Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-08-01 / 8-9. szám
először tervszerűséget tömegkultúránkba. Egyben a minőségi színvonal emelésére is ösztönözték a kultúrcsoporlókat, egyrészt azzal, hogy az eredményes szereplés minőségi feltételekhez volt kötve, másrészt azzal, hog)’ a versenyeket mindig szigorú kritika, kiértékelés, megbeszélés követle. Ezekbői "a versenyekből nőtt ki a centenáris év Országos Iíultúrversenye, melynek megrendezésébe már a többi társadalmi szervek, a Magyar Művelődési Szövetség, a 48-as Ifjúsági Bizottság, stb. is bekapcsolódtak. Nagy-Budapesten a Munkás Kuliúrszövetség bonyolította le az Országos Kultúrverseny eseményeit is. A Munkás Kuliúrszövetség kul túrversenyei indították el az üzemekben a népi tánamozgalmat, mely munkáskultúránkat új formákkal gazdagítva egyúttal egész népi tánckultúránknak új értelmet és fellendülést adott. A Munkás Kultúrszövetség eredményes munkája nyomán született meg az illetékesekben az az elhatározás már 1946-ban, hogy a kollektív szerződések keretében előírják az üzemi kullúrotlhonok felállítását: ,,A legalább 50 munkavállalót foglalkoztató munkáltató tartozik üzemi alkalmazottai részére olyan helyiségekről gondoskodni, amelyet az üzem alkalmazottai önképzés, szakmai továbbképzés, társas összejövetelek, stb. céljára használhatnak. Ezen helyiség fenntartási és rendbcntartási költségei a munkáltatót terhelik.“ Í945-ben 60, 1916-ban 115, 1947-ben 320, ez év nyarán már 700 üzemi kultúrotthonunk volt. A Munkás Kultúrszövetség népszerű kiadványai sorában első .volt a Munkásszínpad című nívós folyóirat. Később ä kultúrcsoportok szaporodása, a munkaterület kiszélesedése szükségessé tette közvetlenebb sajtókapcsolat létesítését. Ezt a feladatot látta el előbb a Munkás Kultúrhíradó című néhány oldalas körlevél, majd a múlt év őszétől a Müveit Nép című, havonta kétszer megjelenő folyóirat. Á Szövetség kiadásában jelent meg „A munkáskultúra kézikönyve“, mely egyrészt a magyar múlt forradalmi törekvéseinek irodalmi emlékeiből közöl bő szemelvényeket, másrészt demokratikus kultúrpolitikánk legfontosabb kérdéseiről tájékoztatja olvasóit, „1848 a költészetben“ címmel egy anthológia a szabadságharc verseiből és későbbi költőinknek a szabadságharcról írt verseiből s végűi legutóbb a „'Száz év a szabadságért, 1848—1948“ című kézikönyv. Ez utóbbi a szabadságharccal foglalkozó szépirodalmi művek bibliográfiáját tartalmazza és azután koronként csoportosítva érdekes szemelvényekben történelmi és egyben irodalmi képét is adja az elmúlt 100 esztendő egy-egy szakaszának, társadalmi harcainak. A Munkás Kultúrszövetség hívta létre az első színházi közönségszervezetet és ezzel első lökést adott annak a fejlődésnek, mely most már teljesen átformálja színházi kultúránkat. A Szövetség egyik legjelentősebb eredménye, hogy ehhez hozzájárult és ezzel egyben ahhoz is, hogy fővárosi színházi életünk már eddig is olyan eredményeket ért el, mint amilyeneket elért. A színházi előadásokon kívül vasamap délelőttökön operaelőadásokat is rendezett a Szövetség az üzemek munkásai és tisztviselői számára. A legutóbbi évben pedig tíz koncertbői álló hangversenysorozatára mintegy tízezer jegyet adott el a Dolgozók Kultúrszövetsége az üzemekben. Ez év tavaszán Munkásság és kultúra címmel rendezett gazdag és érdekes kiállításon mutatta be a Szövetség a Fórum Klub termeiben a magyar munkáskultúra történetét a 16. századtól a munkáskultúra multszá'zadvcgi hőskorán, az első világháború utáni forradalom kulturális alkotásainak dokumentumain, az illegalitás és az ellenállás éveinek emlékein keresztül a Szövetség legújabb eredményeiig. Külön terem mutatta be a Kommunista Kiáltvány száz évét. Ez a kiállítás mindenki számára szemléltetően tanúsította, hogyan halad előre együtt a dolgozók politikai és kulturális emelkedésének útja. 504
