosan, lelkiismeretesen hajítsák végre rendelkezéseit, hűségesen szolgálják a népi demokratikus rendszert és annak legfőbb célkitűzését a munkásság, a parasztság, a haladó intelekliuellek és általában a dolgozók jólétét. Juhás^ Imréné, Szolnak megye űj női főispánja mindezzel tisztában van és épp^n, mivel egyszerű dolgozó parasztassizoinyból lett főispánná, ism-eri legjobban a nép. a dolgozók problémáit és *®okat gyökerükbe© fog igyekezni orvosolni. Az iktatási ünnepségen néhány keresetlen szóval hitet is tett Juhász Imrén é amellett, hogy mennyire érti és érzi kimagasló tisztségével járó kötelességeit. Büszkék lehetünk mindannyian ma dolgozó nők és különösen a Csehszlovákiád magyar dolgozó nók

< hogy magyar nőtastvéreirJk között ilyen kiváló személyiségek akadnak, akik egyszerű származásúik, az élei. kenyérharca és a régi Horthy-rendszer társadalmi eänyomatása ellenére is felemelkedtek a politikai, kulturális és általában az em_ hemi érettség olyan fokára, amelyen feléje fordulnak a figyelő szemek. Elismeréssel kell adóznunk annak a kormánynak .amely nem ismer gátlásokat, csak értékeket és amely úgy felismerte a dolgozókkal eggyéolvadt Juhásiz Imréné kiváló tehetségét és irányító rátermettségét, min' ahogyam a má?ik oly értékes tömeg, a szén közül a gyémánt csillanását látná meg. Magyarországnak nincs Curie asszonya, vagy Jeanne D'Arc-ja, de vannak úttörő asszonyai, akik magasra emelik a szabadság zászlaját és őszinte szóval hívják harcba dolgozó testvéreiket a boldog jövőért, az emeltebb kultúrális színvonalért^ egészséges nemzedékekért, a proletárok jólétéért. Nem véletlen az, hogy nők kerülték egyes vármegyék élére. Nói szemmel, női szívvel látják és érzilk, mi kell a népnek. Erélyes kézzel fogják meg ők a kapát_ a sarlót, a tollat és ha kel?, a főispáni tisztségben is helyet állnak, irányítani a®t a munkát, mely a szocializmus eljövetelét egyengeti és kovácsolja a népi demokrata államban. Nőtársak, szorítsuk meg gondolatban mindannyian Juhász Imréné kidolgozott kezét és kívánjuk, hogv siker koronázza fáradhatatlan törekvéseit. Olyan űton indult d, melyen remélhetőleg még pofc k&vá'ő nőtársunk halad még ké^enfogva a munkás iparai, a parasztsággal és a szellemi proletariátussal. P. o. összes termeken, megismerkedtünk a gyermekekkai. ösztönösea megérezték szeretetünket, simultak hozzánk és nem is akartak elmenni tólünk. Felöltöztettük mi az új holmikba, unszolás nélkül, spontán köszönték meg, újra újra visszatérve hozzánk, hogy még kritikájukat is közöljék. Sőt még az egészen kicsinyek is kifejezést adtak megelégedettségüknek mosolygásukkal és repesésükkel. Ezután következett a délután fénypontja, az uzsonna, amely finom kakaóból, kalácsokból és gyümölcsből állott, melyet a fehérbeöltözött személyzet az otthon napsütéstől ragyogó, édesen berendezett, a higiénia minden követelményének megfelelő teremben fogyasztottunk el kis barátainkkal, apró asztaloknál, kis, mókás csészékben. A gyermekek fegyelmezetten, önállóan, jóízűen és gyorsan etek és az ügyesek azonnal jelentkeztek ráadásért. A gyermekek csacsogva meséltek különböző élményeikről és dicsérték az uzsonnát. A legjellemzőbb volt önállóságuk, közvetlenségük és jókedvük, amely csak egészséges gyermek sajátsága. Az uzsonna után szerepeltek, magabiztosan énekeltek, táncoltak és szavaltak tanítónőjük vezetésével. Mi pedig a legszebb emlékekkel tele szívvel távoztunk, meggyőződve arról, hogy az árváknak biztosítva van az egészséges, megelégedett élet, a fejlődés lehetősége, hogy hasznos dolgozói legyenek majd a ^zov^et társadalomnak. Túri Mária. A legelterjedtebb népbetegség: A ROSSZ FOG öreganyám, hogyha nevet, szája elé tartja a kezét, alig van foga szegénynek. De így tesznek a fiatalabb asszonyok is, ha foghíjasok, szégyenletükben. Fogorvoshoz bizony inkább csak fogat húzatni mennek, mikor már olyan rossz a foguk, hogy másként nem lehet segíteni rajta. De különben sem sokat törődnek fogaikkal. Aztán persze szégyenkezhetnek, hogy fiatal korukra alig van foguk, „megvénültek". Hogyan lehetne ezen segíteni? 100 emberből 90-nek van rossz foga A fogszú népbetegség számba megy, hiszen 100 ember közül 90— 95-nek van szuvas foga. Ennek három oka van: Elsősorban a helytelen táplálkozás az, amit felelőssé kell tennünk a fogszú ilyen mérvű elhatalmasodásáért. Nem a rossz táplálkozás, hanem a meglévő táplálék helytelen, észszerütlen felhasználása. Nálunk ugyanis leg nkább a sok szénhidrátot (azaz cukrot) tartalmazó tésztaféléket eszik. A szénhidrátok pedig a szájban történő lebomlásukból keletkezett tejsavval megtámadják a fogzcmáncot és így előidézik a fegszút. II Deiokratü us Ifjúsigi VűwM ég fslMvása A Demokratikus Ifjúsági Világszövettség felhívást intézett a világ demokratikus ifjúságához, támogassa az elnyomás alatt élő görögországi, spanyolországi és gyarmati Ifjúságot. A felhívás megállapítja, hogy főleg a kapitalista áliamokban uralkodó drágaság, munkanélküliség és gazdasági válság akadályozza a franciaországi és amerikai demokratikus ifjúságot tanulmányai elvégzésében A Világszövetség felhívja a demokratikus ifjúságot, igyekezzék a kapitalista államokban nehéz helyzetben élő és elnyomott demokratikus ifjakon is segíteni. ünnep egy szovjet gyermekotfhonban B ízuzluk, a škalovskij körzetben, a Svoboda-légió szervezésének helye ismeretes jól a csehszlovák állampolgárok emlékezetében. Mint mindenütt a Szovjetunióban, a városka legnyugodtabb helyén, legszebb házában találjuk a gyermekeknek az állam által berendezett, féltő gonddal és szeretettel vezetett otthonát. Egy megható ünnepség keretében volt alkalmunk megismerkedni a gyermekekkel és a vezetőkkel. A csehszlovák kollektív egy kis örömet akart szerezni ezeknek az ap róságoknak és módot talált őket megajándékozni különlegesen szép és finom fehérnemövei, ruhával és édességekkel, amelyeket minden gyermek ragyogó arccal és csillogó szemekkel fogad, bármennyire el is van látva. A gyermekotthonban kéthetes csecsemőtől kezdve 5 éves korig voltak gyermekek, főleg a honvédelmi háború egész.- és félárvái. A vezetőség, hogy viszonozza a mi figyelmességünket, egy finom uzsonnát készített a gyermekeknek é* a vendégeknek. A gyermekek, ezek az apróságok egy kis előadást rendeztek, táncoltak, szavaltak, énekeltek, megható készséggel, bájjal és bátorsággal. Az ünnepség kezdete előtt az otthon gondnoknője végigvezetett az J — Mondja csak János szomszéd, miért takargatja be ismét a trágyát, hiszen ez dupla munkát jelent?! ~ kát ja kend, hogyan füstölög a trágya? Ez a nitrogén, ami úgy gőzölög. De ha a beszántás g betakarom, egész ereje benne marod a trágyában. Meglátja, milyen szép lesz idén a termésem! A tej erősíti a »oga

« _ Nálunk, főleg falun igen x e v é s tejet isznak s ugyancsak kicsiny a tejtermékek fogyasztása is. A tejben pedig igen sok mész van. A mész viszont egyik fontos alapanyaga a fognak, így azután nem csodálatos, ha a mészhlányosan táplálkozó embernek könnyen kilyukad a foga. Tévedés viszont az a régi felfogás, hogy a terhes anya fogai romlanak a terhesség következtében, vagy ahogy mondani szokták: „Minden gyerek egy fog". Ez* azért nem igaz, mert a magzat csontjainak felépítéséhez szükséges meszet, ha az anya mcszhiányosan táplálkozik, inkább az anya csontjaiból veszi el a szervezet s nem a fogakból. Meg kell tanulni -— rágni is A fogszú elterjedésének másik oka a helytelen rágás. A gyermeket épp úgy meg kell tanítani rágni, mint járni, vagy írni-olvasni. Tapasztalat az, hogy a lustán szopó csecsemők rosszul is rágják meg az ételt később, ha felnőnek. Az is helytelen, hogy sok anya kisgyermekének előre megrágja a falatot, úgy mondják: „csócsálja". A fogazat u. i. éppen az erőteljes, helyes rágás során fejlődik ki. Aki lustán rág, annak fogai rosszul fejlettek, gyengék lesznek. Aki sok pépes ételt fogyaszt, annak is gyengülnek éppen ezért a fogai. Jól mondja a közmondás: „Ahol sok a pép, ott ritka a fog". A harmmadik ok, amely miatt annyira elterjedt a fogszuvasodás, az. hogy az emberek leginkább akkor mennek orvoshoz, amikor már csak a fog kihúzásával lehet segíteni a bajon. A rossz fog: fertőző góc Pedig a rossz, esetleg elgenyesedett fog igen sok betegség okozója. A vesegyulladáseknak. szívbelhártyagyulladásoknak, ízületi bajoknak sokszor oka egy elhanyagolt fog, artiely mint fertőző góc szerepel. Ezenkívül a hiányos fogazat miatt csökkent rágóképesség következtében az étel is rosszul emésztődik, hiszen rossz a szájban lejátszódó úgynevezett „előemésztés". Gyomorpanaszokat és lesoványodást is előidézhet hát a rossz fogsor. Hogyan lehet megelőzni a fogak romlását? — vetődik fel a kérdés. Helyes, mészdűs táplálkozással, helyes rágással és azzal, ha legalább minden évben egyszer felkeressük a fogorvost, vizsgálja át fogainkat, tömje be a kis lyukakat, hogy ne romoljanak tovább. Az igazi égszínkék Mese: Balázs Béla. Most megtekintette az Igazi égszínkéket a házacska fölött. Kis, fehér felhők tornyosultak rajta és torlódtak össze. Egyszer olyanok voltak, mint valami jéghegy, máskor, mint egy fehér cethal. Parányi fecskék köröztek az ég kékségében, sőt egyszer egy kis repülőgépet is megpillantott Zsuzsi, amely magasan a ház íöiött repült az égen. Amikor azonban lassan este lett a képen és a nap olyan alacsonyan állt, hogy a két kémény a tetőn és a három fa hosszú-hosszú árnyékot vetett át a

z egész képen, hirtelen elsötétültek a fehér fellegek. S a kép mennydörögni kezdett, akárcsak a cüinder. Nagyon kellemetlen volt. Zsuzsának alig volt ideje, hogy a kis babát, aki csak könynyü ruhában, kalap és ernyő nélkül üldögélt ott, megmentse a kiskertből, amikor tűzpiros, anro, vad villámok cikáztak át az égen a ház felett. Zsuzsa rögtön észrevette, hogy nincs a házra villámhárító festve. De már késő volt. Ragyogó fénvesóva a fekete fellegek közt, dörrenés ... becsapó tt! A tető lángba borult. Kicsiny, piros lángokba. A következő pillanatban a rajzpapír ^üzet fogott és az egész kép elégett ótt. Zsuzsa szeme láttára. Zsu zsa az ijedtségtől mozdulni sem bírt A ^h^r t*»r?tőbe ls jó nagy lyuk érc' bHe. Másnapra a titkos társaság megbeszélte, hogy Ülésre jönnek össze a városligetbe, a szökőkútnál, a törött padon. Mert a helyzet nagyon komoly volt. Kari a klozetba dobta az égszínkéket és most már elégett a kép is. Iskola után tehát, mielőtt hazamentek volna, összeült .a titkos szövetség a törött padon. Zsuzsa keservesen sírt, de a Cser Kari még le is szidta öt és így szólt: — Mind azért történt, mert te olyan gyáva kislány vagy és mindjárt megijedsz. Egy pohár vízzel elolthattad volna az egész tüzet. En mindjárt megmondtam, hogy lányok nem valók a titkos szövetségbe. De Ferkó így szólt: — Tulajdonképpen én tehetek róla. Mert én még tegnap megnéztem a ládában az egünket és tudtam, hogy ma rossz időnk lesz. A holdunknak udvara volt. Idejében figyelmeztetnem kellett volna benneteket. — Igen, Igen, te ls hibás vagy! — kiabált a Kari. — Te is nagy szamár vagy. Nem festettél vállámhárítót. Most aztán .szerezz nekünk új égszínkéket. — Megpróbálhatjuk, — felelte Ferkó. — De akkor holnap mindhármunknak lógnunk kell az iskolából, hogy "ont délben a réten lehessünk. Nagyon jó. — kiáltott a másik to. — Kezet rá! • Kezet adtak egymásnak, a titkos szövetség jelét mutatták és hazamentek. Másnap tizenegy órakor, a szünetben, az egész titkos szövetség kisurrant az iskolából. Kint az eltört padnál találkoztak es Ferkó vezetése alatt azonnal a rét felé indultak. Egymás mellett ballagtak a mezei úton. De nem volt órájuk és senki sem jött arra. akit meg lehetett volna kérdezni, hogy mikor lesz tizenkét óra. Ezért nagyon kellett ügyelmök és nézelődniük jobbra és balra, nem jelenik-e meg valahol hirtelenül az igazi égszínkék? Ekkor Zsuzsa elkiáltotta magát: — Nézzétek csak, ott! Csakugyan a távolban megláttak egy egész csomó égszínkéket. De ez bizony meglehetősen messze volt. Futottak hát ahogy csak tudtak, a földeken keresztül. Tudták, hogy a virág csalf egy percig virít és azután eltűnik a föld színéről Elfutottak egy kert kerítése mellett, és akkor meglátták, hogy az igazi égszínkék bent a kertben is virágzik, a többi virágok ágyai közt. — Gyorsan! - kiáltotta * Ferkó. — Át a kerítésen! Nem olyan magas! Egy perc időt sem veszíthetünk. — Én nem megyek, én nem megyek, kiabált. a Cser Kari. — ott nagy kutyák vannak. Te vagy az égszínkékcsináló neked kell számutrkr

a égszínkéket osL nálnod. Én majd itt megvárlak. — Gyáva kutya vagy — mondta Dán Zsuzsa és egészen piros voit a futástól és a lelkesedéstői, — Gyere Ferkó gyorsan. Segíts. És már fent fe volt a kerítésen. De fel könnyebb volt ám. mint le! Mert am ;kor a Zsuzsi le akart ugrarfi. a sxokuyá^*. fennakadt eg* saögóa, F«rkó aid már átjutott, meg axsarta szabadítani, de nem tudta a ruhát kihúzni a szögből Eközben pedig elmúlt a perc és az igazi égszínkék eltűnt. Az igazi égszínkék eltűnt, de helyette megjelent egy nagy kertész egy nagy bottal. A kertész már messziről kiabált; Csakhogy megfogtalak benneteket, virágtól vájok, csakhogy végre megfog, tálak! — Ahogy Cser Kari eat a kerítésen kívül meghallotta, tüstént elfutott. Kalmár Fericónafc is lett volna még ideje, hogy átugorjon a kerítésen mert jó tornász volt De nem akarta otthagyni a szegény Zsuzsit akit a szoknyája ott fogott a kerítésen. Zsuzsi keservesen sírt. Ezért hát Ferkó elébe men<t a nagy kertésznek, bocsánatot kért tőle és azt mondta, hogy nem akartak virágot lopni csak meg akarták nézni a kertet. D

e a kertész csak elkapta a fülét, a Zsuzsát meg leszedte a kerítésről megfogta a két copfját és ügy hurcolta őket magával, miközben rettenetes hangon bömbölt: — Most aztán bekerültök a sötét lyukba És hozom már a rendőrt. És valóh^ a pincéhez vitte őket, ott belökte őket a sötétbe és rájukzárta az ajtót. A pincében pedig olyan sötét volt, hogy semmit sem lehetett látni. Még ha a saját kezüket az onmk alá dugták, azt sem látták — Én pedig megyek és howwn a rendőrt! — kiabált kintről a kertész és elment. Z»uz«a hangosam sírt: — Ferkó

t rrv#r_ re vagy ? FerVó, én úgy félek! Itt rőtéi -vaa és húctusaD egerek is vmmk. i Már hallom hogy futkároznak az egej re k, rám akarnak mászni, és rendőr is jön és elvisz minket a dutyiba. Mit mond majd az apuka? Ferkó, segits, jönnek az egerek! Hangosan visított és a sötétben Ferkó felé tapogatódzott. Remc-gö kézzel megkapaszkodott,- a karjában. De Ferkó megsimogatta Zsuzsa fejét és hát, ran, mint egy igazi férfi, így szólt hozzá: Ne félj, Zsuzsika. Majd .mindjárt intézkedem, hogy itt világos legyen. És ha egyszer körül tudunk nézni ebben a lyukban, akkor majd azt is kitaláljuk, hogyan kerüljünk el innen Ezeket mondta és a zsebébe nyúlt a kis palack után, amelyben az igázd égszínkék utolsó osöppeit őrizte. Azután óvatosan a falhoz tapogatódzott és rámásolta az égszínkéket. Alig végzett ezzel hirtelen világos lett a pincében, mintha lámpát gyújtottak volna Mert a kis festékfolton a falon megjelent egy kis nap és olyan ragyogva és melegen sütött ,hogv még Zsuzsa is felhagyott a pityergéssel. Mosit hát körülnéztek a pincében. Csúnya és kicsi volt a pir^e Egy-kéthordó is voH benne. borazaguk ; volt. Egyik sarokban egy kötep szára* szalma feküdt Mást nem láttak. Ferkó az ajtóhoz ment és megpróbálta kinyitni. De ez nem sikerült, mert az ajtó jó] be volt zárva Csakhogy régi, korhadt fából volt. — Talán sikerülni fog lyukat vágni bele? — mondta Ferkó E'ővette a tollkésé' fúrni, faragni kezdett. Zsuzsa mellettt állt és nézte a munkáját De a penge eltört — Végünk van! — sírt Zsuzsi. XFolytAijuflc). JÓTANÁCS A FÖLDMŰVESNEK.