Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-08-01 / 8-9. szám

gazdasági helyzetének romlása vagy javulása az ország egész gazdasági és társadalmi berendezkedésének. Valamint azt is, hogy csak azzal biztosíthatjuk a paraszti jólét további emelkedését, ha a falu népe elfordul az egyéni kistermelés kapitalista áljától és saját vezetésével olyan szövetkezeti mozgalmat teremt, mely magával fogja ragadni dolgozó parasztságunk túlnyomó többségét.

Már ráléptünk a megoldás útjára

Végül kecskeméti beszédében Rákosi, Mátyás is foglalkozott a parasztságunk útja körül folyó vitával. Parasztokhoz beszélt s a napi politika, a beszolgáltatás, az értékesítés, a nagybérletek, a szövetkezetek kérdéseit tárgyalva mutatott rá a vita egészen gyakorlati, gazdasági és politikai jelentőségére. Nyomatékosan hangsúlyozta: nincs igazuk azoknak, akik szerint a magyar parasztság maradi, nem szereti az áj termelési módokat. A közelmúlt évek nem ezt mutatják. Szinte márólholnapra meghonosodott például a rizstermelés, Tiszántúl a gyapottermelés, országszerte terjed az azelőtt ritkaság számba menő kettős termelés. A mi parasztságunk gyors, fürge, jóeszíí, értelmes és minden termelési formát elfogad, amiből úgy látja, hogy magának és az országnak haszna van. Ez vonatkozik a szövetkezeti termelésre is.

Nem fejezhetjük be a parasztság útja körüt folyt vita ismertetését a szabadművelődés folyóiratában anélkül, hogy ne idéznénk Rákosi Mátyás beszédének a falu kultúrájára vonatkozó szavait is. Nemcsak a város, hanem a falu dolgozó népének életszínvonalát is fel akarjuk emelni — mondotta Rákosi. Célunk az, hogy ne csak a városban, hanem a falun is részesüljön a dolgozó ember a kultúra minden áldásában. Háza legyen egészséges, emberhez méltó, legyen benne villany, vízvezeték. Ha beteg, kapjon jó orvost, ha a felesége szül, álljon rendelkezésére klinika, vagy szülőotthon. Gyermekei járhassanak középiskolába vagy egyetemre. Olvashasson könyvet, újságot, hallgasson rádiót, legyen a falunak mozija, álljon a dolgozó parasztság rendelkezésére minden gép, amely megkönnyítheti munkáját és növeli a munka eredményét. Egy szóval: tűnjön el lassanként a város és falu közti különbség. Mindenki tudja azonban, mutatott rá beszédének ebben a részében is, hogy a mai termelési módszerekkel, az 5, 10, 15 holdas parcellákon nem lehet megvalósítani ezt az életszínvonalat.

ÉLET ÉS TUDOMÁNY

„Talán abban a pillanatban emelkedett az ember minden más lény fölé és lett a Föld ura, amikor először használt eszközt, amikor először ragadott fel durva kődarabot, hogy azzal az előkerülő vadat leterítse“ — és talán ekkor indult meg az emberi fejlődés, az emberi tudomány fejlődése is. (Az „Élet és Tudomány“ III. évf. 33. számából.) Ma pedig, korunkban, az élet és a tudomány immár egyet jelent. Ez volt, és ez az utunk: az emberi észnek szét kell bontania, elemekre kell választania mindent, a részeket külön-külön ki kell tapasztalnia, meg kell ismernie, az egész világnak úgy kell heverni a tudós asztalán, mint egy ízekre bontott műszernek — és legvégül, az analízis után,

570