Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-29 / 5. szám

1949 január 29 \ (Vezércikkünk folytatása) 450 milliós kínai nép alapos leckét adott a háborús gyujtogatóknak. Oly? n ez számukra, mint a jeges zu­h~ny, mely lehűti vérmes reményei, ket s tcrkukra fojtja a csatakiáltást. Ezer és eg> okuk van tehát a világ ncpe;nek ujjongani a kínai nép vi­lágraszóló győzelme felett. De versünk egy pillantást a hábo­rús us-ítók egy más'k, ez esethen európai frontszakaszára. A világ dclgo-ói jcgos aggodalommal, de egyúttal mérhetetlen felháborodás­sal figyel'k az amer'kai imperialis­ták nyu"atr»émetországi tevékenysé_ gét. A dcllár'mperiaľ'zmiis nyugat­németországi ügynökei a legszemér­metlrnebb módon újból nyeregbe ü!t^t ;k a náci rendszer tcmegsryilko­sait, lepaktálnrk velük, kulcs pozL c'ókba helyezik őket. Rehabilitálták Gnderián tábornagyot, akit az ame­rika< kémszervezet német fiókjánrk vezetésével bíztak meg. A francia népnek ez a hóhérja ma francia­német katonai szövetségről álmodo­ízik. A francia hírszolgálati froda levelezője előtt a következő kijelen, tést tette: „El kell felejteni a mul­tat. ha meg akarhik védeni Euró­pát". Vajjen ki ellen akarja megvé­deni Európát ez a hétnróbás gyilko­sa Európa népe"nek? Talán az ame­r'ka' atombomba al capcnei ellen? Azok ellen, akik hosszú éveken át pénTelték és hadianyaggal látták el méltó cinkostársukat, Csankajseket? Ak ;k milliárdokat ölnek bele a gö­rög polgárháború szításába, hogy a hős görög nép akarata ellenére hadi­bá-»sukká építsék ki Görögország földjét? Azok ellen, akki alázatos szolgájukká aljasítják a Marschall­terv országa't, éhínséget és nyomort terjesztve mindenütt, ahova ez a rabszolga-terv beteszi a lábát? Nem! Guder'án tábornagy és ame­rikai kebelbarátai annak a háború? pcV+'kfnak a k'szolgá'ót, amelynek eTcő ízben Churchill adott k?felezést fultoni beszédében és amelynek éle a Srévjetúnió és a népi demokrácia országai ellen irányul. Ez a „Drang nach Osteň" poľtika úi?bb, javított k'-^'-ása. Hitler elpackárta a dolgot iöi'rnek hát az amerikai h'tWek vi­láguralmi terveikkel, m^rhetet^ gazdagságukkal, dcllármilliárdiaík kai és jöjjenek a német guderján'*!­„értékes" tapasztalataikkal, könvör­tel^n cinizmusukkal és gáTkamráik­kal. Ezért öl'k bele miirárdja'kpt Nynprat-Németország amerikai öve­zetiben a német hadiipar fellendíté­sébe, ezért toborozzák a kínzókam­rák ném^t „hőseit" katona alakula­tokba, ezért keresek kancs^trkat e*ryes „megbírható" emberekkel p "éni demokrácia országaiban is, sí"'"* a^t például Mindszenty her­opornrímás esete Magyarországon. Urs'ny, Lpttr'ch és mások esete Csehszlovákiában bizonvítja. Csakhogy az ilyen sokmilliós tő­kebefektetések nem mindig fizetőd­nek k». Sőt. Csankajsek az élő példa, m'lyen ingatad és bizonytalan az ilven üzlet. A népek szabadságát, ön^Hós'Sfát és füffíretlcnscgét nem leht rőffel mérni. A szabadság után vá"yó nétr«>k, am'nt azt Kína. Indo­nézia, Görögország és más gyarmati é« fiigpőrTszásrok népeinek szabad­ságharca bizonvítja, ma már leve­tettek gvermeksaru'kat és dönpő férf«l-éi»t*»kki»I indultak el a szabad­ság. a haladás, a szocializmus nap­sütéses tájai felé. 1917-ben és az azt k~vető években a nagv orosz Októberi forradalom h«v7tt» mozgásba a világ elnyomott n^neít. 194!) ben a 450 m'll'os kín?? nén győztes szabadságharca — mel-'' Msrypncsok a nf^y októberi forradp­kn fcuHáw^rése — fosr pdr»í úiahh bM^T-n^s lok«sf a gyarmati, fől" rvar_ mati és fü^őpr szádok néne' n eV bno-v "óo-lpor Ipc^rnoli^nak ímneri" ]ict» #invor»A íkkal. „Az élősdi és rothadt kanHpľ'zmus" leiárt — kezdetét vette a szocializmus kor­szaka. M. I. — A budapesti rádióban „Prágai színházi élet" címen rád'óelőadást tart lapunk munkatársa. Január 31­én célút?" órakor Egri Viktor, la punk munkatársa „Prágai színház' élet" címen Budapest I. hullámhosz­szán rádióelőadást tart Az Ötéves terv — út a Szocializmushoz (Folytatás az 1. oldalról) mányelnökhelyettes a mezőgazdaság fejlődésével foglalkozott. Megemlí­tette, hogy mezőgazdaságunk mecha­nizációja, falvaink elek trom osí tása a , kétéves tervben nem sikerült teljes mértékben. Gondoskodnunk kell úgy a növényi, mint az állati termelés emeléséről. Megállapította, hogy a kétéves tervben a traktorállomások száma Szlovenszkón 1800-ról 4400-ra emelkedett Különös figyelmet szen­telt a lakosság ellátási kérdésének. A lakosság élelmezését biztosítani annyit jelent, hogy elsősorban min­den belföldi forrást ki kell használni erre a célra. Ez annyit jelent, hogy a lehető legnagyobb mértékben emelni kell a piac ellátására irányu­ló termelést és biztosítani kell a kö­teles felvásárlás százszázalékos tel­jesítését minden mezőgazdasági ter­mekben. Rendet kell teremteni az építke­zési iparban is, mert gazdaságunk ez ága is alulmaradt a kétéves tervben. Az utóbbi időben ugyan bizonyos ja­vulást észlelhetünk és az előzetes eredmények szerint feltételezhetnénk, hogy az építkezésben a helyzet lé­nyegesen jobb, mint volt 1947-ben, de az 1948-ban elért eredmények mélyebb boncolgatása után látjuk, hogy gazdaságunk eme ágának mind­nyájan kötelesek vagyunk rendkívü­li figyelmet szentelni. Az állam meg adja az építkezésnek a fejlődés min­den előfeltételeit és ezért kategoriku­san követelni fogjuk a terv százszá zalékos teljesítését úgy kvantitatív mint kvalitatív részről. Minden kö­rülmények között előnyben részesül nek az ipari építkezések. Az ötéves terv egyik nagyon fon­tos problémája a munkaerők kérdé­se. A kormányelnökhelyettes nem tit­kolta, hogy a megfelelő számú mun­kaerő megszerzése, a velük való he. lyes gazdálkodás egyike a legnehe­zebb problémáknak. Tervgazdálko­dásunkat úgy értelmezzük elsősor­ban, mint az emberek szervezett és tudatos együttműködését. A Szlovenszkói Kommunista Párt elnöke beszéde befejező részében foglalkozott a tanoncnevelés kérdé­sével is. Megállapította, hogy a szak­iskolákon növekedik a diákok száma, azonban a szakiskolák száma még mindig nem megfelelő. Kitért továb­bá arra is, hogy az ötéves terv sike res teljesítésének feltétele a lakás­kérdés rendezése is. Az elvtársaknak i elsőrendű kötelességük, hogy konk­| réten ismerjék a problémákat. A I funkcionáriusok nagyon gyakran I mege^gesznek azzal, hogy egyes ] problémákat általánosan ismerik, de • nem igyekeznek belemélyülni a kér­désbe, ami természetesen a felvetett problémák tanulmányozását kívánja meg. Konkrét ismeretek nélkül, az elemi nemzetgazdasági összefüggések megértése nélkül nem lehet a fel­adatok megoldását konkréten szer­vezni. A kérdések felületes ismerete nem teremti meg a helyes döntések feltételeit Beszéde zárószavaiban a Szloven­szkói Kommunista Párt Központi Bi­zottságának ülésén Široký pártelnök hangsúlyozta, hogy becsületes aka­ratunk nem áll az utolsó helyen, hogy tovább szolgáljuk a nép, a nem­zet, az állam ügyét és hogy ezt az ügyet a végső dicső győzelemhez: a szocializmushoz vezessük. Amerikai szofgáíaiban álló kém'^lózatot lepleztek le SZLOVENSZKON A letartóztattak között 7 magánvállalkozó, 6 mérnök, 3 apáca, cs 1 katolikus pap van Hivatalos jelentés szerint, a csehszlovák államvédelmi szervek kiter­jedt kémhálózatot lep'eztek le Szlovenszkón. A kémszervezet külföldön élő és az amerikai kémszervezetet kiszolgáló szlovák emigránsok szer­vezték és irányították. A főhadiszállásuk Ausztriában volt. A kémkö/pon­tot sikerült teljesen felszámolni, az utasításokat tartalmazó mikrofilme, ket, rádióleadót és a továbbításra szánt titkos jelentéseket lefoglalták. Mint jelentik, eddig 70 személyt tartóztattak le, ak k beismerték, hogy az amerikai hírszolgálat és a szlovák emigrác'ó szolgálatában politikai, gaz­dasági és katonai jelentéseket küldtek külföldre. A kémszervezet vezetője Vicén Jó­zsef emigráns és kém volt. Az öfsze kötő tiszt szerepét Púčik Albert töl­tötte te. A sz^venszkói cscport veze­tője Tunega Antal volt, aki az irány­elvek szerint összeszedett anyagot mikrofilmen Ausztriába továbbítot­ta, ahol azt hz amerikai kémszolgá­latnak adták el. Mint a vizsgálat során kitűnt, az amerikai kémszolgálat minden cse­kélység iránt érdeklődött A felgöngyölített kémszervezet lefoglalt anyagában több, mint Moszkvában megalakul! a kö'csönös Gazdasági Segély tanácsa Egyre szorosabbá válik a Szovjet-únó és a népdemokráciák együtt­működése A Szovjetúnió, Lengyelország, Ro­mánia, Bulgária, Csehszlovákia és Magyarország képviselői gazdasági értekezletet tartottak e hó közepén Moszkvában. Az értekezleten megál­lapították a gazdasági kapcsolatok bővülését a nevezett országok között, amelyek főleg az árú csere terén je­lentkeztek a leghatásosabban. Ez a szoros gazdasági együttműködés le­hetővé tette a népi demokráciák és a Szovjetúnió gyors felépítését és nemzetgazdaságuk felvirágzását. Az értekezleten megállapították azt is, hogy az USA, a Brit biro­dalom és több más nyugateuró­pai ország kormánya lényegében bojkotálja a népi demokráciák és a Szovjetúnióva! való gazda­. sági együttműködést, mivel az utóbbiak nem hajlandók magu­kat alávetni a Marshall tervnek, melynek alapfeletételei a nem­zetek és államok szuverenitását szűnteti meg és nemzetgazdasá­gukat az idegen tőkének szolgál­tatja ki. Tekintetbe véve a fenti körülménye­ket, az értekezlelten megtárgyalták a Szovjetúnió és a népi demokráciák széles gazdasági alapokon nyugvó szoros kapcsolatok megszervezésének lehetőségét. Az együttműködés ér­dekében szükségesnek tartották az értekezleten résztvevő nemzetek kép viselőiből megalakítani a Kölcsönös Gazdasági Segély Ta­nácsát. A tanács feladata a gazdasági élet tapasztalatainak kölcsönös ismerteté­se, műszaki segélynyújtás, egymás nak nyersanyagokkal, élelmiszerek­kel, gépekkel és szerszámokkal való megsegítése lesz. A Kölcsönös Gaz­dasági Segély Tanácsában egyformán minden tagállam képviselve van. Az értekezleten azt is megállapítottak, hogy ez az új nemzetközi gazdasági szervezet mindazon európai állam ré­szére hozzáférhető, amely alapvető elveivel egyetért és széles gazdasági alapon hajlandó a már megnevezett országokkal együttműködni. A ta­nács rendszeresen fog ülésezni, min­den esetben más és más tag ország fővárosában. A tanács elnöki tisztjét pedig mindig az az ország képvise­lője tölti be, amelynek fővárosában folyik a tanácskozás. A tanító és legjobb tanítványai ezer kérdést találtak, melyekre az amer'kai kémszclgálat választ kért. A kérdések nyilvános, a csehszlovák politikai élet minden terére vonat­koznak. Vicén, a kémszervezet vezetője egyik levelében, amit Fronc Gáspár­nak, a Katolikus Akció nyitrai ve­zetőjének küldött, a következőket ír­ja: „Az amerikaiak számára a háború ,.komoly ügy", igaz, hogy maguk az amerikaiak józanul nézik a Szovjet­ún'ó erejét és erős ellenfélnek te~ -.k in tik." - • » Egy másik levelében, amit Kelle Béla mérnöknek írt, arra kéri szlo­venszkói munkatársait, hogy kizáró­lag a kémkedéssel törődjenek és ne foglalkozzanak politikával. Levele végén pénzügyi támoga­tást kér. Főleg idegen valuta, ék­szer, gyógyszer és finom optikai műszerek küldését sürgeti. Mint a nyomozás során kitűnt, kol­dulása nem volt hiábavaló. Az állam­védelmi szervek Lexman katolikus lelkésznél több, mint egymillió ko­rona értékű ékszert találtak. Lex man-nak még a házkutatás előtt si­került külföldre menekülnie. Az eddig letartóztatott 70 személy közt 7 magánvállalkozó, 6 mérnök, 11 főiskolás, 6 magánhivatalnok. 10 állami hivatalnok, 1 orvos, 3 apáca, 2 földműves, 1 katolikus pap és 6 háztartásbeli nő van. A többi letar­tóztatott más foglalkozású. A letar­tóztatottak e rétegeződése mutatja a legjobban, hogy mily körökből ke­rülnek ki a népi demokratikus cseh szlovák állam ellenségei és árulói. Az idegen szolgálatban állók legna­gyobb része a HM. HSl'.S, a HG és a POHG-nek volt vezetője. Nagy ré szük államellenes tevékenység miatt már le volt tartóztatva. Az apácák és a papok részvétele érdekes. A ké­mek különösen a kolostorokat tekin tették oly helynek, ahol támogatást találhatnak. A letartóztatottak között van Dr. Cintavv Pál, trencséni g'mnáziumi tanár és felesébe, Dr. Chrnela Dioniz, a bratislavai MNV városi tanácsosa, Kelle Béla, a pezinoki Nvupat.^o­i v^nszkói téglagyárak mérnöke, TTuba j Béla mérnök, a bratislavai ŠP$U fémipari osztályának elnöke. Prekop j János, a közlekedési megbízotti hiva tal renülő-osztályának mérnöke, Iínušta Gvörsv, a žilinai vasútépíté­si igazgatóság mérnöke Chládok Ede, ar oravai vizgát vezető mérnö­ke, Skala Vince, trenčíni földmérő mérnök,, Dr. Čongrády István, tren- číni orvos, Franko Viktor György, a bratislavai központi szövetkezeti könyvkereskedés főnöke. Grajtovsky Mihály, a kremn^ca' ferentrendi ko­ostor főnrtke, Vačo Ciril, biimennei tanár, Ku^rtna Hedvig, apáca. Gregor miniszter az állam új háztartási rendjéről A gazdasági bizottságban a- költ­ségvetési vita keretén belül felszó­lalt Gregor dr. külkereskedelmi mi­niszter is. aki hangsúlyozta, hogy az elmúlt évi februári események előtt a csehszlovák külkereskedelem a legnagyobb dzsungel volt, melyben a kapitalista anarchia te'Jes mezte­lenségében nyilvánult meg. Külön­böző üzemek, minisztériumok, sőt a Csehszlovák Nemzeti Bank pecsét­jeit hamisították és í»?v károsították meg a csehszlovák államkincstárat. I Rengeteg árút szállítottak külföldre anélkül, hogy az állam megkapta j volna a megfelelő deviza ellen érté­l ket. Egyike vagyunk fezon kevés ál­lamoknak, melyeknek államháztar­tása kiegyensúlyozott. Kereskede 1mi mérlegünk is kiegyensúlyozott, holott a nyugati államok magas passzív té­teleket mutatnak fel a Marshall-terv jóvo'tából. Gregor dr. külkereske­delmi nrniszter felszól •'lása befeje­zésében hangsúlyozta, ho?y a mai egyszerű kereskedelmi formáktól át kell térnünk a népi demokráciákkal való mélyreható gazdasági együtt­működésre és ezen az alakon kell to­vábbfejlesztenünk iparunkat és ter­melésünket Vég'pg^sen likvidóíjnk a háborús kártérítéseket A belügyi megbízotti hivatalból hivatalosan közlik, hogy 1948 végéig elintézték azokat a háborús kártérí­tési kérvényeket, melyek az év vé­géig a belügyi megbízotti hivatalhoz beérkeztek. Néhány kérvény végle­ges likvidálása az elmúlt év végéig azért nem volt lehetséges, mert hi­ányzott a megfelelő költségvetési hi­tel. A belügyi megbízotti hivatal egyidejűleg közli, hogy 1949 folya­mán a lehetőségek szerint kifizetik a háborús kártérítési öszegeket, armnt a megb ;zotti hivatal a me^fe^lő hi­telösszeget megkapja. A kérvényeket a kiutalt összeg magasságáig az el­intézés sorrendiében fizetik ki, ter­mészetesen azzal a feltétellel, hogy a kérvényező minden követelmény­nek eleget tett a 161/46 számú tör­vény 2. §-a, illetőleg a megfelelő belügyminiszteri rendelkezések alap­ján. Amerikai pilóták gaztette Athén. — A Szaba-d görög rádió teg­nap bejelentette, hogy a demokratikus görög kormány tiltakozó jegyzéket nyújtott át Trigve Lienek az Egyesült Nemzetek Szövetsége főtitkárának és a Biztonsági Tanácsnak. A jegyzékben többek közt azt mondja a demokrati­kus görög kormány, hogy „a görög nép azért pusztul gyilkos háborúban, mert az Egyesült Ál­lamok kormánya háborút vezet ellene. Az amerikaiak 800.000 tonna hadianya­gon kívül több száz amerikai tisztet küldtek a királypárti fasiszta kormány seregébe, akiknek van Fleet vezényel." Az Egyesült Államok athéni nagyköve­te tagja a fasiszta katonai tanácsnak. Azt, hogy amerikai tisztek harcolnak a fasiszták oldalán, okmányok bizonyít­ják. Január 21-én Karpenisi békés gö­röf város fölött amerikai repülőgépet sikerült le­lőni a demokratikus görög hadse­reg katonáinak. A7. amerikai repülő bombákat dobott Karpenisi re. A bombázásnak több mint szlz áldozata volt. A bombákat vető amerikai repülőgé­pet Edner Serdeng amerikai őrnagy vezette. A demokratikus görög kormány fel­hívásának további részében az egész i demokratikus világ segítségét kéri az | amerikai fasiszta miliomosok háborúja ellen. Hadgyakorlatok Nyugat­Nem etorszŕgba n A Telepress jelenti Berlinből, hogv Nvu?at-Nrmetors7áf?ban az amerikai hadsereg hadgyakorlatokat folytat, melyeken 10.000 katona vesz részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom