Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)
1949-01-01 / 1. szám, Újév
!I4I TTJfrf ujszn M. ASSZON Y VI L AG LA PASSIONARIA Egyre több és több asszony vesz részt abban a harcban, mely már emberemlékezet óta folyik a kizsákmányoló és kizsákmányoltak között. Sőt vannak asszoynok, akik népeik szabadságharcának az élére kerültek, vezérévé váltak. Ezekkel a kimagasló női alakokkal akarjuk megismertetni asszonyainkat és leányainkat. Legyenek eszményképeink s lángoló lelkesedésük és fáradhatatlan munkásságuk lebegjen mindig példaként szemünk előtt s könnyebben fodrunk megbirkózni a mindennapi élet kisebb-nagyobb nehézségeivel. Ma Dolores Xbarruriról, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség első alelnökéiül, a Spanyol kommunista párt vezértitkáráról írunk, akit népe La Passionaria néven emleget azért a sok megpróbáltatásért, amelyen Dolores Ibarruri a népéért vívott harcban keresztülment. A ma 53 éves Passionaria bá* Byászvidék gyermeke. Ott született a kopár, sziklás asztúriai hegyekben, ahol a természet maga keményíti, szilárdá az egyéniségeket. A nyomor és éhség, a ves^ede em és a harc kísérője a bányászoknak. Harcolnak a bánya mélyén a kőzettel, harcolnak a napvilágon a bányabárók ellen a nagyobb dr rab kenyérért. Ebben a harcban Passionaria az elsők között van. Mint fiatal bányássaszszony a bányászok harcát szervezi és vezeti a nagyobb darab kenyérért, a szebb jövőért. Nem egyszer gyűlt meg ezért a baja a hatóságokkal. Megismerte a börtönéletet is. Egy alkalommal többezres tüntető bányászsereg szabadítja ki a börtönből. Alig, hogy kilépett a kapun, a lépcsőkön tart lelkesítő beszédet, majd a tömeg élére állva vonul a bányászigazgatóság elé, hogy kiharcolja követeléseiket. Meg is kapják azt, amit követeltek. Mint többgyermekes anya a mindennapi házigondok mellett ott van az 1634 évi nagy októberi asztúriai felkelés szervezői között. Odaadó, önfeláldozó tényezője a Spanyol kommunista pártnak. Az asztúriai bányászok már nem elégednek meg részletkövetelésekkel. Fegyvert fognak és kezükbe veszik a hatalmat. A reakciós madridi kormány Franco generálist küldi ellenük a mór idegenlégió élén. A felkelést vér befojtják. 30 ezer munkást tartóztatnak le. Passionaria tovább folytatja a harcot. Az 1936-os választásokban a Népfront győzelme többséget szerez a Cortez-ban (spanyol parlament). Passionaria ott van a 16 megválasztott kommunista képviselő köpött, az asztúriai bányászok kiküldöttjeként. ö az, aki 1936 júniusában a CoKez szószékéről óva int és figyelmeztet, hogy a reakció támadásra készül. Mikor kitör a polgárháború, Passionaria szervez, b: Tzd t, kezébe veszi a csákányt is és éri , i Madrid körül a lövészárkokat. Ott jár az első vonalban a katonák között, kitartást, bátorságot önt beléjük, majd a sebesültek között jár, vigasztal és enyhíti a fájdalmukat. A spanyol asszonyokhoz fordulva arra kéri őket, ne tartsák vissza férjeiket a harctól, mert: „jobb és dicsőbb egy hős özvegyének, mint egy gyáva felesegének lenni". 32 hónapig küzdött a saját és a nemzetközi reakció ellen a hős spanyol nép. Átmenetileg elvesztette függetlenségét és szabadságát. Passionaria az új körülmények között sem adja fel a küzdelmet. A második viágháború Moszkvában éri. Nem pihenni jött, han?m tovább harocni gyermekeivel egviitt. Fia ott esik el Sztaling^ádn'l nrnt a Vörös hadsereg többszörösen kitüntetett hadnagya. Jósé Diaz, akinek halála után Passionaria átvette a Spanyol kommunista párt főtitkári teendőit, az 1937-Ps márciusi pátrkonferencián találóan ÍPTV jellemezte: „A párt vezetőségében számítunk a mi szeretett Passionariánkra, a mi nagy Passionariánkra, aki n^mrak pártunk egyik legszeretettebb elvtársnője, annak legjobb szónoka, hanem a jelenlegi Spanyolorszŕ g egyik legkimagaslóbb egyénisége, aki kifejezője az egész spanyol nép hatalmas lelkesedésének, szimbóluma a népi Spanyolországnak, ama népnek amely a fasiszta rabszolgaság megdöntéséért harcol, ő az önfeláldozás, a szegénység a forradalmi erű megtestesítője. Népének éí a proletariátusnak legendás alak ja — magam láttam és Ťi is biztos láttátok már — ha kimegy egy járásába, faluba vagy család hoz, az emberek megfogják, meg tapogatják, hogy meggyűzűdjene! arról, húsból-vérből van-e, vagy.. ( A mondat végét nem hallani í zúgó tapsvihartól.) Do 1 ores Ibarruri a párt és népé nek élén folytatja ma is a harco Spanyolország szabadságáért él függetlenségéért GYERMEKEINK UJEVE Az ígazí égszínkék Mese. írta: Ealázs Béla. Volt egyszer egy kisfiú, úgy hívták, hogy Kalmár Ferkó. Ez a Kalmár Ferkó nem volt jó tanuló, mert édesanyja özvegy volt és szegény mosónő. Volt Ferkónak egy kosara, azt mint hátizsákot a hátára tudta tenni. Étbe a kosárba rakta bele édesanyja a kivasalt fehérneműt, finom, rózsaszín papirost tett az ingek közé, végül az egészet letakarta egy törülközővel. Aztán felÍr a a címet egy cédulára. A cédulát • a Ferkó kezébe adta. Akkor Ferkó elindult, de csak gyalog és mire hasaért, mindig késő este lett. Ezért sohasem ért rá másnapi leckéjét rendesen megtanulni, Novák tanító úr pedig büntetésből az utolsó padba ültette, balra a kályhától. Ott volt a szamárpad. Három napig ült Ferkó ott egyedül, és nagyon szégvelte magát, mert a fiúk rögtön elmondták a lányoknak a dolgot. A lányosztályok ugyan's a második emeleten voltak. A ncg edik napon azonban Cser Karinak nem volt meg a számtanfeladata és a földrajzból nem tudott tgy hangot sem. C er Kari gazdag gyerek volt, jz'p ruhákat viselt és a körmei m :nd ;g tiszták voltak. Tanulni is ráért volna, mert neki nem kellett fe 1 érremüt kihordania. Minden nap három órakor eljött Karihoz a házitanító és megcsinálta vele együtt a leckét. Könnyű volt hát neki jó tanulónak lenni. De éppen akkor mégsem tudott semmit és Novák tanító úr, aki aznap már úgyis mérgeden jött be a í osztályba, így förmedt rá: — Nem szégyeled magad? Takarodj rögtön a szamaárpadba, a Kalmár meľé! — A Kalmár mellé? — kérdezte Kari megszégyenülten és sírni kezde.t. — Oda, hát! Nem érdemelsz jobbat. Akkor a Cser Kari sírva összecsomagolta a könyveit, a füzeteit és a festékkcszletét, mert gyönyörű festékesskatu'.yája is volt és sírva ballagott a padok között hátrafelé a szrmárpadhoz. A fiúk mind utánafordu tak és bámultak. Ka már Ferkó pedig mélyen lehajtotta a felét és a pad alá nézett, mert hát, hogy akkora szégyen őmelléje ülni. (Ilyen csacsi volt akkor még Ferkó). És amikor látta, hogy Cser Kari szép ruhájában, ragyogó fehér gallérjában egészen a pad széléig húzódik, csakhogy minél távolab ülhessen tőle, akkor olyan bűnösnek érezte magát, hogy a Kari kibékítésére tenni akart valami kedveset. — Te, Kari, — súgta neki, — festek neked egy képet, ha kölcsönaded a festékeidet. Kalmár Ferkó ugyanis tudott egy szép képet festeni. Csak egyet. Azt a n agybácsik áj ától tanulta, aki mázoló volt. Tudott fes'.eni egy házat, meľéje egy fát, meg egy kerítést és a kék eget föléje. Ezt tudta, ha kapott h?zzá fes'éket, mert neki festéke egyáltalán nem volt. Festett már ilyen képet a Síró Misinek, meg a Hidas Sanyinak és egyet a harmadikos Szabónak. Most szívesen festett volna ilyen képet a Cser Kánnak, hc?y ne haragudjon rá a szégyen miatt. De Cser Kari még mindik s^t és nem felelt neki. Akkor mégegyszer odasúgta: — Te, Kari, festek neked egy szép képet, három fával és piros virággal az ab'akban. Azt odaadhatod a Dán Zsuzsikának. De akkor Cser Kari magasba nyújtotta az ujját és feladta őt. — Tanító úr, kérem, a Kalmár nvndig beszél hozzám! Most aztán kikapott a Ferkó a Novák tanító úrtól és kapott egy ötöst is hozzá. Nem szólt hát többet egy szót sem. Egy idő múlva azonban a Cser Kari súgta oda neki: — Festhetsz nekem egy képet, ha nem mondod meg senkinek, hogy te festetted. Ferkó megörült és így válaszolt: — Becsületszavamra mondom, hogy senkinek sem szólok róla. Itt a festékkészlet, — szólt Kari. — De megszámoltam ám a festékeket! Ha egy hiányzik, azt megfizetheted. Hallod? — Kérdezd meg Sírót, hiányzott-e neki egy is? — felelte Ferkó boldogan. — Tudok én vigyázni. Amikor kijöttek az iskolából, Cser kari vett egy ív igazi, vastag, legfinomabb rajzlapot és titokban odaadta Ferkónak, az pedig a papírral és a festékkel hazaszaladt. Alig nyelíe le az ebédet, odatoJta a kis asztalt az ablak elé, ráerősítette n'gy rajzszöggel a rajzpapírt, hozott ket pohár vizet, egyiket, hogy belemártsa, a másikat, hogy kimossa benne az ecsetet. Aztán dobogó síwel kinyitotta a szép, nagy festókeedobozt. Az volt ám a szép! Tele volt a legfinomabb festékekkel: kármin és indiai-vörös és égete t sziéna és okkersárga és gummigu ti és bronz és ezüst és arany. Hanem csak egy kék festék volt közte, egy berlini-kék és már ez is egészen lyukas volt a közepén. Olyan volt, m nt egy kék gyűrű. — De hogy erre a képre eget fessek vele, még elég lesz, — gondolta Ferkó. Előszedje hát a fehér porceláncsészét és az ecseteket és nekilátott a munkának. Cmcu, a fehér macska, felugrott hozzá az asztalra, úgy nézte, mit cs'nál kis gazdája. Nemsokára el-, készült a kép, kivéve az eget. De azt már nem volt nehéz megfesteni. Cincj egészen érthetően mondta: — Mió, mió, a fehér ég nem jó! — és Ferkó a porcellántálacskában már előkészítette a berlini-kéket. Csak arra várt, hogy a ház és a fák megszáradjanak. De akkor anyja beszólt a konyhából: — Ferkó, gyere csak! Fehérneműt kell el vinned. Itt a cím. Dán tanár úrékhoz. Érted? Ferkó nagyon megijedt, mert ez a Dán Zsuzsiék címe volt. Eddig még soha nem vitt oda fehérneműt. Ott kellett hát hagynia az asztalon a képet és az átlyukasztott berlini-kék festéket, hátára kellett vennie a fehémemüs kosarat és el kellett indulnia. Ahogy Dán tanár úréknál a hátsó lépcsőn a konyha elé ért, Zsuzsika hangját hallotta belülről és nem mert bekopogni. Hosszú-hosszú ide g ácsorgott az ajtó előtt. Amikor már nem hallotta Zsuzsó hangját, végre belépett a konyhába. Akkor jö.t egy szép és finom hölgy, a Zsuzsika mamája volt! Megolvasta a fehérneműt és pénzt adott neki érte. Ferkó észrevette, hogy egy pengővel kevesebbet kapott, de szégyelt sz lni, hiszen a Zsuzsi mamája vo't. így hát átvette a pénzt és hazament. Mikor otthon édesanyja átszŕmolta, hiányzott a pengő. Azt h'tte, hogy Ferkó az úton vesztette el a pénzt és úgy megharagudott, ho.py seprűnyéllel verte meg a fiát. De Ferkó nem mondta meg, ml történt. Hiszen Zsuzsika mamájáról volt szó. Ahogy a verésnek vége volt, azoi* nal visszafutott a képhez, hogy most már végre megfesse az eget. De a be-lini-kéket sehol sem találta. A többi festék mind ott volt, Cincii békésen ott kuporgott az asztalon és a képet nézegette. De az átlyukasztott berlini-kék eltűnt. Ferkó nem merte megkérdezni az édesanyját. Valószínűleg a cica sodorta le a farkával, — gondolta és tovább kutatott. Négykézláb csúszkált vég'g a padlón és minden kerek fo'tot megtapogatott. De bérli n-kék sehol sem volt megtalálható. Másnap reggel az iskolában Cser Kari elébe ment, félrevonta őt és megkérdezte: — Meghoztad a képet és a festé^ kaimét? Ferkó elvörösödött és így szólt: — Holnap egészen biztosan elhojpm. Erre a Cser Kari nagyon mérges lett, mivelhogy a Dán Zsuzsit mái megleste a lépcsőn és eldicsekedett a képpel. (Folytatjuk.) Lelki hygiénía Megfigyeltétek, hogy mily kevesen törődnek lelkük egészségével és hygieniájávai? Mindenki — vagy majdnem mindenki túlságosan is törőd-k testi egészségével: testének tiszta ágával, külső megjelenésével, ! orvosi előírások betartásával és : mindrzzal, amivel a betegségeket ; me^eľ zheti... De hányan gondolának arra, hogy a lelki egészségnek | is megvannak a maga előírásai? I Hányan törődnek lelki egészségükkel? A le'ki egészszabályait a következő 10 pontban foglalhatjuk | össze: ; 1 Kedélyeteket szabadítsátok meg ' a felesleges terhektől. Az emlékezetnek is megvannak a maga hatá! rai. Olyan mint a szekrenyfiók, | amelyet csak bizonyos mértékig le;h^t megtölteni. Az a hely, amelyet 1 lielesleg-.s do'gok töltenek meg, el! veszet az értékes dolgok részére. 2. Űzzetek ki kedélyetekből olyan é zíseket, mint a beteges kíváncsi| ság, kisebb viszályok és harag isme| r ősökkel. 3. Próbáljátok meg gondolataitokat id'i)röl időre valamilyen olvasimenyra vagy egyéb szórakozásra \ összpontosítani. Mindenekelőtt a jó szórakozás szabadít meg benneteket a mindem api gondoktól. 4. M ndennek csak annyi fontosságot tulajdonítsatok, amilyennel va-óságfcan bír. Mielőtt nyugtalankodni, vagy haragudni kezdtem, alaposan gondoljátok meg. 5. Valahányszor azt hiszitek, hogy az élet „se^et ejtett" rajiatok, előbb állapítsátok meg, hogy mily mértékben voltotok magatok hibásak és ha úgy gondoljátok, hogy áldozatai vagytok és ártalmatlanul szenvedtek, vizsgáljátok meg, hogy ném ti vagyt:k-e felelősek érte. 6. Nevesselek gyakran! A külső viselkedés befolyásolja a lelki egy niú yt. Ha gyakrabban kényszerűitek magatokat nevetésre, megszokj átok derűsebben nézni u Vilci got. 7. Legyetek derűlátók. A ierfilátást szokás útján is kinevelhetjük mag nkban. 8. Legyen bizalmatok magatokhoz. Az é'et a ti kezetekben van és egyedül változtathattok raj+a. 9. Ne zárkózzatok el. Élvezzétek az élet szépségeit. 10. Legalább egy dologgal foglalkozzatok komolyan, rendszeresen, pé.dául: művészettel, irodalommal vagy valamilyen testi munkával. A seriésó'akröl > Ahhoz, hogy bdiztosátsujk dolgozóink ' rendes élelmezését, fel kel emeLnüiJk | áUaittenyész ésűnket \ Az egyik legíonúosabb háziállat a ma_ ' lac, mert a Leggyorsabban nő g a leg_ ! sz^porábbj természetesen csaik akkor, ha I helyesen etetjük ós megfelelő ólbam | ta .tj-uik. [ Gazdaságaikban még ;g?n sok tégla[vagy köói van betompa dióval amelyeket I csak igen rorszul, vagy egyáltalán nem ' kbcft szellőztetni Ablaikaik (h-a vammaik) | olyanok hogy az ólba sohasem slit be a i nap, ennek köve k ez .ében az ól, nedves \ télen csuurog a víz a falról, szóval seimi miesebre sem ól, hanem börtön a malac \ számára. Gyakran panaszkodik a gazd| asszony, hogy bármit is csinál, nem tud. ja ftJihMa'lnd a malacokat, sorra puisz'.últ nak neki. De arra nem is gondol, hogy \ ennek egyik föaka az egészségtelein ól. * A régi ólajkat úgy kJ], megjavíta<; mmk hogy az összes betonválaszfalakat j eJ ávoüítjuk, a rokeszjket kellőkáppen ki. szóiesíltjük ( a hízómalacok rekeszén ok normáim ér ete 250x250). A válaszfalakat Úgy készítjük el, hogy az egyes l cek köpött hézagot hagyunk ezáltal a levegő sízabad^n áramlik a rekeszek kö_ zölt. A főidre helyezzünk el deszkáidat, hogy a malacok ne feküdjenek a hideg betonpadlón. Ha a rekeszek az ó] fa'ai mentén vannak elhelyezve, deszkázzaik be a malac által elé Ihető falrét zt mert a malac szereti nyaldosni a fal nedvét, ami ugyancsak ártalmas az egészséggén^k. Csináljunk jó ürülék-lefolyót, nagyobbítsuk meg az ablakokat, hogy az ólbam elég világosság legyen s ne feled_ kezzünk meg a jó szellőztetésről semNe feledkezzünk meg azonban arról sem, hogy a malacnak mozgásra, napra s levegőre van szüksége s hogy szívesen túr a földben is e ezért csináljuk megfelelő kijáratot az ólra^ Télen, amilkw ninos olyasa sóik doSog, könnyen elő tudjuk készíteni az anyagot az iHyen — igazán nem daága, de baás. nos — befektetésre. Olvassátok és terjesszétek az Ui Szól!