Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-08-01 / 8-9. szám

„Élet és Tudomány“ is. Népszerűségével képes a tömegek felvilágosí­tására, ezáltal pedig megteremti a természeífudomiínyok továbbfejlődé­sének lehetőségét. A tudományok fejlődése pedig biztosítja az általános fejlődést. Nagy érdeme még ennek a lapnak az is, hogy a széles néprétegek tudományos színvonalának emelésével felébreszti a tehetségekben az érdeklődést. Ennek bizonyítására csak a szerkesztői üzenetek soraiba, minden lapnak legjellemzőbb rovatába keli bepillantanunk. Javarészt fiatalok, diákok, tanoncok szerepelnek itt tervekkel, kérdésekkel, el­gondolásokkal. KRÓNIKA Hibaigazítás. A 432. oldalon az „A virág bimbózik már“ című cikk 3. fejezetében az első bekezdés sajtó­hiba következtében helytelen értel­met kapott. Természetes, hogy az „Itt tanúi lehettünk. .kezdetű mondat nem a következő mondatban megnevezett költőkre vonatkozik. — A következő oldalon Devecseri Gábor verse ötödik szakaszának utolsó sora helyesen: „okos tervként elénk idéz.“ A IV. Egyetemes Nevelésügyi Kon­gresszus július 20-áti tartott centená­­ris ülésén 19, különböző pedagógiai és iskolaügyi kérdésekkel foglalkozó szakosztály alakult, közülük egy a szabadművelődés kérdéseivel foglal­kozik. A szakosztályok jövő év júliu­sára, a Kongresszus záróülésére ké­szítik el jelentésüket. így a szabad­­művelődés munkájában résztvevő minden pedagógusnak meg van a lehetősége arra, hogy bekapcsolódjék a Nevelésügyi Kongresszus munká­jába és hozzájáruljon annak eredmé­nyeihez a maga tapasztalataival. Petőfi műveit ismét kiadják. Moszk­vában. Az 1848-as magyar forrada­lom 100. évfordulója alkalmából a moszkvai állami szépirodalmi könyv­kiadó kibocsátja Petőfi válogatott müveit. A nagy magyar költő ver­seit kiváló szovjet műfordítók és neves költők ültették át orosz -nyelv­re. A magyar közvélemény Petőfi műveinek orosz nyelven váló meg­jelenését nemcsak a szovjet népnek a magyar irodalom iránt tanúsított érdeklődésének tekinti, hanem a szovjet-magyar barátság újabb érté­kes megnyilatkozásának is. Megalakult az erdélyi magyarság egységes közművelődési egyesülete. Az Erdélgi Magyar Közművelődési Egyesület egyesült a kolozsvári Athenaeummal és a Petőfi Közmű­velődési Egyesület nevet vette fel. Az új egyesület megalakulása nagy jelentőségű esemény a romániai magyarság életében. A Szakszervezeti Tanács Kultúr­­osztálya szeptember 11-én rendezte az Uránia-moziban a nagybudapesti üze­mek és irodák közönségszervezőinek első gyűlését. A nagy mozit színül­­tig megtöltő hallgatóság előtt Major Tamás tartott előadást színházaink­nak a tömegekkel való kapcsolatáról, Szántó Miklós pedig a közönség­­szervezők feladatait ismertette. A gyűlés végén bemutatták a közön­ségszervezőknek a „Szibériai rapszó­dia“ c. gyönyörű színes szovjet fil­met, mely a nagyközönség elé csak az októberi „Szovjet Filmhét“ során kerül majd. Az MNDSz az analfabétizmus meg­szüntetéséért. Az MNDSz budapesti központi iskolájának első őszi tan­folyama analfabétatanfolyamok le­endő vezetőit képezte ki. 21 aszj­­szony és léány vett részt ezen a két­hetes tanfolyamon az ország leg­különbözőbb részeiből. Valameny­­nyien önként vállalkoztak arra, hogy elmennek az ország legeldugottabb falvaiba, tanyáira és felvilágosító 572

Next

/
Oldalképek
Tartalom