Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-04-16 / 16. szám, Húsvét

UJSZ0 O L A J A G Az idő kerekét megállítani nem lehet. Ez lendíti magával kezdettől fogva parányok és óriások életét. Nemzedékek adják át egymásnak ősi örökségeiket és így lesz ez mindig. Mert ez a mozgás végtelen és örök. Tavasz, nyár, ősz, tél, megújhodás, élet és pusztulás, háború és béke váltották fel egymást. Mindannyian tudjuk, mit jelentett mindez, mi volt belőle a jó és mi a rossz. Az utolsó világháború vihara még el sem ült, még sokan dörzsölgetik szemükből azt a port, amit annyi igyekezettel hintett ez a forgószél a hiszékenyekébe és máris új borzalmak fenyegetik az emberiséget. Eljött 1949 tavasza is. Ránk köszöntött a szelíd Húsvét ünnepe. A napsütésben felröppenő galambokra csendes sóhajjal tekintünk — béke galambjai vagytok-e vagy nemsokára megcsúfoljuk magunkat újra mi emberek és megtagadjuk tőletek ezt a szép jel rőt? Kis és nagy családok, tüzesvérü fiatalok és tapasztalatokba fáradt öregek, mi vár rátok? Megkanjátok-e az élet ajándékát, a munkát és örömöt, a nyugalmat és békét, vaary magával ragad a gyújtogató örültek tűzvésze, hogy felemésszen titeket, otthonaitokat, aszszonvaitok és gyermekeitek biztonságát. Húsvét a feltámadás ünnepe. Fel kell, hogy támadion minden emberben. minden családja kedves tűzhelyéért dolgozóban a vágy — békét az emberisésmek. Ki eme\ie fel hát tiltó szavát a pusztító háború ellen, ha nem mi. asszonvok? Kinek fáj jobban, kit sujt jobban a tömegmészár'ás, az ágyúk telhetetlen torka, mint minket. pss^onvokat. akik férjet, gyermeket, apát, testvért áldozunk a nyugodni nem akaró imperialista fenevad feneketlen éhségének csillapítására. Az egész világ forrong. A háborús törekvések ellen tütakozó kongreszszusok egymást követik, mert az emberiség józanabbik része világosan látja, vesztébe rohan, aki a békés szándékok ellen tör. Nemcsak a népi demokrata államokban, de Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban, Norvégiában, Dániában, sőt az Egyesült Államokban és Angliában is kirobbant a békemozgalom. Londonban az asszonyok ismételten óriási tüntetéseket rendeztek, plakátokkal, kisgyermekeiket kocsikban maguk előtt tolva vonultak fel az utcákon, követelve a békét a maguk és a jövő nemzedékei részére. Hiába kötnek hát Atlanti Egyezményeket, hiába igyekeznek felrúgni az Egyesült Nemzetek békét biztosító szerződéseit, a Jbéke tábora erős és azon kell lennünk, hogy napról-napra ; erősebb legyen. Ez a mi feladatunk és ezt a fogadalmat tegyük le mi, dolgozó asszonyok is az olajág friss hajtása mellé az ünnepi húsvéti asztalra. P. O. atiihmfe ííx&ta hátkM Szerte a világon megmozdultak a világ népei, hogy tüntessenek, harcolj ank a békéért, a háborús uszí tók ellen, akik újabb szenvedést, pusztulást akarnak zúdítani az era beriségre. A frontok ma már világo sak, a békét akaró milliós tömegekkel szemben a monopoltőkések ma roknyi csoportja áll, azoké az embereké, akik az elmúlt háborúkban is tökét kovácsoltak milliók véréből, vagyonokat kerestek a hadianyag szállításokon. Az emberiség e legveszélyesebb el lenségeinek nincsen sem elvük, sem hazájuk, németek, japánok, amerikaiak. angolok, franciák egymással szövetkezve, saját népeiket is fel áldozva, szőtték a múltban — és szövik ma is — aljas terveiket. A „ha lálgyárcsok" egyik, legjellegzetesebb típusa az amerikai Dupont-család és annak jelenlegi feje Lammot Dupont de Nemours, akit ma Ford után a világ második leggazdagabb embeié nek tartanak. Vagyonát több, mint kétmilliárd dollárra becsülik. A Dupont tröszt központjának székheiye. az amerikai Wilmington és környéke, mintegy százezer lakossal, min denrstől Dupont tulajdona. De ha talma messze túlterjed nemcsak Wil ming'onon, hanem egész Delaware állam, sőt az USA határain. Kezét rajta tartja az egész kapitalista világ ütőerén. „, Milliók könnyéből és véréből . . nem tudta volna előállítani sem a háború folytatásához szükséges nyersanyagokat, sem a koncentrációs áborok többmillió ártatlan emberének életét kioltó mérgesgázokat. Fi gyelomreméltó, hogy az amerikai Dombázások az I. G. telepeit gondosan kikerülték, 1945 ben az I. G. üzemei szinte érintetlenül kerültek az amerikai megszálló hatóságok kezére. Igaz, olyan emberek voltak az amerikai hadvezetöségben, mint W C. Knudsen, az amerikai Háborús Gazdálkodási Hivatal vezetője, aki a General Motors elnöke, a Dupont érdekeltség tagja volt Duoontot azonban ezekért a tet teiért senki sem vonta felelősségre. Befolvása az amerikai kormányra Roosevelt halála után még nagyobb Mitől van ennek a szikkadt öregembernek ilyen hatalma, mit gyárt, honnan származik mesés gazdag sága? A világ minden részéből, mil1 ók munkájából, milliÓK könnyé'>01 és véréből. Ebben a mondatban semmi túlzás nincsen Mert szerte a világon utat nyit a Marshall terv, a hivatalos amerikai külpolitika Dupont gyái tmányainjk* milliónyi nö húzza a lábára Dupont nylon harisnyáit; milliónyi ember csatolja cs-;k lójára Dupont óraszíjait: a fényképészek Tokiótól Bécsig Dupont-film re fotograf álnak; a Dupont tulajdonába került General Motors és a c-ak a nemrég megszerzett olaszor szági Fiat kedvéért teszi a Marshallterv munkanélkülivé a francia és olasz autógyári munkásokat; az éhbéren tartott gyarmati munkások tömegei robotolnak a Duponték befolyása alá került Philips Petroleum Co., az U- S. Rubber gummitröszt, a cukorľinomító- és déligyümölcsvállalatok telepein és ültetvényein. És milliók pusztultak el Duponték fegyvereitől. A Dupont-család ugyanis régen űzi ezt a mesterséget. A gyilkolást és az árulást egyaránt... Másfél évszázada rab'ók és áru'ókl NEM ENGEDJÜK! Asszonyok, ha érzünk még lelkünkben erőt nem hajthatunk fejet a háború előtt Ne engedjük, hogy ifjú nemzedékek, kik öleink kínjából kaptak éltet kiknek ajkán mézes öröm csordul, űzött, ejtett vadként hulljanak a sorbuL Hogy markába zárjon őrült szorítással a fasiszta járom,, hogy érző szívünket üresre kifossza és igaz hitünket csizma megtapossa. Asszonyok, hisz' van már amiben reméljünk! Asszonyok, szerte a világban, it© féljünk! Ha kell, törjünk össze puskát tankot ágyút gépfegyvert, bombázót — vállald, ami rád jut. Te asszony, te anya, kinek gyermekére vicsorgatja, fogát a háború réme — ugye, nem engedjük!? Pőcz Olga. Pierre Samuel Dupont de Nemours mint a forradalmi Franciaország hivatalos kiküldötte került az Egyesült Államokba. Ott azonban ellenforradalmi összeesküvésben vett részt, amiért 1792 aoigusztus 10-én, távollétében halálrá ítélték. Barátja és öszszecsküvő társa, Lavoisier, a híres fzikus, guillotin alatt végezte életét — Dupont azonban ebből is pro fitált: ellopta Lavoisier vegyészeti találmányait és 1799 ben az amerikai Wilmington városkában megnyitotta vegyészeti gyárát. Rövidesen áttért a hadianyaggyártásra is, a napo'eoni háborúknak már egyik is mert szállítója és haszonélvezője lett. Azóta minden háborúban ott találjuk a halál vámszedőinek első sorá ban Pierre Samuel Dupont utódait. Az első világháborúban már a Dupont cég szállította a szövetséges hatalmak által felhasznált összes robbanóanyag negyvenöt százalékát. Az ór'ási profit lehetővé tette, hogy a háború befejezése után rátegye kezét nemcsak az amerikai nagyvállalatok egész sorára — közöttük az amerikai autóipar ötven százalékát gyártó Ge , neral Motorsra —, hanem egész sor kanadai bányára, ipartelepre, bankra valamint a legnagyobb konkurrenciát jelentő vállalat: a német I. G. Far benindustrie részvényeinek egy részé re. Duponf űr „szervezi a nád-úz eteľ lett, emberei a legfontosabb irányító posztokra kerültek, ő maga egyik leglelkesebb támogatója a Marshalltervnek. A nyugatnémetországi hadiipar újjáélesztése, a fegyverkezési verseny fokozása ismét Dupont és társai műve, akárcsak az atomfegyverek betiltásának meghiúsítása — hiszen az amerikai atómbombagyár® tás is a Dupont tröszt kezében van, Dupont ugyanazt akarja élőiről kezdeni, amit az első világháború után tett, — és a mai amerikai kormány ezt készségesen lehetővé teszi. A newyorki Daily Worker jelentése szerint Truman amerikai hadfelszerelési programjának végrehajtását szőröstül-bőröstül átadta a Duponttrösztnek, amelynek nverp^éce egyedül 1947-ben 115 millió dollár volt « A világ népei, az amerikai tömegek is egyre hevesebb harcot 'nditanak a háborús uszítók ellen. És a győzelmes harc biztosithatja csak, Dupontnak és társainak, a „halál ] gyárosainak" kudarcát. N. & Vulkanizácia elasti ka tuľajdonos

: ARNOST FEKETE Nové Zámky 25

5 Ettől a perctől kezdve Dupont tudatosan dolgozott az új nagy üzlet megszervezésén: a nácizmus nagyra növelésén és a második világháború előkészítésén. Egyik elsőrendű feladatának tekintette azt, hogy meg hiúsítsa a genfi leszerelési konferenciát. Ebben segítségére volt Her bert Hoover, akkori kereskedelemügyi miniszter, akit később Dupon ték pénzén választottak az Egyesült Államok elnökévé. A Roosevelt ide jén megindított vizsgálat kiderítet te, hogy Hoover titkos értekezletre hívta a hadianyaggyárosokat és a meghívóban többek között szó szerint a következő állott: „ ... nagyon fontos, hogy Amerika genfi kiküldöttje pontosan ismerje az amerikai vadászfegyverek és lőszerek gyártóinak nézeteit, hogy azoknak érdekeit megfelelően képviselhesse..." A tanúvallomásokból kiderült, hogy Duponték már tárgyalásokat folytattak Ruggles tábornokkal, az Egyesült Államok genfi képviselőjével, amikor az még „hivatalosan" meg sem kapta kinevezését Dupont 60 müliól ad Hiťemek Dupont részint szintén az érdekeltségbe tartozó I. G. Farbenindustrien keresztül, részint közvetlenül kez dettöl fogva támogatta a második világháborút előkészítő Hitlert- A Dawes-terv, az első világháború utá ni amerikai „talpraállítási program" keretén belül az I. G. Farbenen ke resztül hatvan millió márkát juttat tak el Duponték a nácikhoz, hogy segítsenek megdönteni a német köztársaságot. A Dupont család egyik tagja, Félix Dupont, Hoover elnök ségének utolsó szakaszában szerződést írt alá egy magát Giera nak nevező náci ügynökkel, aki valójában Peter Brenner, hírhedt nemzet közi kém volt. Duponték Gierátbíz ták meg azzal, hogy Hollandián keresztül fegyvereket csempésszen Né metországba. Az, hogy ezek" a fegyverek, valamint az I. G. Farbennek küldött milliók később amerikai katonák ezreinek az életét is kioltották, az Dupontot és a többi amerikai fegyvergyárost egyáltalán nem érdekelte. Fontos a „biznisz". Ugyanezt a Gierát Duponték később Japánba küldték, ahol a hírhedt Micui-tröszttel való együttműködést építette ki A második világháború kitörésekor Dupont „úriemberi szerződést" írt alá az angol Imperial Chemicallal és az L G- Farbennal. Ebben szabályozták a háború utáni további együttműködésüket. A kapcsolatokat egyébként Svájcon keresztül a há ború alatt is fenntartották. Dupont segítsége nélkül az I. G. Farben Egy író, aki zavarta a háborús uszítókat. e 0 IRTA: LOUIS ARAGON Sahahaddin Alit, a század legnagyobb törők regényíróját a török rendőrség Kirklarehben meggyilkolta. Ilyen tömören és szárazon érkezett hozzánk a hir, amelyet hat hónapon keresztül eltitkoltak a világ előtt Igaz, Diderot-t valamikor bebörtönözték, Turgenyevnek Franciaországba kellett mennie önkéntes száműzetésbe, de könyveik mégis szabadon megjelenhettek s bármennyire féltek is tőlük koruk hatalmasságai, mégis az ágyukban haltak meg. Gorkij túlélte a cári rendszert Barbusse a világháború közepén jelentette meg új és új kiadásokban művét a Tüz et De a spanyol polgárháború óta — mintha a vér egymagában meg tudná fojtani a gondolatot — úgy látszik, egy új rendszer indult útjára azzal a sortűzzel, amellyel a fasiszták Valenciában megölték Federico Garda Lorcát A zsarnokság el'ndult új vadászterületére és Fucs'kot felakasztották Csehszlovákiában, Saint Po!-Ron

x-1 agyonverték Bretagne ban, Jacques Deeour-t agyonlőtték, Benjamin Cermieux, Fondane, Max Jakob, Annyvelde, Robert Desnos, Pierre Unik elpusztultak a táborokban, Saint-Exupéry halálra égett és Jean Prevos-t szuronnyal felkoncolták... Sahahaddin Ali meghalt mert az igazságról beszélt. Meghalt, mert ismerte s leírta a török parasztok végtelen nyomorát. Huszonhat éve már, hogy Kemál pasa azt mondta: „Az eke, íme ez az a toll, amely Törökország új történelmét írja" Negyed század elég volt ahhoz, hogy Kemál Atatürk utódai ne tűrjék meg az elevenek sorában azt az embert akinek tolla leírta az ekével dolgozó emberek életét. 1905-ben született Edremit-ben, 1925 ben és 30 ban jelentek meg első novellái; harminc éves sem volt még Sahahaddin Ali, akiből később a „törökök Gorkija" lett amikor megismerkedett Sinop várában a török börtönökkel. Könyveit többnyire megjelenésük után azonnal elkobozták. És mégis: az iskolákban és a bányákban, a gyapotültetvényeken és a falvakban kézről kézre jártak nehezen megszerezhető művei. Ezek a könyvek hírt adtak Anatolia népéről, azokról az emberekről, akik a világ legszörnyűbb egészség ügyi viszonyai között élnek és barlangokban laknak. Leírják a török paraszt rettenetes szolga sorsát, az éhséget és a nyomort, mely egymás ellen uszította őket mert nem tudták felismerni, hogy nyomorúságuk oka a „pánturáni" fasiszták bűneiben rejlik. 1944-ben bizonyos Nikel Atsez, az egyik török nacionalista szervezet tagja, akit később az isztambuli haditörvényszék kénytelen volt elítélni, pert indított Sahahaddin Ali ellen. A törvényszék előtt a fasiszták rárohantak az íróra és megverték. Néhány héttel később egy, a rendőrség védnöksége alatt rendezett fasiszta gyűlésen nyilvánosan elégették Sahahaddin Ali könyveit Az „Aszfalt út" és a „Kristály palota" írója óriási példányszámú folyóiratok alapítója is volt Élete ott telt el a cellákban, amelyekbe bebörtönözték, a detektívek szobáiban, ahol kihallgatták és megkínozták és a szabadság ritka hónapjaiban. Halálának körülményeit hat hónapig sikerült eltitkolni. A leg utóbbi török kormányválság során azonban be kellett vallani, hogy megölték annak a népnek legnagyobb íróját, amelynek legnagyobb költője, Nazin Hikmet 11 éve börtönben ül. Törökország ott fekszik az olajháború stratégiailag legfontosabb helyén. Jól tudjuk, hogy 1914—18 ban milyen szerepet jelölt ki számára II. Vilmos. Hogy a második világháborúban milyen szerepre szánták, azt nem tudjuk, mert ezeknek az álmoknak a meg valósítását Hitleren aratott győzelmünk megakadályozta. Ma csak egy pillantást kell vetni a térképre, hogy lássuk: milyen okot miatt nincs joga a tőrök népnek sem egy nagy költőre, sem egy nagy regényíróra. Hogy Sahanaddin Ali meggyilkolását kik és mi sugalmazta — az világos. Az a gondos igyekezet, amellyel oly sokáig takargattál a bűnt — az leleplezi a bűn nagyságát és bizonyítja, hogy milye? „előkelő" cinkosság veszi körül a közönséges bérgyilkosokat ahbar az országban, ahol meg semmiféle eljárást nem Indítottak a Gesta póval együttműködők ellen sem. A zavart magyarázatok és a kor mánysajtó fantasztikus gyanúsításai csak még jobban aláhúzzák t gyilkosság politikai és nemzetközi jellegét. Sahahaddin Atit azért kellett megölni, — hogy helyet csinál janak a báb trnnak. Sorsát megismertetni nvndenk'vel. hangosan az emhe-ek ffiléhi kiáltani a mártírköltő nevét, ma annyit jelent, mint harcolni a bé kéért, k