Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-04-09 / 15. szám

2. II J §20 J 949 április 9. TÍZ ÉVE M Ä R... Tíz év ... a távlat első időmércé­je. A. minimum, amely szükséges az élmény leü'epsdéséhez, megítélésé­ihez, E táviatmérték klasszikus pél­.dája a háborús regény, mely az első világháború- után pontosan tíz évre „született meg. De akkor egyszerre és mindenütt és minden nyelven. Ami addig megjelent, az töredék vö t, napló, riportázs,' de regénnyé, ..Irodalommá, lényeges mondanivaló­vá csak tíz év múlva formálódott. 'R&marque és Renn, Arnold Zweig éš Markovits Rodion, Aldington és Milo Urban csak tíz év múlva találták meg a h-argot. Aki előbb szólalt meg, mint Barbusse, vagy Lackó, nem vehette fél a versenyt a tíz éwel később ossz S álló regénykristáIyo£QÖ. ássál. A H.TÜZ" a lövészárok-nemzedék feled­hetetlen adaléka maradt, de Zweig ,'Grrisájá világirodalom lett: múlhatat­lan. Az első érettségi találkozó ideje tíz év és ez nem véletlen. Tíz év kell, hogy szembenézhessünk életünk első sorsfordulójával. Az érettség tíz év múlva tükröt áhítcz: ez a férfi el­ső szembefordulása az ifjúsággal. Az eré'.tség tíz év múlva lesz tagadha­tatlan való:ág> Valahogy így van ez minden döntő élményünkkel. Sors­fordulók értelme tíz év után sallang­tól, kölönctől, szemfényvesztéstől és pillanatérdektől megfosztva, tovább adható tanulsággá lényegül. Tíz éves plusszal sok minden igazolódik és sök minden selejteződik. Sok holt b'ztosnak hitt tízév. előtti plusz ke­rül á negatív oldalra és megfordít­va; egy akkor észre sem vett szín, árnyalat, szó vagy gesztus tíz év múl­va is ragyog. Az idő rostája: az e r­kölcs rostája. A tizedik évben már a történelem erkölcsi súlya mér­legel* r. -,'.. .: '' ­Tíz év... Egyszer már megértem Hyen szembefordulást. 1924-ben a Kassai Naplóban idéztem fel 1914 különös nyáréjszakáinak emlékét „EKelejtett élet" cím alatt. Az alcím á hi'mánum kézjegyére figyelmezte­tett: ..Sniberteienség tízéves RapjaťV Ha ma* az 1939—1949-es emlékezte­tőre hegyezve ceruzámat, elolvasom ezt a huszonöt év előtti mementót, .nyilalón. vág belém a különbség tu­data. 1924 ben elomló-, áradó lírával akartuk helyrepótolni - a tizennégyes vakságunkat. Jajóngással, bűnbánat­tal, meaculpával kellett akkori élje­nsínket, hurráinkat, rohamainkat és gyilkolásainkat túlordítani. Mi tény­leg csík tíz év múlva találhattuk inz* magunkat: 1914—18 ban mit tudtunk mi arról, hogy hol vol­tunk, mi történt velünk? A Kain­bélycg tíz év alatt tüzesedett letö­rülhatetlen sztigmává. A háború- té­nye csak elmúltával, csak idővel lett goidolati vagy lírai eszméitető él­mény. frem voltak elődeink, nem voltak példáink, nem volt, aki elő­készítsen. 1914 valóban úgy szakadt rán 1:, mint a villámcsapás, az égből valóban Ady dühödt angyala dobolt riadót a szomorú földre. Ez a tájé­kozaťarságy ez a hirteleni háborúba­zuhanás még tíz éž múlva is követ­kezetésen csak a lírát erősíthesse. Minden magyarázat nélkül álljon itt erty rrutató akkori tízéves memen­tómból: „Akkor régen, aug. 13-án már ott feküdtem, a szoba padlózatán, a leg­újabb térképek ép akkor érkeztek... Csak azt akaróm mondani, hogy mi­lyen . nagyszerű, volt megtalálni RadzilDÜOWOt és milyen komolyra ráncolt képpel szúrtuk oda a gom­bostűt... az volt a legfontosabb: minél töbtf név, fninél több gombos­tű és igy nem emlékszem, ha agijon­iítnek se emlékezem, hOgy valaha olvastam, ezt a vastagbetüs hivata­los hírt, mely közvetlen ott. áll a '] Hivatalos* jelentés — „csapataink " több .ponton bevonultak Szerbiába" — után. Ma. olvasom először, amit '..akkor is alvasicm: r„A M. T. 1. je­lenti (következik az egerrágta hely) ...gyalogezredben nazarénus közle­gényt, aki nem akart fegyvert fog­ni, halálra ítélte. Az ítéletet ma végre is hajtották"... Oh, mit tud­nék mOudani, mit kéne .most mon­dini? Nincs :°gom, hogy szóljak, nincs szavam, Hoot! gyónjak, nincs szó,, mi feloldjon, Hallgami kell, "l" bújni: gombostűket szurkáltam, hisz­tériás örömmel helységneveket, ke­restz.n... és akkor a rabszolgamá' mor első napjaiban va'aki ledobta a puilzát és nem döngött a föld, nem hallotta senki, hogy valaki ,,gyáva",, hogy égy ember hősiessépét vastan­bétüs szavak rikoltozzál i .'.. Min­denhol szobrot állítanak a névtelen hősnek és közben az egér elrágta a A legelók és rétek rendbehozatalának hete A szlovenszkói legelők és rétek mostani állapota nem ad dicséretre okot. Az elmúlt rendszer uralkodó­| osztályának az volt a célja, hogy a földből minél nagyobb hasznot húz­zon ki. Ezért a szántóföldekre for­dították a legnagyobb gondot, ami a legnagyobb hasznot hajtotta. Ez­zel ellentétben a rétekkel nem so­kat törődtek, mert kevés jövedel­met nyújtottak ezért azokat nem is javították, nem trágyázták s így ter­mőképességük állandóan csökkent. Tervgazdálkodásunk fokozott fi­gyelmet fordít a legelök és rétek rendbehozatalára is, legyenek azok akár magán, ekár közös tulajdon­ban. Nagyfontosságú a rétek jókar­ban tartása, mert ez állatállomá­nyunk növelésének egyik előfeltéte­le. Április első hetében egész Szlo­venszkó területén a legelők és ré­tek rendbehozására irányuló akciót bonyolítanak le, melyet az egyes fal­vakban a helyi népi agronómok irá­nyítanak — a falusi lakosság min­den rétegének bekapcsolásával. A mezőket, réteket egyengetik, a bekrokat, gyökerket kiássák, a kö­veket összegyűjtik s a mélységek feltöltésére használják fel. Az öntö­zőcsatornákat kitisztítják, a forráso­kat és medreket ki'gazítják, a le­gelőket megboronálják, az avart el­távolítják és kempesz telepeket ál­lítanak fel a hathatós trágyázás elő­készítésére. Hercfűkeverék hozzáadá­sával pedig műtrágyát szórnak szét. Ez a munka nagy lehetőséget ad a magyar földműveseknek, hogy be­bizonyítsák odaadásukat, együttér­zésüket a szlovák dolgozókkal és ta­nújelét adhassák, hogy a népi de­mokrácia építésében, mely minden dolgozónak a szabad fejlődést és a jólétet biztosítja, szívvel-lélekkel részt vesznek. Ez az akció egy újabb próbakő, mert többet, jobbat aka­runk termelni cs ha azt akarjuk, hogy mindenk' asztalára jusson bús meg tej, meg kell adnunk a mezők­nek és réteknek mindazt, amire szükségük van. Ka a községben már elhatározták, hogy m't ajánlanak fel a IX. párt­kongresszusnak, sorolják ezt a moz­galmat is a köztársaságnak szánt ajándékokhoz. Levél a magyar ifjúsághoz Ejnye, ejnye Csehszlovákia magyar­ajkú ifjúsága! Hová lett a lüktető erőnk? Vagy talán nem csörgedez ere­inkben őseink vére? Hová lett belőlünk a tenniakarás, a kultúra utáni vágy? Hát Čévesebb az igényünk, mint ...ás népek ifjainak? Nem, ez nem lehet igaz. Hisz' ha a Budapest hullámhosz­szára teszem rádióm állomás jelzőjét, ugyanazt a fiatál kacagást, dalszót, szavalatot, énekkart, vagy színdarabot, ugyanazt a versenyrehívást, ugyanan­nak az építőmunkának a zaját hallom, ugyanúgy hirdetik a sport, a testneve­lésben elért eredményeiket, mint Moszkva, mint Prága, Szófia, Varsó vagy Bukarest. Lehet az, hogy mi mást akarunk? Lehet az, hogy mi mások vagyunk? Nem. Egy a célunk: az épí­tőmunka és a béke védelme. Ezt azon­ban egyénileg egy-egy személy nem tudja sem elvégezni, sem megvédel­mezni. Tehát szervezkedni kell. Egye­sülésben az erő. És hogy minél erőseb­bek legyünk, a mi országunkban csak .egy egyesült csehszlovák ifjúszövetsé­get- szernézünk, m-elynek mind. a szlo­vák,. mind a cseh, magyar, lengyel és rutén tagjai enyenjoggal bírnrk. f^ri ám, de a többi nemzetiségünk ifjai nagyrészben már a CSM vagy az SSM­be van szervezve. A szervezeteknek alapszabályai vannak, az alapszabályok pedig többek között jogokat is biztosí­tanak. És hogy mi, ebben az országban élő magijarajkú ifjak, már a f. h'i 24 kén Prágában megtartandó ifjúsági egyesítő konferencián minél nagyobb számban legyünk képviselve, kell, hogy azonnal szervezkedjünk az SSM kere­tében! E lap hasábjain már márc. 19-én megjelent cikkemben fés az SSM ugyancsak márc. 10-én kelt körleve­lében, melyet magyar nyelven is szét­küldtünk) foglalkoztam az ügy fontos­ságával, de azok, akikhez szóltam, csak részben értették meg az ügy fontossá­gát. Tehát ismét és nyomatékosan hangsúlyozom az SSM vezetőségének nevében, mint a szövetség magyar osz­tályának vezetője, hogy a mult év feb­ruárjának eseményei után semmi sem akadályozhat bennünket, ebben az or­szágban élő magyarajkú ifjaival egyet' értve a béke és haladás szellemében f. hó 24-ig még az SSM, de azután már az egész ország ifjúszövetségben anya­nyelvünkön éljük kultúréletünket, vagy vegyük ki részünket az ország­építő munkából. Hogy ezt a szövetség illetékes szlo­vák tényezői is komolyan gondolják, az a nemrégen lezajlott SSM kerületi konferenciákon, mikor az egész szlo­vák ifjúság képviselői (a delegáltak) előtt élőszóval hangsúlyozták, bebizo­nyosodott. A bratislavai kerület pél­dául a prágai egyesítő konferencáig. a kerületben élő 500 magyar ifjú beszer­vezését tűzte ki céljául, a Kommunista Párt IX. konferenciájáig pedig további I 500-at. Tehát mi ebben az országban j élő magyar ifjak, ha az itt élő szío­I vák, cseh vagy más nemzet ifjai békés ! jobbjukat nyújtják, fogadjuk el azt. Mi is békét akarunk! Mi az ötéves tervünkkel építeni akarjuk az emberi­ség jobb jövőjéhez, a szocializmushoz vezető utat. Nekünk nem szabad egy percet sem elveszíteni a belső béke­arcvonal megerősítíse ügyében. Mi úgy fogjuk legjobban kifejezésre juttatni a világ békeszervező ifjúságnak párizsi konferenciájához való rokonszenvün­ket, ha tömegesen lépünk be a már meglévő SSM. szervezetekbe, vagy ha nálunk ilyen szervezet még nem volna, azonnal alakítsuk meg. A szlovák, cseh, lengyel és ukrán if­júszövetségek egyesítő konferenciája már küszöbén van. Apr. 23—24-től már csak néhány nap választ el bennünket. Ott már el akarjuk foglalni a bennün­ket számbelileg megillető tisztséget és minél nagyobb számú lesz a magyar­nyelvű tagság, annál többet érhe­tünk el. Hogyan kell a gyakorlatban megala­kítani a helyiszervezetet? Ha a járási SSM titkárságán nem volna elegendő r. k '•'•' . a pontos cím olvasható megadásával rendeljük meg a központban. Lehet magyar nyelven is. A központ címe. Sväz Slovenskej M iádé sekretariát Ű f.oj rad/} farské oC delenie I Bratislava, Františkánske námestie č. 5 Ha az anyag megvan, meg kell be­szélni a helyi tanács elnökével MNV (vagy komiszárral), a helyi viszonyok­hoz legjobban megfelelő időre az ifjú­ság összehívását, helyi hangszóró, dob­szó vagy a szokásos módszerek útján. A mult hó derekán kiadott, majdnem minden magyar faluban eljuttatott kör­levelünk alapján ismertetni a szerve­zet célját, szétosztani a belépési nyilat­kozatokat, a belépett tagok legmegfe­lelőbbjeiből megválasztani a vezető . t (elnök, alelnök, titkár, pénztárnok és két ellenőr). A nyomtatványokat ki­töltve az illetékes helyekre beküldeni és a szervezet megkezdheti tevékeny­ségét. SZÁRAZ JÓZSEF. Több zöldséget és korai krumplit I A dolgozók ellátásában nagy szere­pet játszik a zöldség és a korai krump­li kellő mennyiségének biztosítása. Hi­vatali tényezőink e termények termesz­tésében a kis- és középgazdákat helye­zik előnybe s így nagyobb jövedelem­hez juttatják. Sok helyen a gazdák kel­lő felvilágosítás hiányában még nem : írták alá az ezirányú termelési szerző­j déseket. A kontráktáciők elvégzésével j megbízott hivatali tényezők hibájából ' szenvedett ez késedelmet^ t. i. nem men­, tek ki a falvakba, hogy fontossá­gukról személyesen győzzék meg a gazdákat, amivel elősegíthették volna a j termelési szerződések idejében való megkötését. Amit eddig elmulasztot­tunk, most néhánv nap alatt kell pó­tolnunk. Mindnyájunk érdeke, hogy i tervgazdálkodásunkat 100%-ban telje­sítsük, mert csak így biztosíthatjuk 8t­1 éves gazdasági tervünk teljes sikerét?! ami hazánk népének jólétét és bol­dogulását hozza meg. Korai krumplit és zöldséget ezentúl azokban a falvakban, járásokban is kell termelnünk, ahol eddig azzal nem is foglalkoztak, mert figyelembe kell vennünk azt, hogy e korai termények egyik helyről a másikra való szállítása sok nehézségbe ütközik és gyors rom­lás miatt - küldött árú ki van téve annak, hogy hamar megrothad s így használhatatlanná válik. Egyes zöld­ségfaitákban a termelés a ir09í-o< is túlhaladja, míg pl. a késői kelt 8%-ban. a karfiolt 32% -ban termelték eddig. Ez is az eddigi rendszertelenséget bizo­nyítja. A hivatali előírásokat, melyek a föld termelőképességét veszik figyelem­be, pontosan kell betartani úgy a helyi hivatali tényezőknek, mint a gazdák­nak, mert csak így biztosíthatjuk gaz­daságunk rendes menetét. AZ ÁLARCKÉP — Addig tartsa a szivaromat János és szóljon a soffőrnek, hogy elmehet. nevét egy ismeretlennek, aki le­csapta a fegyvert. És nincsen szobra, máig sincs szobra. És én nem szól­hatok: nincs jogom hozzá: akkor még gombostűkkel játszadoztam, ÉS elfelejtettemi elherdáltam a nevét, a lelkét, a tettét, ÉS az egér elrágta, lenyelte. Azóta az egér is megdöfi lött. Csak én állok egyedül bu 1 rb és sírnék, sírnék, szólnék,. " 1949-ben így nem lehet beszélni, mert már 1939 előtt is másképp be széltünk. És ez a lényeges és döntő különbség. Arra döbbenek, hogy ma, tíz év múlva is csak tíz év előtti hangomat és meglátásomat ismétel hetem. Igen: 1939 előtt teljes vilá gosságban láttuk azt, ami következik Olyan élességgel és .pontossággal, hogy hangunk belérekedt: mániákus monotómiával adtiik lé ä vészjele­ket: ágáltunk, ordítottunk és figyel­meztettünk szóban és írá'ban, újság ban és plakátokon szóról" szóra úg> és azt, ami és ahogy bekövetkezett Rettenetesen igazolódt.'irk -jóelőre. Mi újat lehet itt még mondani? Hit j ler nekünk nem volt rejtély, de nyílt titok: egyetlen, mindent összegező veszély, azonban hangunkat „dajka mesévé" nyomorították és a sági Far kas Istvánok a szemünkbe vágták: ,,A némst mumust csak a zsidók raj­zolják". Ma talán másképp beszélnek, ma a távlat első időmércélével a ke­zünkben a tegn-p* és mai vakoknak újrape'-f?etjük a filmet, elfelejtett élet mementóját ember'elenség tíz éves napia't: 1939 adalékait 1949 használatára. Fábry Zollán. Eoy amerikai nyilat­kozattal kapcsolatban •í Vinter Ella, haladó amerikai újságíró „Amerika népe békét kíván" című cikkében, amely a párizsi Lettres frangakben je­lent meg, azt írja, hogy az ame­rikai hadvezetőség egyik jelentős tagja csak azért van ellene az atombomba bevetésének a hábo­rúban „mert értékes vagyont is pusztít; fel kéne találni olyan bombát, amely csak emberi éle­tet semmisít meg". Ha megkérdeznék azokat a tudóso­kat, alzik közreműködtek az atómerő felszabadításában, vájjon hozrá.tárul­nak-e, hogy felfedezésük eredményét gyilkos és zsaroló fegyverként használ­ják fel a dolgozó munkásság ellen, két­ségtelenül azt a határozott feleletet karmánk, hogy nem. Mert az igazi nagy művész és tudós, bárhogy is szeretheti és tisztelheti a jólétet és ha története­sen arra is vetemedik, hogy kiszolgálja az uralkodó osztályt, c lelkét, a tehet­ségét el nem adhatja, mert úgy a tu­dós, mint a művész ugyanakkor, ami­kor ura képességének, egyben tehetsé­-• Anek feltétlen rabja is. A tehetség ' öt r 1'r z és vedig félreérthetetlenül és egyértelműen arra kötelez, hogij a mű­vész vaij-i tudós tehetségével az embe­riség javát szolodba. Itt nincs pardon, itt vem. lehet félrevezetni senkit, üt előbb-utóbb úgv is kiderülne... már pedig eddig még nem derillt ki. hogy az igazi művész vaqv tudós alkotásá­val tudatosan a reakciót szolgálta vol­na. Ezért állíthatjuk oly határozottan, hogy azokba tudósok. akik közremű­ködtek az atómerő felszabadításában, kétségtelenül ellene lennének az atom­bomba brvetésének egy újabb háború­ban. Csakhogy a szépséghiba ott van, hogy a tudósoktól ilyesmit nem kér­deznek, különben is az amerikai tő­kések ritkán kérdeznek, inkább pa­rancsolnak, látszólag ugyan fizetnek, de a végén mindig kiderül, hony nem is fizetnek, hnvpm irt üzletet csinálnak és kamatostól hajtják be azt az ösz­szeget, am.it valamely rá*zoru*t nem­zetnek kölcsön adták. A tőkést ingerelni, diihbenurítani csak egyfélékén lehet, ha az ember vagy nemzet értésébe adja, hogy nem köt vele üzleteket oly felté­telek mellett, ahogy ő óhajtan vagy kí­vánja. Hp pedig értésére adják azt is, hogy nélkii'e. az ő üzletei v^lkiil is meg tudnak élni. akkor diihrhen rá­galmaz. tovorzékol, n rm sc ;vál v Anzt, nem kímél aranvat. homi v'Mind kür­tölje az elenfél aljasságát és I"orzíi-e­sebben máris n^kimenne az atombom­bával, hn.*em félné::. ha a'tól vm tartania, hogy a másik is rendelkezik az­zal a bizoni/Os atómmasinávnl. Nos, egyelőre az a helyzet, hogi/ a tokás pu­hatolózik, a tőkés kémkedik... de az­ért gyártja kis bombáit, gyártja szor­galmasan és titokban és valószínűnek tartjuk; ha a tőkés gvárt valamit, ak­kor hasznosítani is akarta áruját. A harag, az izgalom komoly formát kezd ölteni, itt vannak a népi demokra­tikus kormányok a Szovjetúnióval az élén, ezek élnek, virulnak, em/mással s kereskedelmi szerződéseket kötnek és bizonj/os, ha ez így megy tovább, akkor rövidesen kiderül, hogn téni^eg m^g lehet élni tőkések nélkül. Ha pedig Ke'et- és Knzépeurópában ilyesmi ki­derülne. akkor félő, nagyon is félő, hogy a nyugati és az angolszász mun­kásság is követné a népi demokráciák példáját és a tőkések mntgalomba vo­nulhatnak. Ezért számolni lehet azzal, hogy a tőkések mindent el fognak kö­vetni. hogy ilyesmi, Isten őrizz, ki ne derüljön. A tőkések nem titkolják többé ko­moly ntruptaianságukat. A fentemlVett amerikai nwlatkozat teljes fényt vet a tőke magatartására, teljes fényt vet arra is, hogy úgy félnek a szocializ­mustól, akár a ragáhros betegségtől. És mert a szocializmus va'óban randli/Os és a népi demokrácia tervei, céljai oly tiszták és érthetőek, hogn bárki, aki nondolkozik, aki betekintést nyer ŕ szinte szándékaikba, a szobai ns harcos, wazságszerető tüneteit veheti fel: nekünk ezért komoly a riadal­maink támadtak. Mi lesz, kérdnik ag­godalommal, ha egyszer egv-két nilóta a túloldalon megken^a a szocializmus ragálj/Os betegségit? ... Mi lesz? ... végeredményben a pilóták is rendel­keznek látó- és hallószervekkel és könnven megtörténhet, hogv enn tisz­ta pillanatban ők is meghallják az igét... Mi lesz, ha bennük is felcsap a szikra, a láng, a lelkiismeret tért nyer, a szocializmus tápanyagot kap és ugyanaz a hajtóerő, amely a kutató tu­dósokat ellenállhatatlan erővel az atóm magva felé hajtotta, őket is el­lenáľhatatlanul helyes útirányba tereli és ahelyett, hogy becsületes munkások ezreit a gyilkos csodával aláznák meg, öntudatosan irányt változtatnak visz­szatérnek a tett színhelyébe és n ke­gyetlen gyilkosok legsebezhetőbb T 1' nt­iárj ejtik le bűnös, emberkárom ó * hűket. AÍ! lesz t ha ez megtörténik Mi nyugodtan tesszük f el ezt a kérdést, mi, akik nemcsak feltétlerivl bízunk a szocializmus pvőze'mébev. f.'-nrm meg­bonthatatlan hittel harcolunk is a szo­cializmusért. amely a föd java in c k kö­zös és ipazrágos elosztását h'rdr'? A fenti amerikai nyilatkozat >:sak igazol bennünket, öntudatunkat meg­erősíti, élénkké teszi kr-p*<úetii*l et és mi igenis, őszintén bevalljuk, hogy a Hiv o tarsadalmi rendjét a tők" t rösz­'ök urai nélkül képzeljük e\ Szabó Béla.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom