Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-08-01 / 8-9. szám
A SZAKSZERVEZETI ÉS ÜZEMI KULTÜRMUNKÁRÓL 1948 június 1-én mondotta ki megszűnését a Dolgozók Kultúrszövelsége 3 évi áldozatos, sok fáradsággal, de sok szép eredménnyel is végigküzdött munka után. Ugyanakkor megalakult a Szakszervezeti Tanács Kulturális Osztálya, mint az üzemi és szakszervezeti tömegkultúra legfőbb irányító szerve. A Kultúrszövetség munkája útkeresés volt, működése körül sokszor viharzott fel a pártpolitikai versengés, a Szaktanács Kulturális Osztálya kész programmal, biztos irányítással indult neki feladatainak. Mi tette lehetővé ezt az ingadozás nélküli nekiindulást? A magyar demokrácia gazdasági és politikai eredményei, a munkaversenyek hősi lendülete, a munkásosztály egységének megvalósulása, a pártpolitikai versengések végleges megszűnése idején, népi demokráciánk szocializmus felé való fejlődésének talaján született meg az üzemeknek ez a kulturális szerve. A kulturális és elméleti színvonal lényeges emelése lelt a fejlődés döntő tényezője, ,.a következő láncszem“. A Magyar Dolgozók Pártja világosan 'megszabta a Kulturális Osztály feladatait. „Az általános műveltség, a szaktudás, a haladó emberi és 'nemzeti kultúra kincseit hozzáférhetővé kell tennünk a dolgozó nép legszélesebb rétegei számára, megszüntetve a vagyonos osztályok műveltségi monopóliumát." A dolgozók politikai és gazdasági hatalmának megszilárdulása, az életszínvonal fokozódó emelkedése nyomán egyre jobban kidomborodott a munkásosztály vezető szerepe és ennék érvényesülni kellett a tömegkultúra területén is. Az Osztály megalakulása óta 3 hónap telt el. A Pünkösdfürdőn rendezett bemutatkozó népünnepély jelképezte azt a célkitűzést, hogy a Kulturális Osztály a legszélesebb tömegekkel állandó szoros kapcsolatban kívánja végezni munkáját. Az énekiskola és karnagyképző iskola pompás vizsgaelőadásai megmutatták, hogy az osztály magáénak vallja a Kuítúrszövetségnek és az elmúlt 3 esztendőnek minden jó kezdeményezését és azt terjedelmében és minőségében kifejlesztve akarja folytatni. Munkánk megindulása idején érte el Gergely Sándor darabja, a „Vitézek és hősök“ a Belvárosi Színházban ötvenedik előadását és úgy látszott, hogy a polgári orientációjú színház polgári közönségével nem tudja tovább vinni a kitűnően megírt darabot. A Kulturális Osztály nekilátott a közönségszervezésnek és ezzel nemcsak eljuttatta a színdarabot a megérdemelt száz előadáshoz, hanem egyúttal megmutatta a színházak számára a jövő perspektíváját is: érdemes haladó színdarabot játszani a leghaladóbb osztály, a dolgozók, a munkásosztály tömegei számára. A kultúra területén is érvényes az a tétel, hogy minden a kádereken áll vagy bukik. A Kulturális Osztály a Vasas Szakszervezet kultúrvezetői részére kísérletképen újtípusú, egyhónapos, egésznapos kultúriskolát szervezett. Az eredmény teljes mértékben igazolta várakozásunkat. Csaknem a kultúrvezetők fele alkalmassá vált arra, hogy a tömegkultúra területén fontos posztot töltsön be. Régi hiba az, amin egyébként az elmúlt 3 év sem tudott még javítani, hogy aránytalan a kultúráiét területi eloszlása hazánkban, mindenképen egészségtelen Budapest óriási túlsúlya. A Kulturális Osztály a miskolci szakszervezeti kultúrnap megrendezésével, a pécsi, győri, debreceni kultúrnapokba való' bekapcsolódásával kettős feladatot kívánt megoldani. Egyrészt megmozgatta a vidéket is, utat mutatott szervezeteinek, felhívta a figyelmet a vidék fontosságára. Ugyanakkor bekapcsolódva a kulluszkormányzat által rendezett városi kultúrnapokba, egészséges és gyümölcsöző kapcsolat alapját teremtette meg a népi de-505
