Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-29 / 5. szám

1949 Január UJSZ0 A magvar hivatilo

4: Sárgikönyv bizcnyíťa; Mindszenty kémközpont f önöké volt! A hercegprímás a Magyarországon állomásozó szovje; csapafokió! is szalliioit anyagot az trrperia is áknk AMERIKAI KOMMUNISSTA-PER — Az a fontos, kollégám, hogy ne hagyjuk magunkat befolyásoltatni! — A közvéleménytől? — Nem! Az igazságtól. „ 0 A hazaáruló Mindszenty és társai bűnpörének nyomozása szakadatlanul folyik. A nyomozás adatai, közöttük Mindszenty József sajátkezű vallcmásai ÓL, a titkcs irattárban elrejtett, az esztcrgcm' primáši paleta pincéjében clásctt iratok egyre részletesebben világítják meg ezt a sötét bűnügyet. A magyar kormány a bel- és külföldi közvélemény helyes tájékoztatása céljából Sárga Könyvben nyilvánosságra hozta a Mind szentyf éle bűnügy okmányait. A Sárga Könyv a nyomozás során felderített adatok és okmányek egy részét minden kommentár nélkül csoportosítja és az eredeti okmányokból facsimiléket közöl. A már ismert adatokon túl a Sárga Könyv döbbenetes adatokat tartalmaz, többek között a Vatikánnak a magyar ügyekkel kapcsclatos magatartásáról. A most nyilvánosságra hozott okmáuyoktól világosság derül azokra a szoros kapcsolatokra, amelyek a Vatikán diplomáciája és az imperialista hatalmak kémszervezetei között fennállnak. A Mindszenty titkos irattárában lévő okmányok között Péterfy Gedeonnak, a remmsi magyar pártái egyházi intézet megbízott igazgató í ár. ak több ľ eveiét találták. Már 1S47 március 6-án kelt leve

1 ében megállapodott M.'ndszentyvel a konspiráció módszereiben és közölte Mindszenty vei, hogy Mons

:gnore Verolino közbenjárására a svájci kormány hozzájárul, hogy a svájci diplomáciai futárral közvetítheti t'tkcs levélváltását Mindszenty vei. 1948 március 30-án közli, hogy a pápa háremnegyed órás kihallgatáson fogadta Sulyok Dezsőt. Más leveleiben a levélváltás diszkrécióiában bízva, gátlástalanul világítja meg a Vatikán következetesen magyarellenes és demckrádaellcnes magatartását és ezekből a levelekből kiderül, hogy a Vatikán a magyar katoľc'zmir t csak poľt'kai eszköznek tekintette szovjetellencs mcsterkedeseiben. 1C47 március 31-én Péterfy tározza meg a Vatikán Magyarországhoz való viszonyát: Hétfőn kezdődött meg New Yorkban az Amerikai Kommunista Párt tizenkét vezetője elleni per tárgyalása. Amerika lakossága és a világközvélemény nagy érdeklődéssel figyeli a pert, amelynek az a célja, hogy fátyolt borítson az Egyesült Államokban egyre növekvő elégedetlenségre. Egyúttal, hogy megfenyegess az amerikai ir.unkáss'gct ame'y már kezdi látni, hogy a fenyegető krízisből és munkanélküliségből csak egy kiút van: a bíróság elé állított kommunista pol tikusok és harcosok programmja. Mert a tizenkét kommunista vezetőnek egy a bűne, az, hogy föl mertek lépni a tőke ellen, meg merték mondani, hegy nem a Szovjetúnió akar háborút, hanem az amerikai fegyvergyárosok és ezért egységre hívták fel az amerikai népet a bankárok és fegyvergyárosok, a vezető politikusok ellen. Már magában az a tény, hegy ilyesmiért embereket egy embertelen polit'kai rendszer vezetői bíróság elé állíthatnak, mutatja a legjobban, hová jutott a kapitalizmus. Mert ma az amer

;kai kapitalisták szerint háborúra, tömeggyilkcsságra uszítani erény, a háború ellen, gyilkolás ellen fellépni pedig bűn. MI A VÁD A TIZENKÉT KOMMUNISTA ELLEN? Rettenetes a vád a tizenkét amerikai kommün'

sta ellen: az, hogy terjesztették a kommunista tanckat, megszervezték a pártot, hogy tagjai a pártnak, hogy háborúellenes beszédeket mondtak el, hegy meg akarják dönteni a bankárok es fegyvergyárosok uralmát. A .vádnak természetesen nincs jogi alapja. Még az amerikai ügyvédek közismerten reakciós szövetsége is kijelentette, hogy „az ügy nincs jeg lag alátámasztva, alkotmányellenes és csak hisztéria eredménye". Igen, hisztéria eredménye, inert a Szovjetúnió és a népi demokráciák bebizonyították, hogy a dolgozó nép ckosabban, tervszerűbben tudja vezetni az ország ügyeit és az amcr'kai tőkések félnek a Szovjetún'ó és a népi demokráciák példaadásától. A BÉKE ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS TIZENKÉT APOSTOLA A vérbíróság elé állított tizenkél kommunista ismert szabadságharcos, William J. Foster már ötven éve járja Amerikát, tanítja és szervezi a dolgozók harcát. Eugen De- j n i s, a kommunista pártfőtitkára a japánok ellen harcolt az elmúlt háború folyamán és több kitüntetést kapott. Henry Winson a négerek joga nak védelmezője. Robert Thomson interbrigad sta. Benjamin J. Davis a new-yorki tanács néger tagja, a „Daily Worker" főszerkesztője és a többiek is mind kipróbált harcosok, népnevelők, a munkásosztály kimagasló fiai. SOK ÜRES BESZÉD A SZABADSÁGRÓL Roosevelt, a nagy amerikai elnök halála óta utóda, Truman mindent megtett, hogy a szabadság eszmeit bilincsbe verje. Mindenki gyanús, mindenki ellenség, akár kcmn-.un'sta, akár nem, aki nem akar háborús uszítást, aki azt követeli, hegy az óriási háborús nyereségből a dolgozóknak is legyen némi hasznuk. Az amer kai termelés a háború alatt erősen kifejlődött. A háború után pedig megkezdődött a kisebb, háborútól elszegényedett országek szabadságának lehengerlése. Az amer

:kai millicmoEcknak jó üzlet veit a háború, a béke számukra haszorcsökkenést jelent. Nyereségeiket mcst a dolgozókból akarják kipréselni. Jól tudják az amerikai tőkések, hogy közeledik a gazdasági krízis. Emelkednek az árak az Egyesült Államikban. rohamosan emelkednek, az üzletek egymás után csuknak be, mert a széles tömegek vásárlóereje legyengült. Ezért uszít háborúra az amer'kai tőke. De az amerikai n:p nem akar háborút, hiszen jól tudjuk, hogy Trumman is csak úgy került az elnöki székbe, hegy megváltoztatta a választások előtt agitációját és a békéről kezdett beszélni. A választás után megváltozott a hang, de nem változott meg az amerikai n^ békeakarata. A kommunistaellenes boszorkányper most arra kell, hegy elvonják a figyelmet és Amerika népe ne a háborútól, hanem a képzeletbeli „hazaárulóktól" féljen. Egyetlen pillantás a világhelyzetre elegendő ahhoz, hogy megmutassa: a tömegeket többé nem lehet „elszigetelni a békétől". A new-yorki „birodalmi ügyész úr" és megbízói hiába takarják be szemüket, hiába dugják b

e fülüket: a tömegek megtanultak látni és a békéért folyó nagy per színhelye nem csak New York. Kínában is, Indonéziában is, Nyugat-Európában 's, az amer'kai gyárakban is a vádlottak padján ül az imperializmus és egyre több helyen mondják ki felette a végső ítéletet. M

:ndenütt a kommunisták a fővádlók. Mindenütt ők állanak a békéért folytatott harc első vonalában. A newyorki tárgyalóteremben a vádlók szószékévé válik a vádlcttrk padja s így szerves részévé, erős hadállásává lesz annak a békefrentnak, ame'ynek lcgfentosabb pervjain mindenütt a demokrácia erői támadnak , — és győznek. Ami Róm'bôn „nyugtalanságé kelhií" gadta. De míg szókimondóbb az a másik levél, amelynek két utolsó mondata 'gy hangzik: . „Ezenkívül is a Szentatyának a magyarokhoz intézett fce'zéde, Szent J n j-n api beszéde, ahogyan az Ossr.atore Romr.no feltűnő helyt adott Eminenciád mindkét pásztorlevelének és a vatikáni rádió ma gyar adásainak az anyaga minden kits -r.et kizáró Eg imgnvu atta, hegy c-ben a helyzetben erkölcstelenre'és politikai számitá ok szerint is h'á bava'ónak -at tana minden alkudózá t vagy megegyezés" kísérletet A:' ecés" Ľko

1 aharc és az az elszántság. amT.yel Fnvnenc'ád az egyház ;o ga

:t véde'mezi. itt m'nd-nklbnn a legnagyobb csodá'atot kelti és ősz in te lelkesedéssel beszélnek róluk." Mindszent/ kémSálőz fa Mindszenty rendszeres kcmszolgálatct teljesített egyes külföldi hatalmak, elsősorban az amer kaiak számára. De n mesak magyar vonatkozásban fejtett ki kémtevékenységet, hanem rendszeresen kémkedett az itt állomásozó szovjet csappatck el len is. Sajátkezű feljegyzése szerint megszerezte és átadta az angol és amerikai m'ssziók vezetőinek a magyar országi szovjet csapatok költségelőirányzatát az 1946—47. évre. Az Esztergom Komárom vármegyében állomásozó szovjet katonai egységek hadtápköltsegeit is az amerikaiak tudomására hozta. Hogy miképpen szerezte be a kül— Mond

;a, kedves jósnő, mire gondolnak éppen most a vád'ottak... (Dikobraz) földi hatalmaknak adott információkat, mi álko-ta a kémhálózatot, arra vonatkozóan M'ndszenty így vall: „Az általam engedélyezett és tit káromon keresztül az amerikaiaknak folyamatosan átadott pol t i kai, gazdaság! és ipari ada teknt a papságon keresztül szereztettem be az ország területéről." Miniszenty tehát magas papi m "lóságát arra használta fel. hogy az or szág papságát, a katolíkns szervezeteket kémtevékenységének szolgálatába állítsa. De nem elégedett meg azzal, hogy az országon belül fejtsen ki kémke dést, hanem nemzetközi kémhálózat megszervezését is tervezte. »T.t!:cs« püspö'ct Kárpátaljára Titkos íra'.tárából előkerült egy 1947 január 12-én sajátkezüleg írt, a pápához címzett levélfogalmazványa, amelyben ezt ajánlja: „Egy teljesen titokban felszen telt püspök valamilyen móden Kárpátaljára küldessék. Ugyanez az eljárás alkalmazható lenne egész Nyugat-Ukrajnára. A hajdú dorogi püspök úr úgy tudja, hogy Rómában több olyan rutén, illetve ukrán szervezet és nőtlen világi pap cl, ak

:ket erre vértarui lelkük is alkalmasnak aiánl." A titkos irattárban 3090 es iktatószám-nal kü'ön dosszié szerepel, amelynek címe: „Helyze

1 jelentés Kárnát Ukrajna ie'enlegi helyzetéről." A dossziéban nyolc, részben kézzel írt jelentés szerepel, KárüátUkrajnáról. Az amerikai útról hazahozott dol'árok egy részét M'ndszen ty a Romániába, Jugoszláviába és Csehszlovákiába küldött missziós papok közt osztotta szét, akiknek feladata hírszerzés és az elégedetlenség sz'tása volt. M r.dszenty kémtevékenysége tulajdonképpen már a felszabadulás utáni ebő napokban kezdődött. Saját vallomása szerint már 1S45 áprilisában felvette a kapcsolatot az angol és amerikai missziók vezetőivel, Schoenfelddel, Clav tábornokkal, Dietrich kapitánnyal és Gascoigneval és levelezett Weems tábornokkal, sot az angol k'rálvnak ®s Tru^^r elnöknek ;s írt beavatkozást sürgető leveleket. Az amerikai követséggel yaló kapcsolata még szorosabbá vált, anrkor Schünfeld helyett Chapin lett a budapesti követ. Mindszenty vallomása szerint Chapin már első találkozásaik alkalmával és azután is több ízben kért tőle adatokat a kommunistákkal és a Magyarországon levő crosz csapatokkal kapcsolatba® és Mindszenty ezeket az adatokat papi futárok közvetítésével ren 'szeresen el is juttatta Chapinhez. Titkos rregbeszé es Ollóval és Zi cvJ A kémtevékenység mellett a Sárga Könyv számos új adatot tartalmaz a Mind zanty vezette legitimista öszezeesküvésről is. Mindszenty erről szintén saját kezével írt vallomásában számolt be. „ Köböljük ezt a vallomás-részletet: M ndszenty többek között ezeket írja: — Már az ünnepség megkezdésekor csatlakozott hozzánk Zsámbcky Pál, IV. Károly veit gyóntatópapja, j a kirá'yi család híve. A kongresszus ! vége felé Zsámboky jelentette, hogy | Zita k'ráiyné és legkisebb lánya kij hallgatást kérnsk. A nagyon nyilvános érseki palotában én rrm láttam I jónak a találkozást, ezért Zsámbcky I női zárdát javasolt. I — A találkozás körülbelül 45 per I clg tartett. A Mária-ünnepségek befejezése utá.i az Egyesült Állmokba utaltunk. Július eleién Chicagóba érkeztünk, ahol Striicb bíboros érsekn! szálltunk meg. Röviddel ezután Zsámboky előkészített egy talá kezót O tó és kozüatni nmrly egy női zárdában., titokban. f?t> i le,. — E-ngí m u i a mr a ti tk b r cin és Zsáaiboky kísértek ti. Körülbelül egyórás megbeszélést folytattunk négyszemközt. Ottó a magyarországi •>obvbat helyzetről, a közelgő választásokról érdeklődött, i n pontosan bes>ámc't; m neki a p< Yí kai Uelj étről. Ottó részi le- utasítást adott arra, hegy a lesit m'síák ne al kítsanak külön párirt, d.-igvzz?< tv. k óvatosan, csen l en Is icbi óitt, keveset kockáztassanak. Lclu lö'eg a m glévő és megfelelő pár ck'oan véllr'j-nr k k'pv'relőségcl, helyezkedjenek el áfásokban. — Elképzeléseivel kapcsolatban ki jelentette, begy Ars tria kérdését ugyan különválasztia MrgyrrországI tói, mégis perse nal un'ó'-a gen *ol, , úgy, hogy Ausztria mint »r?ri állrm J továbbfejlesztené :parát, Magyarország p°d'g tökéletesítené n

,,ezcr

fa7''aságát. Ez a kettős alrkulat — fejtegette Ottó — a matcriarzimifssl szemben védőbástya lenne annál is inkább, mert evangéliumi alapra lenne helyezve. # A h-zai leg

;timista vezetőkkel való megbeszélés a^nján kezdtek hozzá a legit"'m«sta szervezkedéshez, amelynek főhadiszállását a Katolikus Népszövetségben ütötték fel, de azon igyekeztek, hogv az egves minisztériumokban és közhivatalokban is számukra megbízható embere" et helyezzenek feleles pozic'ókba. Mindszenti nyíltan elismerte azt is, hogy az 1945-ös és 47-es választásokon is igyekeztek legitimistákat a parlamentbe juttatni. * A Sárga Kö->vv — amely bevezetőjében hangsúlyozza is ezt a tényt — a rendelkezésre álló nagyszámú bizonyíték közül csak néhányat tesz közzé. Ezek az iratok jórészt Minds enty titkos irattáriból kerü'tek elő, amrlyet a hazaáruló az esztergomi prímasi palota pincéjében ásatott el. Ebből a nébáry bizonyítékból minden tárgyilagos ember világosan áthatja, mi'yen bűnöket követett el b-záia e'len M

;ndszenty, a kém. a az :degen, népellenes ha4 laknak ügynöke. RE:CHSTAG-PER NEWYORKBAM „Azt a bizonyos félénk tartózkodást, ami edďg a Vat'kán magatartását velünk szemben jellemezte, most egyre komolyabb érdeklődés váltotta fel. Pélerfy k

:t levélben is foglalkozik a Vatikán álláspontjával az egv ház és állam közötti viszonyt illetően. 1S48 ápr lis 30-án kelt levelében többek köziitt így ír: ,,/z ot.honi egyházpolitikai hely zet itteni mogíté'ésével kapcsolatban jelentgetem azt. hogy a húsvét körül elíeijedt hirek a sajtóban, hogy megindult a kiegyezés az egyház és állam között, bizonyos nyugtalanságot keltettek." Már ebből is nyilvánvaló, hogv a Vat'kán még a kiejryczés le^e tőséget is „nyugtalankodva" fo-