Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-02-01 / 2. szám
gyar-román közös múlt" (Teleki Intézet, 1948) című munkájában részletesen beszámol szabadságharcunk s egyben a román-magyar viszony egyik legkritikusabb korszakáról: a negyvenes évek nyelvharcairól és a' 48—49-es tragikus összecsapásról is. Ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik Szenczei László is „A magyar-román kérdés“ (Officina, 1946) című történeti és politikai tanulmányában, a magyar-román viszony későbbi alakulásának előzményeként tárgyalva a kor eseményeit. Borsodi] István „Magyar-szlovák "kiegyezés“ (Officina, 1945) című kötetében ugyanezt a munkát végezte el északi szomszédainkkal való kapcsolataink terén. A Radisch Elemér szerkesztésében kiadott „Dunatáj“ című gyűjteményes mű első kötetében (Légrády, 1946) jelent meg Kemény G. Gábor tanulmánya „A magyar nemzetiségi kérdés története. I. rész. A nemzetiségi kérdés a törvények és tervezetek tükrében 1790— 1918“ címmel. Szerző a mellékelten kiadott forrásanyag alapján veszi vizsgálat alá a reformkor és szabadságharc nemzetiségi eseménytörténetét. Külön kelt megemlékeznünk az erdélyi mozgalmakkal foglalkozó munkákról. Makkai László fentebb már említett kötelén kívül francia nyelven is megjelent erdélyi történetében (Erdély története, Renaissance-Histoire de Transylvanie, Teleki Intézet, 1946) foglalkozik, itt természetesen szélesebb horizontban, az erdélyi 48—49 eseményeivel. Bözöcli György „Erdély szabadságharca. 1818—49 a hivatalos levelek, iratok és hírlapok tükrében“ (EMKE, Kolozsvár, 1945) című kiadványában a publikált forrásanyag feldolgozásával életszerű képet fest az erdélyi mozgalom katonai és társadalmi történetéről. Bözödi munkájához hasonlóan, mellékelten kiadott forrásanyag felhasználásával adtak még korábban bőséges ismertetést a magyarországi 48 eseményeiről: a kortársak levelezése alapján Deák Imre (1848. A szabadságharc története levelekben. Ahogyan a kortársak látták. Sirály, 1943), a sajtó híranyagának figyelembevételével Bay Ferenc (1848—49, a korabeli napilapok tükrében, Officina, 1943). Mesterházi Lajos a MADISz kiadásában megjelent „Magyar március, 1848 a kortársak írásaiban“ (Szikra, 1946) c. tanulmányában, valamint Jordáky Lajos „A márciusi ifjúság a márciusi gondolatok tükrében“ (Józsa Béla Athenaeum, Kolozsvár, 1945) című munkájában korabeli írások alapján vázolják fel a forradalmi márciusi ifjúság politikai és társadalmi eszmevilágát. A forráskiadvány-jellegű munkák közt kell megemlékeznünk Perényi József tanulmányáról, mely a 49-es orosz katonai beavatkozásra vonatkozó, nálunk eddig ismeretlen levéltári anyagot ad közre francia fordításban (Documents relatifs ä l’intervention armée russe de 1849 en Ilongrie. Revue d’histoire comparée. 1946. évf. 319—345. old.), R. A. Averbouch orosz történész Moszkvában 1935-ben megjelent azonostárgyú munkája alapján. A társadalmi, politikai és katonai kérdések mellett természetesen nagy helyet foglalnak el tudományos irodalmunkban a szabadságharc kimagasló egyéniségei, köztük elsősorban Kossuth Lajos. Kosáry Domokos a magyar történetírás régi adósságát törlesztette a nagy magyar szabadsághős iránt, amikor — egy többkötetes nagy mű első részeként — komoly, évekig tartó forráskutatás után megírta Kossuth reformkori működésének történetét. (Kossuth Lajos a reformkorban, Antiqua, 1946). Munkája élvezetes stílusban ad átfogó képet a magyar reformkor teljes problémavilágáról. Révai József a marxista historikus szemüvegén át vizsgálja a legnagyobb magyar forradalmár politikai pályafutását az Országgyűlési Tudósításoktól aZ^emigrációig. (Kossuth Lajos, Szikra, 1945.) Műve első kiadása még Budapest felszabadítása előtt jelent meg Kolozsvárt. Kerékgyártó János komoly előtanulmányokon alapuló, lendületes stílusban megírt hatalmas Kossuth-életrajzával (Athenaeum, 1947) hozta közel a nagyközönséghez Kossuth személyén keresztül a kor politikai és társadalmi viszonyait. Mód Aladár a „Szabad Föld Könyvtára“ sorozatban világított rá Kossuth és a magyar republikánus gondolat elválaszthatatlan kapcsolataira (Kossuth Lajos és a magyar köz94
