Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-08-01 / 8-9. szám
ismerni kell a szintézis tudományát, tudnunk kell az összerakás mikéntjét is. Ez a fejlődés útja. Fejlődésünk örökös lendítője az eszünk fejlődése. A többi csak ezután és ebből következik- A tudomány minden irányban szerteágazó fejlődése olyan mint egy minden irányban haladó mértani haladvány. A természet felfedezett törvényeinek segítségével új eszközöket alkotunk és az új eszközökkel új törvényeket ismerünk meg. Az új újra újat ismertet és hogy ez az egyre táguló gyűrűzés hol áll meg, az a jövő kérdése. Ennek a tudományos fejlődésnek pillanatnyi állása fekszik előttünk szétterítve az „'Élet és Tudomány“ lapjain. Apró mozaikokban, korunk tudományos fejlettségének minden vívmányát és eredményét bemutatja. * Sok intézmény alakult nagy célokkal, de kevés váltotta be azokat. Az „Élet és Tudomány“ —- ezt nyugodtan állíthatjuk — nem tartozik az utóbbiak közé. Címlapján ez áll: „népszerű tudományos hetilap". Ennek a célkitűzésnek megfelel. Nem ad sem mást, sem többet, sem kevesebbet annál, ami feladata. Népszerű. Nem a beavatott, a kiváltságos szellemi szaktekintélyekhez szól a jellegzetes tudományos abrakadabrával. Már a cikkek tárgyának megválasztásánál sem egyoldalú. Tudományos életünk minden ágából vett részeket találhatunk oldalam, a legközvetlenebb és a legérthetőbb stílusban megírva. Találomra üssük fel akármelyik számát: „Az űrhajó“ — „Hogyan maradhatunk fiatalok?“ — „Mozdonygyártás futószallagon“ — „Őseink küzdelme az életért és a függetlenségért“ — „Miért szégyenli a nevét a szóda“. A címek kissé meglepnek. Talán túl lírainak tetszik némelyik. Azonban, ha a címek furcsák is, ha a cilckiek gyorsan pergő, változatos modorban vannak is megírva, a tartalom nem esik áldozatául ennek a népszerű stílusnál!. Az „Élet és Tudomány“ cikkei formájukban, kidolgozásukban népszerűek, de tartalmukban a legkomolyabb tudományos igényeket is ki kell, hogy elégítsék. Ebben van a jelentősége. A népszerűséget és a tudományosságot kívánatos módon össze tudta egyeztetni. Népszerű, mert stílusában és cikkei tárgyának, az élet minden ágazatából való összeválogatásában népszerű. Könnyen olvasható, a technikust éppenúgy érdekli, mint azt, aki kertészettel szeret foglalkozni. Mindegyik megtalálja a neki valót. Ugyanakkor pedig, amikor a hat iskolát végzett munkás is élvezettel olvashatja, nem esik a régebbi, hasonló célkitűzésű folyóiratok hibájába: a népszerűséget nem úgy értelmezi, hogy az alacsonyabb színvonalat, holmi ele mis lás gügyögő tanítómódszert jelentene. Könnyed hangon, de tárgyilagosan beszél. » Még egyet! Mit jelent a művelődés szempontjából ez a folyóirat? S vessük közbe még azt, mivel az egyének műveltsége a közösség műveltségét is jelenti, ezáltal pedig demokráciánk fejlődését biztosítja, a kérdés így is feltehető: milyen haszonnal jár népi demokráciánk fejlődésének szempontjából egy ilyen hetilap, mint az „Élet és Tudomány?“ Mondjuk meg őszintén: nagy a haszna. Már az előbb utaltunk rá, a tudományos fejlődés nem csak önnön magának létét biztosítja és nem csak önmagát fejleszti tovább, hanem döntő hatással van egyéb szellemi és társadalmi tényezők változásaira is. Vagyis, egy társadalmilag kiegyensúlyozott szocialista jövendőnek a születése jórészt a termesze ltudományok boncolóasztalán dől el. A tudományos fejlődést azonban magános, elszigetelt, csak ellenkezéssel találkozó kutató-zsenik nem tudják maguk hathatósan végrehajtani. Látjuk a múlt példáján, hogy a tömegek részéről érkező megnemértés milyen nagy visszatartó erőt jelentett, csaknem valahány na»y tudós muukájában. Hathatós, gyorsiramú tudományos munka csak megfelelő éltető közegben, az emberek tömegének segítő-érdekiődő-fejlődőképes közegében történhetik. Ez a népi demokrácia célja más okokból is: a tömegek színvonalánál! emelése. És erre Vállalkozott a maga területén az 571
