Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-08-01 / 8-9. szám
Szakosztályai közül elsőnek a zenei szakosztály ért cl kiváló eredményeket. Munkás Dalos- és Karnagyképző Iskolája rövid idő alatt európai hírnévre emelkedett. Ez volt művészeti téren első intézményünk, mely munkások számára lehetővé tette, hogy magas szakszerű képesítést nyerjenek. Az iskola vezetői és tanárai, Jemnitz Sándor, Szervánszktj Endre, Gát József, Ujj József, Kozma Erzsébet és munkatársaik új zenepedagógiai módszert honosítottak meg az újtípusú iskolában. Zongora- és hegedűjátékot is tanulhattak a jelentkező munkások az iskolában, de a legjelentősebb munkát kétségtelenül a karnagyképző tanfolyam végezte. Ma már ebből az iskolából kikerült karnagyok állnak az üzemi és szakszervezeti kórusok legtöbbje élén s nagyrészt ők lendítették fel a felszabadulás után kóruskultúránkat. A Munkás Dalos- és Ivarnagyképző Iskola eredményei többszörösen felülmúlják a Zeneakadémia eredményeit: növendékei az elmúlt tanévben kihívták munkaversenyre a Zeneakadémia megfelelő osztályait s a versenyt — mind mennyiségi, műid minőségi szempontokat íigyelembevéve — a Dalos Iskola nyerte. > A képzőművészeti szakosztály központi festőisko’át szervezett üzemi munkások számára a Képzőművészek Szabadszervezetének helyiségében. Ennek vezetői, Kmetly János, Schalk László, Bán Béla ugyancsak kiváló nevelő munkát végeztek. A festőiskola keretében művészettörténeti előadássorozatokat is tartottak. A központi iskola mellett számos üzemben is alakult festőiskola központi irányítással. Az üzemi színjátszócsoportok legjobbjaiból alakult a Munkás Kultúrszövelség központi színjátszó csoportja. Szakszerű és módszeres önképzéssel jutott el ez a csoport arra a művészi fokra, mely a legmagasabb követelményeknek is megfelel. A csoport tagjai közül ma már többen fővárosi színházak rendes tagjai. A színjátszó csoport első nyilvános bemutatkozása Katajev ..Hajrá" című regényének dramatizált előadása volt a Magyar Színházban. A színpadon nálunk szokatlan tömegeket mozgató, nagysikerű előadást Szendrő Ferenc rendezte. A Magyar Színházban rendezett néhány előadás után a ,.Hajrá“ sorozatosan került előadásra az üzemekben, a nagyobb vidéki ipari központokban is. Ugyancsak sorozatosan játszották a Szövetség munkásszínjátszói az üzemekben a ,,Duda Gyuri“-t. A rádió megindulásától kezdve hetenként egy, majd később két-három alkalommal is programba iktatta a Munkás Kultúrszövétség műsorát. Színdarabok, versek, prózai művek, zeneszámok, ismeretterjesztő előadások vegyest szerepeltek a rádió szakosztály — vezetője Kertész László volt — rendszerint egy-egy téma köré csoportosított előadásaiban. A színdarabokat, verseket számos alkalommal a mikrofon előtt is a központi munkásszínjátszó gárda tagjai adták elő. Az irodalmi szakosztály tulajdonképpen egy műsorszakosztály feladatait látta el. Sokszorosított vagy nyomtatott formában juttatta el az üzemekhez egv-cgy ünnepi előadás (március 15, május 1. új kenyér ünnepe, szüret, karácsony) anyagát. Ezen a téren is úttörő munkát végzett a Munkás Kultúrszövetség, sikeres példájára tértek rá a többi tömegszervezetek is később arra, hogy maguk is kiadjanak hasonló műsorfüzeteket. Tehetséges munkásírók számára irókollégiumot szervezett a Szövetség a Magyar írók Szövetségével karöltve. írói készséggel rendelkező munkások munkaközössége volt ez, tagjai (35—40 munkás) írók és költők előadásából ismerkedtek meg egy egyéves kurzus során az írói munka technikájával. Már 1945 őszén megrendezte a Munkás Kultúrszövetség az első nagybudapesti kultúrversenyt. Ezen 35 csoport vett részt. 1946-ban a második nagybudapesti kultúrverseny résztvevőinek száma már 4000 volt, 1947-ben" ez a szám 12.000-re emelkedett. Ezek a versenyek vittek 503
