Új Szatmár, 1912. augusztus (1. évfolyam, 103-127. szám)
1912-08-17 / 116. szám
radikális politikai napilap nesze semmi, fogd meg jól Barnum, Charles és a világ va- mennyi Cascabel Caesárja elbújhat ama hires vándorcirkusz-vonat elől, amelynek terhe alatt kéjtől vonaglott a föld, amint a két komédiásvonat Budapesttől Nagy- enyedig végigcsiklandozta a hátát. Európa legnagyobb komédiásai selymes, bársonyos szalonkocsikban robogtak át a televény alföldön, a hegyes-völgyes felföldön Nagyenyed felé. Nagyszerű artista-csapat: csupa dijbirkózó, zsonglőr és ekvilibrista. Majd ősszel kezdik meg szenzációs produkcióikat a magyar fővárosban s a zseniális konferencier, a legravaszabb reklámmester: Lukács László most előbb körülhordozza őket az országban, elvitte Nagy- enyedre, ahol bekonferálta az utolérhetetlen őszi programm eseményeit. Meglehetősen sokat várt az ország ettől a nagyenyedi komédiától, amely fontos volt Lukács Lászlónak is, aki junius óta elérte ime, hogy egy város polgársága — hála a csendőri karhatalompak — zavartalan, meleg ünneplésben része- sitette az alkotmány sötétképü, sö- tétlelkü eltipróját, de fontos volt az országnak is, amely ebből a kóklerkedésből akart tájékozást meríteni a rákövetkező nehéz időkre nézve. Kíváncsian leste mindenki, hogy a miniszterelnök, aki egy idő óta el-elbocsájt egy békegalambot a hóna alól, mit fog hát az általa propagált béke csalétkéül kitenni a nagyenyedi kerület ablakába. I. évf. 116. sz. Szatmár-Németi 1912 augusztus 17 Szombat Konstatálnunk kell, hogy nem tett ki semmit. Azaz valamit — ami uj — mégi s. Gyanúsítás okat.Terr orisztikus célzásokat holmi leplezgetésekről, amelyek — jogot bár nem fognak hozni a népnek, sem elégtételt a parlamenti erőszakért — de érdekes leleplezéseket adandanak affe- lől, hogy az ellenzék hatalmi vágya hiúsította meg az ország békéjét. Az első eset, hogy a többség azt veti a kisebbség szemére, hogy ezt hatalmi vágy vezeti. Ami kü- lömben már frázisnak is kopott és értéktelen akkor is, ha a kisebbség veti ezt a többség szemére. Volt még egy nehány produkciója a nagyenyedi komédiának, a melynek az volt a címe, hogy „nem akarom bővebben fejtegetni, nem kell ezt részletesen indokolnom.“ Csupa nesze semmi, fogd meg jól. Magyarország miniszterelnöke kiállott Nagyenyeden az ország színe elé és kijelentette, hogy azt akarja mondani, miszerint semmit sem akar mondani. Mert nem mondott semmit a miniszterelnök. Olyan tartalmatlan volt a beszéde, mint a kormányszubvenciókon kitartott kis ringy- rongy lapok vezércikkei. Csepülte, pocskondiázta az ellenzéket, mint valami utszéli kis firkász, ebben merült ki minden „nagyjelentőségű“ politikai kijelentése. Amit azután a legfontosab kérdésben : a választói jogra nézve mondott, az igazán alatta áll minden kritikának. „El kell menni a jogkiterjesztés rezonábilis legmesszebb határáig.“ Beszélt az értelmiség „igen magas fokairólmegbízhatósági $ • ' kellékekről és a titkosságról ott, „ahol ez indokolt és jogosult.“ De hogy hol van a rezonábilis legmesszebb határ, melyik az értelmiség igen magas foka, mik a megbízhatóság kellékei, hol lesz indokolt és jogosult a titkosság, — ezt találgathatja az ország, ha ki tudja találni, hogy eme dodonai célzások mögött mit rejteget a ravasz örmény. A nagyenyedi csepürágás semmi egyebet nem hozott az országnak, mint annak a bizonyítékát, hogy a kormányelnök tehetetlen minden olyan kérdésben, amely nem a csendőrség mozgósítására, a katonaság kirendelésére, a közpénzek pocsékolására vonatkozik. MEGNYÍLT! Q „KARDOS“ újonnan berendezet URID6VAT ÜZLETE a SZÍNHÁZZAL SZEMBEN köz vetlen a Viktoria szálloda mellett [Telefon szám. 380. II pénzugyigazgatóság. Amilyen nagy lármával, hü-hóval kezdődött, amilyen csúnya herce-hurcá- val folytatódott, olyan szép csöndben, szinte titokban szenderült el a pénzügyigazgatóság áttelepítésének kérdése. A nagy átcipelési lázban már-már azt hittük nem egyszer, hogy na most megfogtuk a pénzügyigazgatóságot a lábánál, de mire összeszoritottuk a markunkat, nem volt bizony benne semmi. Van-e végleges döntés a dologban vagy nincsen, még azt sem lehet tudni, csak a külső jelekből. Egy ilyen külső jele a pénzügyigazgatóság elhelyezési kérdésének, hogy Plachy Gyula kir. tan., pénzügyigazgató Nagykárolyban kibérelt egy épületet, amelyben rövidesen elhelyezik a pénzügyigazgatóság egyik-másik osztályát. Ez az elhelyezkedés pedig azt bizonyítja, hogy egyelőre semmi kilátásunk sincs arra, hogy a pénzügyigazgatóságot Szatmárra hozzák. Megmarad ugyan vigasztalásunkra a másik külső jel: hogy ez csak „ideiglenes megoldás“, mert a minisztérium nem engedte meg, hogy [Nagykárolyban állandó pénzügyi palotát építsenek, de ez elég sovány vigasztalás, mert hogy Modern ruhafestés OÁ| Legszebb ruhatisztitás bármily divatszinre i® vegyileg száraz utón. Gyár főüzlet: Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., Attila-u. 2., Nagykároly: Széchényi-u. 31. Alapittatott 1886
