Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-04-16 / 16. szám, Húsvét

FELLEGI ISTVÄN, a CSEMADOK főtitkára: \ Tárjuk fel a kultúra forrásait Egy hónapja annak, hogy Bratlslavába

n megalakult a Csehszlovákiai >lagyar Dogozók Kultúregyesülete. Szlovákia magyarlakta vidéke nek kétszáz kiküldöttje lerakta alapkő vét egy felépítendő bástyának, mely nek hivatása az, hogv k'ncsesháza és fegyver!ára legyen egy harcos, népi kulturális mozgalomnak, mely a kul túrát, mint egy elszigetel* bálványt, nem elefántcsont toronyból nézve ön magáért a kultúráért, — hanem a népért műveli, a népből meri ti annak elemeit és csiszolt, neme sitett formában visszaadja azt a népnek. A kör szépen bezárul: kultúrát a népért, a népből, R népnek! fis ezért elengedhetetlen, hogv a CSEMADOK alapköveit a legszélesebb tömegek közé horgorvozzuk le. Ennek az akarásunknak tanuia az a kétszáz napbarnította, kérges tenyerű, de nyílt fejű é

s forrószívű, újarcú magyar, aki S7omjú váíryfknzástól hajtva, örömmel vállalta ezt a célkitűzést. 9 Tudjuk, hogy vannak még szépszámmal kétkedők. Egyrészt a népből k'vált, de népüktől elrugaszkodott rétegekben, akik eddig az ele fántcscnt torony-kultúra vakcsecséből szívták lelki táplálékukat, — másrészt azok között, akik megmaradták ugyan a nép sorában, de a szépet, a kultúrát a nyárspolgári majmolástól megrontott ízlésükkel „felülről" lesik s közben vakon taposnak rá az „igazi szép" földből sarjadó színes és ígéretes hajtásaira. Ezek egyike talán őszinte, de tudatlanságból fakadó, másika bizonyára gúnyos kétkedéssel fogadja majd a népi tartalom és cél nyomatékos k hangsúlyozását, mondván: „Hisz' az a kevés kultúra is, mrly eddig a nép közé eljutott, az is csrk a po'g^ri kul túra halovány és sokszor torz visszfénye, — ugyan mit is adhat hát a „nép" a kultúrának!?" Ezeknek — miňd a gúnyosaknak, mind a kishltűcknek — azt üzenjük, hogy minden értéknek kerek e vi lágon — legyen az bár anyagi vagy kulturális érték — csak egy köz Vétlen forrása van és lehet, — és ez az ember. Sok kis forrás folyamot duzzaszt, ember ember mellett néppé sokasodik. Csak egy alkotóerő van s ez a nép! Bár a nép fogalma egységes, de énnek keretében az emberek, akik az értékeket alkotják, különbözőek, a körülmények és a bennük rejlő ádottságok szerint. Ezektől függ, ho gyan élik ki élethivatásukat, úgy mint egy a sok közül, vagy mint a nép tengeréből kiemelkedő világítótornyok. Vessünk egy pillantást az embe riség világítótornya ra, a kultúra és tuúcmány nagyjaira. Kiemelkedvén bár a sokaságból, vájjon elszakad tak e a néptől? Krisztus emberbaráti tanítása, — egy akkoriban új kultúra kútfője, — fénysugár volt a rabszolgakor népeinek, faji és törzsi különbség nélkül és bizonyára nem azért feszítették meg Krisztust a hatalmasok, — kik nek tucatjával voltak régi és új isteneik az ölympuszon — mert egy új istent hirdetett, hanem azért, mert korbáccsal verte ki a kufárokat a templomból, mert egyenlőséget hirdetett az egy isten-fcgalcmban meg személyesített általános emberi igaz ság színe előtt,,mert az üdvösséget a szegényeknek és nem a gazdagoknak igérte oda cs utoljára — de nem utolsónak — mert az őt követő tö megek már veszélyes pelit kai erővé nőttek és veszélyeztették a cézá rok hatalmát. Mert a népből jött és a néppel maradt. A Csolgotát rabszclgarongyck és nem bíborok szegélyezték. Megfeszítették, mert Krlsz tus volt és nem Cézár! Ahogyan azóta is sok új krisztust, sok szabad Sáohp'-CHSÍ feszítettek föl, bizonyos, hogy n.a is megfeszítenék Krisztust a bíbor és tőzsde ural, mert ma is kiverné a kufárokat a templrmbó.l Dante, az olasz költő is, örökéletű művében, a „Pckoľ'-ban. lassú tűzön pörkölteti a Krisztus tanításait fel rúgó pápákat- Neki sem lehetett !degen a nép, ha a hatalmasokat pokol «a küldtél Nincs az ú. n. polgári kultúra képzőművészei közül egy sem, kl ne tanult volna a spanyol Goya művészetéből! S-áműzetésben fejezte be eletét, mert népének elnyomóit, Napolee. seregeit állította műveiben pellengére. Hasonlókép a német Dü rer is, — k' még -„művésznek" sem tartotta magát, csak képíró mesternek és maga árulta halhatatlan mű veit a vásáros ponyva alatt, — kiérdemelte a számkivetést akkor, mikor műhelyében avatatlan kezek ráakadtak egy forradalmi rajzára, amelyen a jobbágysorsot örökítette meg: a főidnek és a nép munkájának minden kircse oszlopba van formálva és ráborulva, azt ölelve egy paraszt, hosszú tőrrel a hátában. A népből j"tt és volt mit mondania a rosszról és ióról az elnyomók címére. Shakespeare, ar angol drámaírás nagymestere, a külvárosok lézengő csatlósainak, cselédjeinek és csavar góinok írta, rendezte és játszotta drámáit és vígjátékait, melyben királyokat ostoroz és nagyurakat figuráz ki. Egész életműve nem más. mint a legélesebb társadalmi kritika. És népi! Beethoven, a klasszikus zene titánja, igen messze vett szállást az elefántcsont toronytól. Hősi szimfóniáját eredet leg a forradalom kon zuljának, Bonaparténak ajáulotta, de mikor megtudta, hogy a forradalmi hős, visszaélve hatalmával, Na ole^ncsászárrá vedlett, sajátkezűleg téve önfejére a koronát, az ajánlást megvető szavak kíséretében tépte szét. A tudomány nagyjai se maradnak el művésztársaik mögött. Az ő müvükben a makacs igazság-keresés, az Ember szolgálásának akarása talán még kidomborultabb. Galilei a feje árán sem adta fel igazát! Nobel is, a dynamit feltalálója, eredetileg az emLeri fejlődésnek szánta találmányát és m kor látta, hogy az aranyborjú imádói az emberpusztítás szer számát csinálták belőle, minden va gyonát az emberiség javára testálta, jóváteendő azt a hibát, amely nem is az ő bűne volt. Ha tovább fűznénk a gyöngysort, rákerülne lassacskán az emberiség kultúrájának minden képviselője, faji és nemzeti különbség nélkül. Ha műveik eddig nem is váltak közk nrcsé, nem jutottak el a nép közé, abban nem hibás sem a nép, sem az alkotó. Minden eddigi korszakban, hol úgy az emberi munka, mint a dolgozók tömegei nem társadalmi, hanem csak osztályérdekeket szolgáltak, a hatalmasok érdekében állott, hogy a nép sötétségben éljen. A knltúrértékeket tehát kisajátították házi használatra. Másként a népi demokrácia! Nincs már kinek félne a művelt néptől, mert a nép kezében a hatalom. Vegyük hát birtokba örökségünket, az emberiség kulturális értékeit. Lenin gondolatával élve: A dolgozók, átvéve a hatalmat, átveszik a polgári kultúra minden maradandó értékét is és azt tovább fejlesztik. Ajnározzuk örökségünket, fejlesszük azt és fejlődjünk tovább, teremtsük meg egy új kor alkotóit! Alakítsátok meg mindenütt, ahol magyarajkú polgárok élnek, a Cseh szlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének hely'esoportjait. A szervezési munkában elsősorban a bratislavai alakuló közgyűlés küldötteire támaszkodunk, akiknek elküldtük a szükséges útmutatást és jelentkezési nyilatkozatokat. Ugyanakkor kapcsolódjatok be az országos tömeg szervezetek, a ROH, SSR, SSŽ-Živena kulíúréletébe i s, legyen ez az első lépésünk a szlovák magyar közeledés útján. De ne keltsünk félreértést és tisztázzuk azt, hogy ennek az együtt működésnek keresésén túl a magyar nyelvű kuíiúrélet anyaegyesülete mindenki szamára változatlanul a CSEMADOK marad. Nyerjétek meg munkánknak mindazokat, — mun kást, parasztot, értelmiséget, — akik becsülettel és hátsógondolat nélkü

T vállalják a mi harcis és népi célki tűzésünket. Nagy a szomjúság mindenütt! Legyetek forráskuta'ók! A jrírási konferenciák eredményei Hatalmas előkészület a KSČ kongresszusára Szombatos és vasárnap folytak le a nárt járást konferenciái, melyei iiegmutattuK, hogy pártszervezetek bonyolult termelési és politikai tei adatokat is el tudnak végezni és hogy a munkásosztály jobban érti a .ezetést mint a kapitalisták. A Bratislavában megtartott járási konferen eiák elsősorban az üzemi termelési feladatokra összpontosították erejüket ^s amint visszatükrözik a pártkonf renoia előtti hatalmas mozgalmat, fokozott tevékenység rugói lesznek a pártban is, mert határozataik az üzemek munkaeredményének és a pártszervezetek tevékenységének emelésére irányulnak. Az alábiakban ismertetjük a konferenciák lényeges beszámolóit és képet adunk az eredményekről, tervekről és a szém előtt tartott célokról. | A bratislavai negyedik kerület Üzemi szervezetei közül a Dynamit gyárban nagyobb termelést értek el a munkásság létszámának szaporítása nélklll Bevezették augusztus elseje óta az érdem szerinti díjazást és a munka nagyobb részét normákban megszabott teHesiíménvek alapján végzik. Újév óta 39 javítási inditvány érkezett, melyekből 21-et már meg is valósítottak. Szervezik az élcsapatokat és a szocialista versenyt. Felajánlásaikat március végéig 219^-ban teljesítették és rövidesen megtakarítják az igért ősszeíret. A Danubius gyárban 1947-ben a tervet még csak 87.76^-ban teljesítették, 1948-ban azonban az új munkamódszerekkel a tervet már szertember 17-én teliesltették, tehát másfél hónappal előbb, mint maguk a munkások kiszámították. Ennek következtében 1948-ban a tervet 121.86^-ban teljesítették. Az ivánkai repülőtér építésénél a munkások a normát 25.30#-al túlteljesítették. A Ftolíwerck gyárban a munkások telješltriiénvé fejenként 19 kg-ról 26 k^-ra emelkedett. A termelési költség pedig fejenként 2.— Kčsval csökkent. A kerületi konferencián a szocialista verseny kapcsán azt ajánlatták, hogy mihdfch párttag foglalkozzék egy-egy munkással, vitassa me? vele a mindennapi kérdéseket, győzze meg és nyerje meg az élcsapatok számára és ébressze fel benne a kezdeményező kedvet. A második kerület konferenciáján az Apollo-gyár bejelentette, hogy feialánlásaikat már teljesítették, ami azért sikerült olv gyorsan, mert az efves vállalt feladatok pontosan ki voltak dolgozva és bizalmi emberek tizei ellenőrizték, Mdk álMfl^Ő érintkezésben voltak az elvtársakkal. Az Általános Építési Szövetkezetnél igyekeznek megszüntetni az épitö munka idénvhez kötöttséget, amit úgy értek el. hogy télen nem bocsátották el az alkalmazottakat, hpnem olyan más munkákba osztották be. l előkészítési, szerelési és hasonló munkába), melyet télen is lehet végezni. Elhatározták, hogy az építőmunkásokat kioktatják sírra ho«Tv a mbftka mcfVini'^Mi!*!'!!] és tökéletesebb szervezéssel az építő munka eddigi kézmüvesiellegét változtassák át iparivá. A Cérnáévá rban behozták a szigorú költségvetés szerinti gazdálkodást és ezzel örvendetes eredményeket értek el. A vitában nagy súlyt helyeztek a szervezetekben folytatandó eszmei, öntudasító és agitációs munkára. így a száiHtás* me«rbi*ott,i hivatal elvtársai kötelezték magukat, hogy a kongreszszusig az egyes üz^^knek rendelkezésére bocsátanak 15 oktatót és a kerületi és járási kiképzés céljaira 12 előadót képednek ki. A bratislavai első kerület konferenciája közéletünk minden terén eredményes munkáról számol be. Így n Központi Németi Bizottság mearva'Oltotta bő építési programját, (utak, ültetvények javítása, házépítés, stb.). A bratislavai harmadik kerüiet konferenciáján a városi vízmű részéről bejelentették, hogy a munkájukkal biztosítják a város vízszükségletét a legnagyobb szárazság esetére is. A vízmű eívtársai kötelezték magukat, hogy a IX. kongresszusig elkészítenek és üzembe heiveznek két kutat: egyet már be is fejeztek, ez naponként 17.000 köbméter vizet szolgáltat. A Drevoindustria (kefegyár) nemzeti vállalat részéről bejelentették, hogy felülvizsgálat után egy osztályon a munkaerők számát 16-ról 6-ra szállították le és mégis ugyanazt a munkaeredményt érik el, mint előbb. Ezt a termelési menet részletes vas^távd. a munka ue.y* me^erve^%í efe d munkásság meggyőzesével érték ŕU konferencia meghagyta az üzemi szervezeteknek, hogy 8 kefegyárban a tejszínen győződjenek meg az uj muhk

J szervezetekről és a teerzétt tapasztalatokat használják fel saját üzemükb°A vasutasok kiküldöttei bejelentették hoS SľgrfUfttetik a muhkľŕsvonar tok késéseit. Ennek következtében a bratislavai üzemekben lé n veresen csökkeni fno- a munkások távolmaradása. Versenyben vannak a brnói állomással melyik niunkásvohat szerelvény fog ie.? kevesebbet késni. Petržalkán a helyi és üzemi szerezetek a felszat^adulae óta most tartattak először járási konferencia, amaíven a Rovosmalt részéről jelentették, hoTv bár az üzem arra kötelezte magáf hogy különböző megtakarítással és favításf tervekkel a IX.-ik kongresszusig 150.000 Kčs- takarít meg a munkaere^ménv emelésével a me-takantás sokkal na^vobb lesz; azonfelül a távölmaradás csökkentésévé] 240.000 Kés-t maradas C-OH ócskavas akarnak nyerni. , ,„ „ -vüitésével pedi? f0 000 Kft-t és a földművesek serégére brigádot küldenek mely 400 orát fog dolgozni. A oetriSlkai kerület kötelezte rw&t, h^vlrí^abb munkateljesítménnyel Shi f mUHÓ KCs. a távolmaradás csökkentéivel 809.000 Kés, javitásokä M rtío K6S. 100 tonna ócskavas intésével 50 000 Kés és önkéntes briISok lakájával 236.000 Kés megtakarítást ér el. m A főiskolai hallgatók küldötteinek kerületi konferenciája is hatÉlm* munkáról tett tanúságot. HangsUycEták, hogy eltávolítják az intellektuális £ szi¥ételödés és nacionalizmus maradr Ä éé^megerősítik a jn^J tálv és n dolgozó intelligencia egvsé'éí a főiskolák demokratizálása eltávolít á a rezsim aktív ellenségeit és emel a tanulmányi ^ínvonalat azzal hogy kirekeszti a tehetségtelen JaHgatókftt és új szocialista viszonylatot teremt a internátus .Ívtársnői' kötelezték ma^.kst hogya Stollwerck gyár dolgozol s^mára három hónapos orosznyelvi tanfolyamot rdeznek és a rendes tanulmányokon felül a kongresszusig ezer münkaőrát fliínlnnpk fel Hangoztatták, hogy megszüntetik a testi és szellemi hnmka burzsoá szemléletinek m«radvánvait és kizárólag a dolgozó nép szolgálatába állnak. A főiskolások konferenciádnak határozata kijelöli az irányelveket, melyet az összes szervezeteknek követniök kell: minden szaktanulmány alapja a marx-leninizmus legyen. A tanulmányi szemináriumoknak nagyobb tevékenységet kell kifejteniük: brigádokat kell felállítani az Ifjak vasútpályája részére 5000 főiskolai hallgotó részvételével. Alkudozás a gyarmati népek bőrére Az UNO közgyűlés politikai bizott ságának az olasz gyarmatokkal foglalkozó vitájában az angol delegátus Mc Neil mindenáron azon mesterke dett, hogy az angol gyarmati érdekeket biztosítsa. O'yan albizottság létesítésére tett javaslatot, amelynek feladata az lett volna, hogy „kiselejtezze" az olasz gyarmatokkal kapcsolatos vélemé nyeket. Grom ko, a szovjet küldöttség ve žetôje rámutatott árra, hogy elegendő volna, ha a küldöttek elolvasnák a volt olasz gyarmato kat végiglátogató négyhatalmi bi zottság jelentését, mert abból megismerhetik a volt olasz gyarmatok lakosságának állás pontját, a gyarmatok jövendő sorsát és az önkormányzat kérdését il letően. Olaszország képviselője, akinek Gregor miniszfer a magyar-csehszlovák barátságról A Budovateľ című szlovák gazdasági folyóirat legutóbb egész számát Magyarországnak, népi demokráciánk eredményeinek szentelte. A lap Hazug csendélete", fest a tőke. vezércikkében Gregor csehszlovák külkereskedelmi miniszter a magyar —csehszlovák gazdasági kapcsolatokeredményeit ismerteti és megállapít ja: lehetőség van arra, hogy a gaz dasági élet minden ágában szoros együtlműködés fejlődjék ki a két ország között. Gxegor miniszter hangsúlyozza: a népi demokrácia győzelme lehetővé tette, hogy a két ország között min den eddig tisztázatlan kérdés meg oldódjék és lefektethessük a legszorosabb baráti együttműködés alapjait. A Budovateľ közli Rónai Sándor elvtárs, magyar kereskedelmi mi niszter cikkét a két ország kölcsönös gazdaság* kapcsolatairól, ismerteti a lap a hároméves tervünk sikerét, a magyar mezőgazdaság át alakulását, munkaversenyünket, s 3 magyar dolgozók életszínvonalának emelkedését meghallgatásához a többség hozzájárult, egyelőre óvatosan viselkedett és kijelentette: „Pillanatnyilag nem tehet nyilatkozatot az olasz kormány áľáspontjára vonatkozóan". Gromiko újabb felszólalása után Mc Neil visszavonta javaslatát azzal, hogy később esetleg ismét előterjeszti. Dulles amerikai delegátus felszólalásában leplezetlenül megnyilatkozott az amerikai imperíalizmuá mohósága. Dulles kijelentette, hogy Líbiát, amelynek hadászati jelentősége a Földközi tenger és a Közép Kelet szempontjábó

1 közismert azoknak az államoknak gyámsága alá kell helyezni, amelyek „megmutatták jószándékukat és képességüket a függetlenség támogatására". Ez magyarul anynyit jelent, hogy i dollár imperializmus kinyújtotta csápjait Libit felé. Dulles ugyanakkor az imperialista „munkamego-sztás" alapján azt követelte. hogy a közgyűlés szenteljen „különös figyelmet" a brit érdekeknek és Cyrena'ka kormányzásai V*zák Angi i?', r a, bármit Lsíárotzon is a közgyűlés Libiáh-i és egyes részeinek jövC-jér^I. Eritrea és Szomáli Föld tekintetében Dulles a gyarmatosítók régi fogásával élt, amikor azt mondotta, hogy a lakosság itt még „nem érett az fjfikormánviatfa". A bizottság Dulles beszéde után elnapolta ülését r A Csehszlovákiai Kommunista Párt levicei járási szervezete folyó hó 17-én délelőtt 10 órakor a levicei Város

: szálló nagytermében nyilvános gyűlést tart. Felkérjük a magyar dolgozókat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a gyűlésen. — ELŐADÓ: MAJOR ISTVÁN. UJSZ0