Új Szatmár, 1912. június (1. évfolyam, 53-76. szám)
1912-06-05 / 56. szám
Tisza (T.) Mint akit főbevertek, úgy támolyog az ország alkotmányos érzülete arra az ökölcsapásra, a melyet Tisza mért rá. Lehet-e gondolkodni ilyenkor mikor minden gondolat és érv kizárásával az az ököljog lett úrrá az országon, a mely felé vég- zetszerü ösztönszerüséggel halad a nemzetnek az a rétege, amelyet Tisza képvisel. Ütni, verekedni, Mlökni, kirúgni, felpofozni — ezek a szent igék lettek testté. Ezeket az igéket visszhangozza a Tisza-réteg minden tagjának a lelke. Azok a lelkek, amelyekben ott zsong még régi idők emléke. Gyönyörű, szép nemzeti emlékek. Mikor a magyar Úrral megveretés, kilöketés, kirugatás, kipofoztatás terhe alatt tilos volt szembeszállani. A hős kor visszavarázsolása ez és ebből a lélektani varázslatból táplálkozik a Tisza minden- hatósága. Mit nekik töprengés, gond és tűnődés a nemzetélet nagy problémái fölött! Mire vitatkozni választójogon, demokrácián és egyéb polgári hülyeségeken. Pofon, rendőr és erőszak, ez az ősi. juss, amelyből kitudni Tisza nem engedi magát, Egy szellemóriás, aki a rendőrök öklével hat. A hős, a vitéz, a Bayard, — akit a rendőrtizedesek vesznek körül, és aki immunitással biró képviselőket rendőrökkel veret meg. A képtelenségek, a lehetetlenségek kora jött el. Ebben a korban nem képtelenség és nem lehetetlenség azt mondani, hogy tisztességes ujságirónak nincs véleménye Tisza Istvánról. Amíg az érvelés, a gondolkodás logikai operációi döntöttek a közélet kérdései felett, addig volt miről és volt kivel beszélni. Ma már nincs kivel beszélni. Tisza és a nemzetfenntartók elővezették a pandúrjaikat, akiknél az eszüket tartják. Nekünk is meg van a magunk arisztokráciája. Pandúrokkal nem polemizálunk. Csak egyetlen gondolat kínálkozik, amelyet magunknak és egy- másközött kell megfontolnunk. Az a gondolat, hogy van-e még ellenállás, van-e még erő a nemzet azon rétegeiben, amelyek jelenleg képviselve vannak a közéletben ? Vájjon nem a büntető isten ujja ez, amely megmutatja, hogy a nagy tömegek szövetsége nélkül nincs erő és nincs tényező Magyarországon. amely a leghitványabb, legnemtelenebb alkotmány-tiprásért elégtételt tudjon venni. Többször mondottuk, és megint eszünkbe kell hogy jusson: — az osztrák császár Európának egy nagyhatalma, egy nagy birodalom ura, egy nagy hadsereg tulajdonosa — ettől megszoktuk már az alkotmánytiprást; ez méltó ellenfél nekünk a magyar alkotmány körüli küzdelemben. De Tisza? Tisza István mégsem az az ember, aki ellenfele lehetne a magyar nemzetnek, és ha nem gyengeség elbukni az idegen hatalommal szemben, a nemzet végromíá- sát, a közéleti erők teljes szétzül- lését jelenti, ha Tisza képes Magyarországot leigázni. . Mert hiába tombolnak mellette azok, akiknek uralmát a nemzet felett ő biztositja. Ezeknek a száma csak csökkenhet, ellenben óriási mértékben szaporodik a nagy tömegek milliókra menő száma, akik elkeseredett undorral lázadnak ‘fel a gyáva pimaszság ilyen garázdálkodásai ellen. A nemzet, amely kiszolgáltatva van Tiszának, képtelen megvédeni önmagát. Most kellenek, most kellenének az öklök, a nagy tömegek százezer ökle, amelyeket kizártak az alkotmányból és evvel megfosztották az alkotmányt minden ellenállóképességétől. Nem egy nagyhatalom kell hozzá, egy Tisza István elég ahoz, hogy arcába vágjon a magyar par- lamentárizmusnak, amely vérlázitő megaláztatásban tehetetlenül tűri egy rablócsapat vezérének lelkiismeretlen garázdálkodását. Tisza az utolsó érv a demokrácia programmja mellett. És az utolsó megnyugtatás is. Magyarországnak nincs veszi- tenivalóparlamentarizmusa, mert az nem parlament, amelyet Tisza felrúg nibir. Nem kell itt félni, nem kell itt skrupulizálni, mert rosszabbak nem lesznek itt az állapotok és gyengébb parlamentje nem lesz Magyar- országnak soha, mint a melyet Tisza meggyalázott. Fel kell nyitni a zsilipeket és rábocsátani a tömegek hatalmas áradatát a közéletre, hogy elmossa, kipusztitsa, kiirtsa örökre, egyszer és mindenkorra, még az emlékezetét is Tiszának. Annak a névnek, a mely megjelöli, hogy meddig sü- lyedt a magyar parlamentárizmus, amikor legmélyebben meg volt alázva. meglepi olcsóság! Valódi amerikai panama kalapok 3 szallaggal 10 K Friss szőlő MERTZNÉL i. év?. 56. sz. Szaímár-Németi 1912 junius 5 % Szerda i _______________ Nő i és férfi :: tennis-cipők nagy választékban megérkeztek. iosksvits farkas és Társa elpö és csizmagyár részv.-fárs. szatmári fiókja
