Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)
1949-01-01 / 1. szám, Újév
IM9 UJér UJSIÖ NÉPEK KÜZDELME A SZABADSÁGÁÉRT Savanyú a görög mazsola kell felkoncolni*. A monarcho-fasiszták elnyomása alatt sínylődő városokban póznákra szögezik az elesett szabadságharcosok levágott fejeit. A 20.000 faluból erőszakkal kitelepített parasztok száma elérte a hétszázezret. 80.000 ember sínylődik börtönökben és koncentrációs táborokban, a haditörvényszékek ítéletei alapján eddig 5000 embert vége-tek ki és mindez a Görögországban 400 millió dollár kí séretében — átültetett »amerikai típusú demokrácia* nagyobb discőségére történik. Mily ismerősen hat a monarcho-fasiszta Görögosrzág hivatalos kommüni1948. végén a görög néphadsereg minden frohton ismét győzelmes támadásba lendült. Harci sikerei szervesen Illeszkednek bele a demokratikus erők világszerte tapasztalt előretörésének keretébe. Kína mellett a görög hadszíntér a legfontosabb terep, amelyen a nemzeti függetlenségéért harcoló demokratikus néphadsereg méri össze erejét a külföldi imperialisták által támogatott hazaáruló belső reakcióval. A kínai kudarcokkal kapcsolatban most azzal próbálják önmagukat vigasztalni az imperialisták, hogy CsangKai-Selcéknek kezdettől fogva nem adták meg a kért támogatást, mert nem tulajdonítottak döntő jelentőséget az ottani harcoknak. De. Görögország esetében még ez a vérszegény önmegnyugtatási lehetőség is elesik, amikor Truman december 6-i nyilatkozatában kénytelen elismerni a monarcho-fasiszta hadsereg nyári offensívájának csődjét, amihez a New York Post még hozzáteszi: »A görög segély éppen olyan kudarc, mint a kínai«. Görögországnak az s európai Japán« szerepét szánták az amerikaiak. Van Fleet admirális* irányításával Kelet-Európa elleni katonai bázissá és a közelkeleti imperialista politika pillérévé akarták kiépíteni. Caldariszék voltak a Wall Street legdédelgetettebb kedvencei. Elsőknek részesültek 400 millió dolláros segélyben, amelyből 350-et fegyverkezésre kellett költeniök. Aránylagosan összehasonlíthatatlanul több dollárt és ágyút kaptak, mint Európa bármely országa. Marshall az UNO párisi tanácskozásait is felhasználta arra, hogy néhány napra elrepüljön Athénba — tájékozódni. De amit ott látott, az nem nyugtathatta meg. Egyik kormányválság követi a másikat. A monarcho-fasiszta vezérkari főnökök működési idejének átlaga nem éri el a négy hónapot. A lakosság életszínvonala 1939-hez viszonyítva egyharmadára csökkent. Caldariszék gondjait csak tetézi, a front helyzete. 5 1948-at a monarcho-fasiszták a döntés évének hirdették. A döntés valóban érlelődik Görögországban is, de nem abban az irányban, ahogy azt Marshall és Caldarisz kívánta. Június 14-én indult meg 120.000 állig felfegyverzett katonával (á fasiszta haderők fele) az az offenzíva, amelyre Van Fleet vezetéM alatt majd egy éve készültek a mo- narchists tábornokok. A támadás célja a néphadsereg Észak-Görögországban tartózkodó főerejének legyőzése és megsemmisítése volt. A támadás megindulása után a vezérkar főnöke bejelentette, hogy annak két-három nap alatt Sikerre kell vezetnie. Az emberarány 12:1, a tüzérségi ütegek aránya: 50:1 volt és a monarcho-fasiszták háromszáz repülőgepet is használtait a légierőnek teljesen híjján levő néphadsereggel szemben. És Caldariszék mégis tévedtek, mert a hatalmas hegyekben, a Grammosz csúcsai körül, szabadságharcosok védték hazájuk függetlenségét *— az amerikai zsoldos hadsereggel szemben. A csata hetven napig tartott. A néphadsereg 12.600 rettenthetetlen harcosa hősi elbeszélésekbe illő bátorsággal verte vissza a fasiszták támadásait, megsemmisítette hadseregük egyharmadrészét és végül augusztus 22-én áttörve az ellenség vonalán, elvonult a Grammosz hegységtől északkeletre fekvő Vicsi környékére. így végződött a hatalmas csata első fejezete, de a monarcho-fasisztáknak még arra sem volt idejük, hQgy világgá kürtöljék »győzelmüket*, amikor szeptember elején egész Görögországban megindult az ellentámadás. A monarcho-fasiszták főereje ekkor a Grammoszban tanyázott és szétszórt többi egységei nem tudtak ellenállni a . Thesszáliában, Kalkhidike félszigetén, a Peloponnézoszon előnyomuló néphadseregeknek. A nagy támadás eredményei most bontakoznak ki. A Peloponnézoszon négyszáz falut szabadítottak fel a néphadsereg egységei és kétszer behat' ltak a sziget legfontosabb kikötőjébe, Argoszba. Kalkhidike félszigetén. Szalomki elővárosaiban folynak a harcok. Thesszáliában december 12-én elfoglalták Kardica városát. Középmacedóniában pedig Meszolákiát. December elején a néphadsereg rohamra Indult az augusztusban kiürített Granit mosT hegység ellen és december közepe^ re Markosz vezérkara azt jelentette, hogy a hegységet csapatai visszafoglalták és megtisztították az ellenségtől. A néphadsereg őszi hadjáratának nagy sikerei nemcsak újabb területi nyereségeket eredményeztek, hanem talán még ennél is lényegesebb politikai előretörést. Két hónap alatt többezerre rúg azoknak a katonáknak és tiszteknek S3áma, akik teljes fegyverzettel átvonultak Caldariszék oldaláról a demokratikus táborba. A szákmányolt fegyverekkel így jelentősen megnövekedett a néphadsereg eddigi legérzékenyebb pontja: tűzereje. A monarchofasiszta csapatok harci készségére jellemző, hogy december 13-án Athénben »képesség és lelkesedés hiánya miatt« felfüggesztettek háromszáz tisztet. Cakalntoisz hadseregfőparancsnok utasításainak állandóan visszatérő mozzanata: »Minden katonát, aki néni fcajlandó tovább harcolni, a helyszínen kéinek: felkoncolás, koncentrációs tábor, katonai vérbíróság, erőszakos kitelepítés. Európa népei megismerték ezeket a »szakkifejezéseket« és emlékeznek arra, hogy »Von« Fleet módszerei mily kísértetlesen azonosak a vesztüket érző fasiszta fenevadak, a német SS-tábornokok gaztetteivel. De a második világháború és a kínai háború tapasztalatai arra is megtanították a világot, hogy egy nép győzelmes szabadságharcát, a történelmi fejlődés menetét sem dollárral, sem bábkormányokkal, zsoldosokkal, sem felkoncolással — nem lehet feltartóztatni. V. M. Dübörögnek a hegyek Spanyolországban Anesca környékén pedig, ahogy ezt a Pyrenaica szabadság-leadó jelenti, a* partizánok nagy propagandahadjáratot folytatnak. Váratlanul lejönnek a falukba, ahol gyűléseken ismertetik az ellenállási hr.rc szükségességét. Franco rémuralma ellen. Egy ilyen alkalommal Salas-Alta községben közelharcra került a sor a partizánok és a „civil gárda" között. Az utóbbiak nagy veszteségek után megfutamodtak. Igen sok tartományban viszont a civilgárda sok tagját kellett leszerelni a partizánok elleni elégtelen „lelkesedésük" miatt. A spanyol nép nem hódolt be és nem is fog behódolni Franconak, a véreskezű fasiszta hóhérnak. A spanyol hegyek dübörögnek. Most tél van, de lesz kikelet is a spanyol földön. Akkor majd megindul a dübörgő hegyek lavinája és el| söpri, szétzúzza a mostani rabI szolgarendszert. 7 11 O R E Z : Demokratikus cgysegkormánytl Az utolsó szó a népé lesz! A francia dolgozók körében egyre fokozódik az elkeseredettség a tarthatatlan gazdasági helyzet miatt. A súlyos bel- és külpolitikai helyzetből csak egyetlen kivezető út van. Ezt az utat a Francia Koramunsta Párt politikája képviseli. Maur ce Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára, vasárnapi beszédében megállapította, hogy a Ruhrvidékkel kapcsolatos angolszász döntések ellen hiába tiltakozik a köztársasági elnök és a nemzetgyűlés elnöke is, ez a határozat a Mar: hali-tervnek és a Franciaország részvételével kötütt londoni hathatalmi egyezménynek egyenes következménye. Thorez rámutatott arra, hogy a francia jobboldali vezetők politikája De Gaulle malmára hajtja a vizet. A blumista Moch volt az, aki a köztársasági tanácsban nyeregbe segítet'e a gauleistákat. — A francia nép azonban tisztában van a fasiszta veszéllyel, valamint a blumista vezetők árulásával és ma már minden őszinte köztársasági a demokratikus egységkormány megalakítását követeli. A kenyérért, a szabadságért, a békéért és a nemzeti függetlenségéért vívott harcban az utolső szó a népé lesz. A demokrácia és a béke erői az egész világon ellenállnak az amerikai imper'al zmus .háborús terveinek — szegezte le Thorez. Gyilkos merényleteket szervea a reakció A Kommunista Párt egyre növek vő népszerűségét bizonyítja a párt központi lapjának, a rHumanité példányszámának állandó rohamos emelkedése is. A THumanité vasárnap már 1,100.000 példányban jelent meg, messze maga mögött hagyva ezzel az összes párizsi lapokat. A bel- és külföldi reakció a Kommunista Párt töme«befolyásának állandó növekedére miatt mind erőszakosabbá válik. Alávaló terrormódszerekkel dolgodnak az imperiaisták ügynökei. Élénken rávilágít erre a Francia Kommunista Párt titkárságinak nyilatkozata, amely le eplezi, hogy a francia és a nemzetközi reakció, amely tehetetlen a demokratikus erőkkel szemben, a Francia Kommunista Párt több vezetőjének meggyilkoltatását vette terv 1, e. Egy olaszszármazású bérgyilkost küldtek Franciaországba, akit annakidején a Togliatti-féle merénylet előkésztésével bíztak meg. Az imperialisták zsoldjában álló bandita feladata: a Kommunista Párt két vezetője André Marty képviselő és a CGT főtitkára Benőit F r a c h o n meggyilkolásának előkészítése. A bérgyilkosságok kiter- velése a fasiszta rendőrterror azonban csak azt bizonyítja, hogy az imVÁDIRAT A SÍRBÓL fiz ő g'jilQos Stilwell táborioG leleplezései Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára. perialisták érzik gyengeségüket tehetetlenségüket a dolgozók szilá egységével szemben. Az imperial ták alias aknamunkája hajótör* szenved a dogozók hősies elszár s ágán és ellenállásán,, ŕ Csak úgy mint tíz évvel ezelőtt. 1938 karácsonyán, mikor Franco arab, fe• kete- és bai nainges „nemzeti" hordái Teruelnél egyik legsúlyosabb vereségüket szenvedték. Galíciai tartományban, Monferó faluban a partizánok megbüntették a helybeli falangi sták parancsnokát és a községi bírót, mert kíméletlenül üldöztek a demokratikus érzelmű polgárokat. Midőn a partizánok megszállták Monferót, kik sok embernek idézték elő a halálát, rög önítélő bíróság elé állították és kivégezték. Majd röpcédulákat osztottak szét a lakossóg közt, melyekben az összes demokratikus érzelmű spanyolok összefogásának szüksségességét magyarázták meg. mert csak íev vívhatiák ki * az új, szabad, demokratikus Spanyolországot. Csang-Káj Sekné sikertelen washingtoni útját a segítségét visszautasító és a legyőzött diktátorpárt cserbenhagyó amerikai diplomatáknál is jobban megkeserítette egy halott generális, akinek most megjelent memoárjai részletes és alapos leleplezését adják Csang-KájSek és a csangkájseki rendszer gengszterizmusának. Azon a napon, amelyen leszállott amerikai földre a Csang-Káj-Seknét hozó repülőgép, került a könyvpiacra Stilwell generális memoárjainak vaskos kötete. A rendívül éredekes emlékezéseket nyilván már régebben nyomdába adta a halott szerző özvegye, de a kiadónak most váratlanul kapóra jött az a nemmindennapi reklám, hogy CsangKáj-Sekné, akiről a könyvben sok sző esik, személyesen is eljött a mü sikerének elsősegitéséhez. Stihvell generális hosszú Időt töltött Csang-Káj-Sek közelében. Roosevelt megbízásából katonai tanácsadója volt a remélhetőleg rövidesen végleg eltűnő kínai diktátornak, akinek igazi »jelentő ségét» — úgy kellene mondannunk' jelentékteleségét — az Egyesült Államokban sokáig csak nagyon kevesen ismerték fel. Még Roosevelt sem tudta: kivel van dolga. Azt hitte, h'>gy CsangKáj-Sek komoly értéket jelenthet a Japán elleni hadmüveletek során. Stilwell generális hamarosan meglátta Csang-Káj-Sek és a kínai fas'zams vafódi ábrázatát. S bár nem tartozott a radikálisan baloldali elemek közé, mint egyenes és bescület.es ember, ú te,l at tat szemlélte Csang-KáJ-Sekék népelnyornását, hazudozásait, kétkulacsosságát. 1944 októberében a washingtoni StatDepartment megunta a ^kellemetlen generális« jelentéseit, amelyekről »benfentes« politikai körökben is suttogni kezdtek. Az Egyesült Államok kü'poli tikai intézői egyik napról a tnáafkm visszarendelték Stilwell generálist Amint hazaérkezett, rögtön rendelkezésľ állományba helyezték. Ügy bóntak vele, mint valami bűnössel. Stilwell tábornok nagyon lelkére vette ezt az eljárást és öngyilkos lett. A State Department néhány vezető funkcionáriusa valószínűleg megkönynyebbiilten lélegzett fel. Arra gondolt: Stilwell generális többé már nem kellemetlenkedhet és akkor sem csinálhat bajt, ha utólag esetleg kiderül, hogy mégis csak neki volt igaza. Ezek az amerikai urak nem sejtették, hogy StillweJl tábornok egész kínai miszsziója alatt naplójegyzeteket csinált és memoárjait, mielőtt öngyilkos lett, biztonságba helyezte. Ügy rendelkezett, hogy azokat néhány évvel a háború befejezése után, amikor tartalmuk már nern jelenthet katonai titkot, hozzák nyilvánosságra. A végakaratában jelzett néhány év most letelt. S mivel Csang-Káj-Sek és rendszere immár a világ közvéleményének ítélőszéke elé került. Stilwell tábornok özvegye elérkezettnek látta az időt a memoárok sajtó alá rendezésére. Nagy reltüftéstkeltö memoárok néhány részletét itt közöljük. Kevéssel azután, hogy Stilwell megérkezett . Csang-Káj-Sek fővárosába a következő sorokat jegyezte napiójába »01yan hírek keringnek, hogy CsangKáj-Sek elárulni készül a szövetségesek ügyét. Azt mesélik, hogy tárgyalásokat folytat a japánokkal. Lehetséges. CsangKáj-fíek határozottan szimpatizál j a nácikkal. Ugyanaz a kormányrend, szer, ugyanazok az elvek, Ugyanaz a gencrs*tcri7mUs. Csartg-Kál-Sek sz<j ve^ebben látná Németország győzelmét, 1 mint azt, hogy a háború végén a hatalmas Oroszország szomszédságában iljen.« Stilwell tábornok, amikor a sztálingrádi szovjet csapatok hősiességéről, najd az ottani sorsdöntő diadalról halott, nem rejtette véka alá a Szovjetinió és a Vörös Hadsereg iránt érzett izimpátiáját. Naplójában ezek olvasha,ők: »Nem szabad egy napon említeni di:sőséges szövetségesünket, a Szovjetuniót, ezzel a kínai rendszerrel. A kínai >anditákat, akik az állam élén láthatók, ľsak egyetlen szempont vezeti: a hataom minden áron való megőrzése. Intritákkal, kétkulacsossággal, hamis jelenesekkel töltik idejüket... Az olymposzl uagasságokban lakó diktátor, aki a viág egyik legostobább embere, nem :Örődik azzal, hogy csapatai éhendőgenek. Ügy jár-kel, mintha isten nkarnációja lenne, pedig csak egy osto3a szamár.« A most szemünkláttára megbukó kilai diktátorról más helyen ezeket írta: > Csank-Káj-Sek kormányzata nem más mint totalitárius kormányzat, amely a rendszer Gestapóján alapszik *s politikai kémhálózattal rendelkezik. Üsank-Káj-Seknak 100.000 főből állá 3 S-se rege van. Ezeket a kommunisták ?11QXX saervezte. Semmiféle szólásszabadság nincs.« És a könyv végén a következőkép állítja egymással szembe a »két Kínát*: i Csang-Káj-Sek-féle diktatúra Kínáját &s a kommunista vezetés alatt álló népfront Kínáját: >A kínai nép nem tűri sokáig CsangKáj-Sek rendszerét. Bízom a kínai népben, amely, nagy és demokratikus nép, de amelyet eddig rosszul kormányoztak." A Kuomintangról és a kommunistákról nem írhatok egyebet, mint amit tapasztaltam. Mit mutat a Kuomintang? Korrupciót, káoszt, elviselhetetlen adókat, a gazdagok újabb gazdagodását, feketepiacot, üzletkötést az ellenséggel. Mi a kommunisták programja? Az adók leszállítása, a termelés növekedése, az életszínvonal emelése. A kommunisták váltalni akarják a kormányzati felelősséget. Gyakorlatba akarják átültetni, amit hirdetnek. Csang-Káj-Sek retteg a kommunisták számának állandó gyarapodásától. Nem tudta megérteni, hogy a nép hatalmas tömegei a vörösökben látják egyetlen reménységüket. Csak a vörösök szabadíthatják meg a kínai népet az itteni Gestapo terrorjától.* Stilwell tábornok nem élhette mesr jóslatának valóraválását. De naplója, amely az amerikai politikai iro p'om maradandó jelentőségű müvei közé tartozik, szörnyű vádirat — vádirat a sírból — nemcsak Csang-Káj-riek és az isteni pózban tetszelgő diktátornak férjénél is hitványabb és népszipolyozóbb felesége, hanem a kínai fasizmust sokáig: keblére ölelő amerikai külpolitika ellen is! Sós Endr« így tanulmányozzák Benin és társai a marx-leninizmutt.