Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-02-01 / 2. szám
A másik országgyűlési kérdés a városok képviselete volt. A tanácskozások a végtelenbe húzódtak, míg azután március 3-án a 68. kerületi ülésen olyan tárgy akadt, amely a rendeket s a hallgatóságot remegő izgalomba hozta. Kossuth terjesztette elő követelését, hogy Magyarországnak külön, önálló pénzügyminisztériuma legyen, megvalósítsák a népképviseletet, a honvédelmet nemzeti alapra fektessék s független, felelős magyar kormányt állítsanak fel. Az országos rendek egyhangúlag fogadták el a javaslatot, az idő sürgetett, a februári párizsi forradalom híre elérkezett már Pozsonyba, ,,az apróságok, előkészítések és paragrafusok ideje lejárt“, a modern alkotmányra való áttérés foghatja ki csupán a szelet a forradalom vitorlájából. Metternich azonban még ezekben a napokban sem akart tudni alkotmányról, egyedül az anyagi kérdésekben volt hajlandó engedményekre. Széchenyi meg akarta előzni a forradalmat és diktátori hatalmat kért, hogy az alkotmánynak a korhoz való alkalmazását végrehajthassa. Apponyi kancellár az országgyűlés feloszlatását kívánta. Bécs sem Széchenyi, sem Apponyi javaslatát nem fogadta el, a kancellárnak azt az utasítást adta, hogy ne engedje felküldeni a feliratot. Március 10-én a rendek újbói a városi kérdéssel foglalkoztak, amikor megjött a március 14-i bécsi forradalom híre, amely teljesen felborította a helyzetet... Amíg a rendek Pozsonyban tanácskoztak, Pest valóban az ország fővárosához méltóan cselekedett. Az Ellenzéki Kör radikálisai s a Pilvax fiatal írói körében a januári olasz és a februári párizsi forradalom szelleme égett. Március 9-én az Ellenzéki Kör párizsi szellemben tartott vacsoráján megtárgyalták a nemzet követeléseit, március 11-én a Pilvaxban elhatározták, hogy a Champs Elisée reformlakomájának mintájára a Rákoson adnak nagy reformlakomát, 14-én pedig nagy népgyűlést tartanak. A két megmozdulás irányítására március 11—12-én Irinyi József Perczel Mór tollbamondása szerint tizenkét pontban foglalta össze a nemzet kívánságait. Március 14-én terjesztette a Pilvax ifjúsága az Ellenzéki Kör elé a 12 pontot. A mérsékeltek javaslatára hosszú vita után a kör abban állapodott meg, hogy e pontokat a rendek elé csak akkor terjeszti, ha azokat az országgyűlési ellenzék is helyesli. Akkor majd országos körözés útján szerez több százezer aláírást a követeléseknek. Időt akartak nyerni a konzervatívok, ezzel a halogatással. A forradalmi ifjúság elégedetlenül hagyta ott a még tanácskozó ülést, a Pilvaxba sietett és" ott a ,,közvélemény asztalánál“ mondta ki, hogy már nem kér, hanem követel és másnap az utcákon hirdeti ki a tizenkét pontot. így fejlődött a politikai élet február és március havában. A társadalmi és irodalmi események háttérbe s?ojultak a nagy fejlemények mögött. A forradalmi láz első előhulláma gazdasági téren jelentkezett először. Március első napjaiban híre futott, hogy a bankjegyek kezdik értéküket veszteni, az emberek csak bankjeggyel akarnak fizetni s megrohanják a pénzváltót. A nyugtalanság azonban kél-három napon belül elült. Az Akadémia nevezetes vállalkozást kezd. Elfogadja Jangsovics István szarvasi evangélikus hitszónok próbamulatványát és elhatározza, hogy szótárának magyar-szláv részét saját költségén kinyomatja. A Kisfaludy Társaság 11. közgyűlése február 6-án ment végbe, Toldy Ferenc tartott megemlékezést Kis János fölött, Vörösmarty „gyönyörű költeményt“ olvasott fel. Februárban jelent meg Jókai „Vadon virágai“ című kétkötetes beszélygyüjteménye. Technikai téren nevezetes esemény, hogy februárban kezdték berakni a pesti oldalon a Híd láncait. A Nemzeti Színház ban nagy sikerrel mutatják be Szigligeti „Renegát“ című színművét, majd nem sokkal rá „Párbaj mint istenítélet“ című népszínművét. Különösen Hollósy Kornélia szép nótáit dicsérték a kritikák. A lapok közlik Budapest népességének számát az 1847. év végén, 111.492 ember lakott Pesten; 51.900 a férfi, 59.592 a nő. Vécsey Zoltán 92
