Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-04-09 / 15. szám

Ära Kčs 3' C S E H S Z L O V ÁKI AÍ MAGYAR DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1949 április 9. 0 II. évfolyam, 15. szám Az Atlanti Szerződés ellentétben dH az UMO elveivel cs a nvuqcti hatol-nak szerrődéses kötelezettségeivel Ä Szovjetunió jegyzéke az Atlanti egyezményt aláíró kormányokhoz Moszkva — A Szovjetúnió kormánya március 31-én nagykövetei útján «az Észekatlanti Szerződés ügyében az Amerikai Egyesült Államok, Nagybri­tánnia, Franciaország, Belgium, Hol­landia, Luxemburg és Kanada kormá­nyaihoz a következő emlékiratot jut­tatta el: Az USA külügyminisztériuma már­cius 18-án nyilvánosságra hozta az Észekatlanti Szerződés szövegét, ame­lyet a legközelebbi napokban az Ame­rikai Egyesült Államok, Nagybritannia, Franciaország, Belgium, Hollandia. Lu­xemburg és Kanada kormányai aláírni szándékoznak. Az Északatlanti Szerző­dés szövege teljes egészében megerősí­tette a Szovjet' nió kiilügyminisztériu­ma Í»Z évi ianuár 29-i közieménvének tartalmát, mind az egyezmény támadó ecl'áról, mind pedig abban a vonatko­zásban. bogy az Északatlanti Szerződés ellen­téthon áll az Egyesült Nemzetek Szervezetének elveivel és céljaival és azokkal a kötelezettségekkel, pwpfveiret a z Amerikai Egyesült » Államok. Nagybritannia és Fran­ciaország kormánya más egyez­mŕuyekben és szerződésekben vál­lait. A 7. É^zaisaSTowll Frer-edôs védelmi jiel­IP-WÍ rfHa'ról és ar. Fryes^lt Nemze­ted Szervezete elve'n^k plkmerfts^rrH szóló, a szerződés szövegében írt állí­tó ="knr>k semmi kWlU sin°s sem az p<TrpTwny részvevőinek önvédelmi fel ad"faihoz. sem ned?" 1 a?: Egyesült Piem­zrt^k, S""rveze*e e^Ha ínak és elveinek ŕ>Tcrv»orŕ';ŕV>"T. Az É«ze*~'»f*' , T'ft Szer-*­dós r^zve'vH o^tti na^yh^ta^ak. m'nt az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország. A szerződés tehát természetesen nem irányul sem az Amerikai Egyesült Államok, sem Nagybritannia, sem Franciaország el­len. A nagyhatalmak közül csupán a Szovjetűniót zárták ki a szerződés rész­vevői közül, ez pedig csupán azzal ma­gyarázható, hogy a szerződés a Szov­jetunió ellen irányul. Az Amerikai Egyesült Államok, Nagybritann'a és j Franciaország hivatalos képviselői is határozottan utaltak arra, hogy az Északatlanti Szerződés a Szov­jetunió, valamint a népi demokrá­ciák országai ellen irányul. Az Északatlant' Szerződés megköté­sének igazolásak' t arra hivatkoznak, hogy a Szovjeten 5ónak védelmi szerző­dései vannak a népi demokráciák or­szágaival. Ez a hivat'~o"ás azonban tel­jesen tarthatat'an. Mindazok a barát­ság és kölcsönös segél ynviiitási szer­ződések, amelveket a Szov*eť*'n'ó a népi demokráciák országaival kötött, kétoldalú jellegűek és esunán a némot tárna''* s megismétlődésének lehetősége ellen iránvulnak. Pedig erről a veszélyről egyetlen bé­keszerető állam sem f" , Ä^ l rezhetik r~'* r r. j Ezenkívül te^e^en ki"árt az a le ve­tő 3ég, horv «"oket p szedőd6r-eJ*et. ^ár­m'lven mértékben is a Szoyietúrp*nak j a legutóbbi háhorľ'^an volt szőve*" "é^e- ; pei, az Erw^ült /Hámok. Nagyhritan- , nia va^ Franc ;a~r-T£<r ellen ir^ma 1­lúknatc lehessen értekezni. Sfit a Srov- j jetúniór^k. a német támadás me^ismét- 1 lődése ellen ugyanilyen s-ei-^dérei van­nak nem cstm*n a né-ni erc'^pivfl. ha^em Nagybritanniával és Franciaországgal is. TTTLO HORVÁTH: A VÖ iÖS HAOSERIG HŐSEINEK Négy évvel ezelőtt jöttek. Porosan, fáradtan, de m* !s e>oztesen hala "tak előre, maguk előtt űzve a fejvesztett el­lenséget. Jöttek a vé-telén orosz ró­nákról. ők, a szocialista föld új hősei, elhozták a szabadságunkat. Csak sza­badságot ? Nem. Többet. Más szabad­ságot boztnk, ),-' i' í !i' v ,t í»:ldigi­néi. Üjat: nemzetit és szociálisát, i dolgozói tudták. hogy a Vörös Hadsereg zászlaira azok a sza­i vak íródtak, melvek a ákmán vol '*k | számára a halált hirdették. A halált i nem természeti, hanem társadalmi a'a­non értelmezték. Ezért örültek jjövete­I lüknek, ezért foghattak hozzá terveik I vérrehajtásához és a gyors fclsorako­—* -hoz eszméink megvalósítása érde­dében. A Moszkva előtti és a sztálingrádi -vőztesek jöttek. Kiűzték re !t"'~h"'yük­*>ől a náci barbárokat és sa'át árnló­pc; —vak­merőséggel haladtak előre. Közülük °oi an. naivon so'an estek el mi sza­badságainkért, már a város mögött is eltalálva az ellenséges folyótól. Nem voltak cmberfe'ettíek, bár azok­lak öh is ismerték a rémü­letet és féltek a feherfo^ú hzlá'tól, bár mn'krnk ú" v tűnt. hogy nem ismerik, hogy nem félnek tőle. Hősiességük ben emberiek voltak s mindazoknak köz­vetleneknek tűntek, akik tudatára ju­tottak annak, mily nagy erők«fe :tés '•pl'pft a*"'*oz. a s^n'-'nt P" T ,^k fiai és leá ivai 28 évvel ezelőtt a eóriz­mustól még agyongyötörtén kiépítsék a munkások és földművesek országát, hogy kibíriák a militarista Németor­szág eszeveszett támad* «ait és mosoly­íval az arcukon mutatták meg Tmman úrnak, ho«y nincs olyan erő, mely őket legyőzhetné. Ma, amikor már lehetőségeink vol­tak részletesen is megismerni hősies­ségüket a keleti fronton, ma láttak csak, miért győztek s hogy miért kel­lett győzn :ök. Láttak, hoíry a szociá­lis srazdasá"-i-társa'ialmi rend volt az, amelv lehetővé tette m'ndenk'nek moz­gósítását a náeihiénák ellen, az új szoviet hazafiasság volt az, amely elő­segítette "-vőzelmübet. És hogyan győz­tek! A R^at'^Iavá^rt folvó IíiW' , nlpm rövid volt és a sztálingrádi, moszkvai, leningrádi, s a SzovWrn'o többi pol^á­r« !nf»k me-' r ,» ,nh'íitat*<-a?hoz ha«onl»tva t«slava h'^onv meni át na^v me"T>rób*'ta^sokon, És ezért ma hálával pon^okmk reá I Tndom, hoqy ey57Rln»H'T»pir a ma«ryar dolgozó pol"-ňrtársa'nk is örii'tek. Nem J e«-v ió elvtárs volt lr»»Ht«-"«1r, a l'seh­szlová'^o' Kn»it»i«n?c!f<, »>"í Pt dolwoTott. Kö^ött'ik sokan vn't<»k P^l­sztovenszlrő elszakított tpHMrrsTp'n. öHíltek. ho'nr rr»o«f; ú'hól ve'i^k lehetnek, most már az n«*oi de»«ok­v ret'kns Köztár^ae-í^han. ahol n míŕnV, a a A Vörös Hadsere«r. melv itt ánril's 4-én tűzte ki zászlait, a mi°^ Tarok ré­szére is mea-bozta a szaba^fá^ot. Fra­tislavában csak azok a magyar poigá­Fz^el szemben az Észekatlanti Szer­ződés nem kétoldalú, hanem többolda­lú szerződés, amely zárt államcsonor­tosulást teremt és ami különösen fon­tos, teljesen figyelmen kívül hagyja a német támadás me ismétlődésének le­hetőségét, kővetkezőképpen céHa nem az új német támadás el­hárítása. Minthogy ebben a szerződésben a Hi^Ierellenes koalícióban résztvett nae-vbatalmak közül csupán a Szovjet­únió nem vesz részt, az Észekatlanti Sz^rzfidés a Szovjetúnió ellen — a leg­utóbbi háborúban az A meri ka i E^esült Államok, Na<rvbritannia és Franciaor­szá<r e^vik volt főszövetségese ellen — irányulónak kell tekinteni. Az Északatlanti Szerződés részvevői széleskörű katonai intézkedéseket haj­tanak véTe. amelveket semmikép sem lehet ezeknek az országoknak önvédel­mével magyarázni. Egyáltalán nem védelmi jellegűek azok a széleskörű katonai intézkedések, amelyeket az Ekryesült Államok. Nagy-Britannia és Franciaországira! kö"öfen a mai béke­helyzetben megvalósítanak — ideért­ve a mindenfaita feTyveres erők növe­lését, az atómbomba felb asznál ás* ra irányuló terv kidolgozását, a tisztán támadó fegyvert jelentő atómbomba­készletek felbasználását, badi-, lé«ri és haditengerészeti támaszpontok építését i stb. A SzovVurľó rem fenvegef s*nVit A második világháború ideién Was­hingtonban szervezett egyesült angol­amerikai katonai vezérkar fenntartása, az úgynevezett Nvugati Szövetség ka­tonai vezérkarának nemrégiben Fon­tainebleauban (Franciaország) történt megalakulása, valamint az Északat.lan­ti Szerződésben meghatározott védelmi bizottság haladéktalan megteremtésére ir^i^niió szánd^r egyáltalán nem bizo­nvítía a szerződés részvevőinek b^kés és védelmi céljait. Éppen ellenke"őleg, sok m^s katonai előkészülettel együtt hozzáíáriil a nyugtalanság, riada­lom ŕs háborús hauTlat me^erő­södAüéhpz, ami az, új háború minden us7. ? f iíának érdeke. j Az Északatlanti Szerződés célia azoknak az államoknak a me^f^emli­tése, -melyek nem hajlandók alávetni magukat a világuralomra törő angol­amerikai csoportosulás parancsainak. Az ilven viláTralml törekvések ta^+batatlan voltát a második vi­lágháború is megerősítette, amely az u^yan^ak viláfruralomra törő fasiszta Németrország szétzúzásán val végződött. Az 'Észekatlanti Szerződésben olyan országok is résztves'nek, amelyeknek kormánya arra számít, hogy a szerző­dés ra^da^abb r .zvevőinek terhére hasznot hú-hat és ezért különféle ter­veket készí' új hitelek és egyíb anva­gi 'uttatások reményében. Emellett £z:mbetünö az Északatlanti Szerződés > szovjetellenes okainak alapatalan volta, mert mindenki tudja, hogy a Szovietún'ó sen , rit sem szándékszik megtámad­ni és semmivel sem fenvo^-eti sem az Amerikai Egyesült Államokat, sem Nazybrltann'át, sem Franeia­orszáe-ot. sem a szerződés más részvevőjét. Az Északatlanti Szerződés megköté­sét és az új hatalmi csonortosulás meg­teremtését az Egvesült Nemzenek Szer­vezetének gvengeséreivel okoliék mer. Teliesen világos azonban, horv az Északatlanti Egyezménv megkötése nem szolgálja az E°~vesü!t Nemietek Szervcete mererősité^ének ürvét. El­lenkezőleg. e nemzetközi szervezet alak­jainak aláírására vezet, mert az emlí­tett csoporttosulás megtereme^vál­talában nem felel meg az UNO céljai­nak és elveinek, hanem ellentétben áll a szervezet alapok­mányával. Az Északatlanti Szerződés részvevői arra hivatkoznak, hogy ez a szerződés álb'tó'ao- az unó alapokmánya 52. cik­kelvének megfelelő regionális egyez­mény. Ez a hivatkozás azonban tel­jesen alaptalan és tarthatatlan. A szer­ződésnek semmiféle regionális ieiieré­ről nem lehet s'ó. mivel a s"erz«désrel j^tpe-í+nff; pTfíveteéfr a földrömb mind két féltekéjén fekvő államokat «V1 fel és célja "em vaiamUven reeion^üs kér­dés szabályozása. Ezt az is bizonyít­ja, hogy — amint már kijelentették — az Északatlanti Szerződésije olyan államokat is bevonnak, ame­lyek nem tagjai az Egyesült Nem- |j zetek Szervezetének (Olaszország, fl Portugália), bár az UNO alapokmányának 52. cik- 1 kelye csupán az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai között köten­dő regionális egyezményekről szól. Az UNO alapokmányának megsértése Az északatlanti áliamcsoportulás megteremtését azzal sem lehet irazol- | ni, hogy az UNO alapokmányának 51. \ cikkelye alapján az UNO bérmely tar- 1 jának joga van eryéni vagy együtes önvédelemre. Az UNO alapokménvának ] értelmében ugyanis ilyen jog esa.k ab- ] ban az erethen ke 1etkezik, ha az Egye­sült Nemzetek va'amely tagját fegy- ; veres támadás éri. Mindenki előtt isme- . retes továbbá, hogy sem az Amerikai E«r>*esült Álla­mokat, sem Nagybritann'át, sem Franciaországot, sem pedig az cyezmény bármely más részvevő­jét nem fenyegeti fegyveres tárna- ] dás. Világo.®' «tehát hogv vz T TNO alap­ok.ményénak 51. és 52. Cikkelyére tör­ténő hivatkozás csak arra szolgál, hogy elkendőzze az Északatlanti Szerződés megkötésével keletke-1 katonai állam­csoportosulás valódi céljait. Senki sem takarhatja, hogy az Ér."akatlanti Szerződés és mindenek­előtt annak 5. cikkelye szöges ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmá­nyával. Az alapokmány 53. cikkellének szö­vege, amely a regionális egyezmények­nek megfelelő kényszerítő c^ekmé­nyekről szol, világosan megállapítja, hogy ,,a Biztonsági Tanács felhatalma­zása nélkül semmiféle kényszerítő cse­lekményt nem hajtanak végre ezeknek a regionális egyezményeknek alapján vagy a regionális szervek útján", kivé­ve a volt ellenséges államokkal kap­csolatos különleges intézkedéseket. Az Észak atlanti Szerződés 5. cikkelye en­nek ellenére előírja, hogy a szerződés részvevői a Biztonsági Tanács felhatalmazá­sa nélkül fegyveres erőket használ­janak. Tehát ha az Északatlanti Szerződést regionális egyezménynek lehetne is te­kinteni, a szerződés 5. cikkelye összeférhetetlen az UNO alapok­mányával. Ez ismételten bizonyítja, mennyire alantal^nok mindazok a hivatkozások, amelyek szerint az Északatlanti Szer­ződés megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya elvének és cél­jainak. ÖT KÖVETKEZTETÉS 1. Az Északatlanti Szerződésnek sem­mi köze sines a szerződésben részt­vevő államok önvédelmi eéljaihoz. Eze­ket az államokat senki sem fenyegeti I és senki sem készül őket megtámadni. | ellenkezőleg. Ennek a szerződésnek ! nvilván támadó iellege van és a Szov­jetúnió ellen irányul, amit a szerződés­ben résztvevő államok képviselői sem tagadtak megnyilatkozásaikban. 2. Az Északatlanti Szerződés egyál­talában nem járul hozzá a béke és a nemzetközi biztonság megerősítéséhez, ami az Eryesiilt Nemietek szervezete minden tanának kötelessége, sőt szö­ges ellentétben áll az TTNO alapokmá­nyénak elveivel és céljaival és az Egye­sült Nemzetek szervezetének bomlasz­tására vezet. 8. Az Északatlanti Szerződés ellen­tétben áll a Nagybritann'a és a Szov­jetúnió 1942-ben kötött szerződésével, amebnek értelmében a két állam kö­telezettséget vállalt. ho"-v e^'Htmú'-ö­dik a béke és a nemzetközi biztonság feantart*sáb&n és „nem köt semmiféle olyan szövetséget és n»m vesz részt semmiféle olyan koab'eióban, amely a másik magas szerződő fél ellen irá­ny"!". 4. Az Északatlanti Szerződés ellen­tétben áll a Franciaország és a Szov­jet nió 1944-ben kötött szerződésével, amelynek értelmében a két állam kö­telezettséget vállalt, hogy együttműkö­dik a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásában és „nem köt semmifé­le olyan szövetséget és nem vesz részt semmiféle o'yan koalícióban, amely a ma~as szerződő felek egyike ellen irá­nyul". 5. Az Északatlanti Szerződős elő­tétben áll azokkal az Egyezményekkel, amelyeket a Szovjetunió, az Amerikai rok féltették a bőrüket, akik a burzso­ákhoz, a kapitalista osztályhoz tartoz­tak. A felszabadulástól egészen a ma­gyarok egyenjogúsításáról szóló kor­mányrendelet meghozataláig terjedő időszakban, melyben még nem lehetett látni, hol fogják az új szociális szabad­ság gyümölcseit élvezni. A múlthoz vi­szonyítva Európának ebben a részében a nemzetiségi kérdések megoldására irányuló harcokban e kísérletek csak pgy kis részt alkottak. A februári győ­zelem után a harcnak elkerülhetetlenül a lenln-sztálini nemzetiségi kérdés meg­oldásáról szóló megfogalmazásának győzelmével kellett végződnie, a marxiz­mus egyetlen szellemének, melynek Bratislava felszabadítói, a győzedelmes Vörös Hadsereg hősei is hordozói vol­tak. A csehszlovákiai magyar dolgozók, akik egyeniogú társainkká váltak ég velünk együtt építik a szocializmust* ma Bratislava felszabadulásának évfor­dulóján a Vörös Hadseregről emlékez­nek meg, mely közben a Szovjet Had­sereg nevét kapja. Biztosítjuk az itt élő magyarságot, hogy a szlovák dolgozó nép a munkás­szolidaritás baráti eszméjétől, a prole­tár internacionalizmus lelkületétől át­hatva, őszintén öriil, hogy most, a feb­ruári győzelem után a magyar dolgo­zókkal e°yütt gyorsabb ütemben já­rulhat hozzá a szocializmushoz és ve­lük együtt ápolhatja az új szociális csehszlovák hazafiasságot a kispolgári nacionalizmus maradékiai ellen harcol­va, mely a munkásosztály egységének és a népek barátságának legveszedel­mesebb mérge és a béke elsőszámú közellensége. A világ legnagyobb békehadseregé­nek óriási ere jére való emlékezések ha­tása alatt, mely négy évvel ezelőtt sza­badította fel Brat'slavát és abban az időben, amikor az összes haladó erők erőteljes támadásra sorakoznak fel a béke megvédésére, a párizsi nemzetközi béke-kongresszusra, melyet f. hó 20-áü tartanak meg, a'lb'nk kezet és fogad­juk meg, hogy ezt a hákét me«r is véd® iiik. N'ncs olyan erő, melv \issza tnd­ná tartani fegyvereink felsorakozócát, azokat a fegyvereket, melyek szeretet­tel vannak tele minden jóakaratú em­ber iránt, ellenszenvvel pedig minden háborús bujtogató ellen, amelyek sze­retetet tartalmaznak az új állami élet kiépítése iránt a szociális társasa'óm­ban és ellenszenvet minden emberi ki­zsákmányolás ellen. Egyesült Államok és Nagybritannia a yaltai és potsdami konferencián, vala« mint az eml tett hatalmak képviselőinek a második világháború Idc'én és után tartott tanácskozásain kötött. Ezeknek az egyezményeknek értelmében ugyanis az Amerikai Egyesült Államok és Naoybritannia éppúgy, mint a Szov'et­ŕnió kötelezettsége' vállalt, hogy egviitt működik az egyetemes béke és nemzet­közi biztonság me"erős ftésében és hoz­záiárúl az Egyesült Nemz* tek szervo* setének megerősítéséhez". 1945. IV. 4. — 1949 IV. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom