Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-07-01 / 7. szám
vizsgaelőadás még a legmérsékeltebb reménykedésekre is alig jogosít fel. Korunk stíluskeresésének egyik tünete a múltnak idézése. Ez a zenetörténeti érdeklődés mindig stílusfordulók jellemző sajátsága. így nem véletlen, hogy a Nemzeti Zenede vizsgahangversenyén Hammerschlag János éppen Perotinus Magnusnak, az alkonyodé középkor nagy párizsi egyházkomponistájának „Sederunt Principes“ kezdetű művét újította fel. Az elég jól sikerült hangszeres retussal együtt a kuriózumon túl nagyon gontiolkozlató zenében volt részünk. A kórus hangjai a katedrálisok Gluny-utáni tiszta fehér-fekete templomablakait juttatták eszünkbe. Egy bemutatóról kell kevés helyünk miatt érdemtelenül csak néhány szóvá! megemlékeznünk. Farkas Ferenc „Szent János kútja“ címen zenekari kísérettel kóruskantátát komponált Dsida Jenő verseire. Farkas Ferenc őszinte, természetes lírával közérthetően és mégis a zeneszerzői' kultúra legmagasabb fokán tudja kifejezni magát. Egész ővrje ennek az újfajta közérthető és nagyon meleg líraiságnak a jegyében áll. ez a'műve szinte kiteljesedése működésének. Nagyon helyes tájékozódással vette észre Farkas Ferenc, hogy a szöveges és így vokális művek sokkal könnyebben jutnak el mindenkihez. Bizonyosra vesszük, hogy a közeljövőben gyakran lesz alkalmunk hallani. Stíluskérdések foglalkoztatták az utóbbi hónapban nálunk is híressé vált prágai zenei kongresszust is. Május utolsó hetében kitűnő zeneszerzők és zenetudósok gyűltek öszsze Prágában Európa majd minden országából, hogy meghányják-vessék a világ zenepolitikái problémáit. A Szovjetunió Kommunista Pártjának emlékezetes zenei határozata foglalkoztatta a kongresszust elsősorban, jeléül annak, hogy a zene és általában a művészetek stílusproblémái egyre inkább előtérbe kerülnek és politikai, világnézeti jelentőséget kapnak. Az értekezlet legfontosabb határozata szükségesnek mondja a világ haladó zenei erőinek összefogását a zenei ponyva anarchikus uralma ellen. A szerveződésnek rövidesen nálunk is további fejleményei várhatók. A prágai konferenciát egyébként zenei életünk vezetői két ankéton tárgyalták meg Budapesten. Időben legutoljára zajlott le a 25 éves Psalmus Hungaricus ünneplése a Károlyi-kertben. A jubiláló művet szerzője, Kodály Zoltán maga vezényelte, a Háry-szvileí és a ..Jézus és a kuiárok“-at Perencsik János. Erről az ünnepségről külön is megemlékezünk. A nyárral együtt elkezdődött a Székesfővárosi Zenekar és a Vígopera Károlyi-kerti, a MÁV Szimfonikusok Eszterházy-utcai és a Magyar Múzsa rendezésében az Operaház művészeinek állatkerti hangversenysorozata. Kitűnő műsorok kitűnő szereplőkkel, sajnos azonban a szabadtéri hangversenyek. külső körülményei tavaly nyár óta sem változtak annyit, hogy a produkciók nagyobb része ne menjen kárba. Vjfalussy József SZÍNHÁZ CSOKONAI ' VITÉZ MIHÁLY: A MÉLA TEMPEFÖI (Nemzetig Kamaraszínház). Csokonainak ez a „szatírái játéka“ már több mint százötven éveá, de ma is friss, aktuális, •ingerlő és jókedvre derítő. A maga sorsát kesergi el benne, szinte önéletrajzi hűséggel, csak éppen erőteljesebb zengést ad szerelmi és poétái hányattatásainak. Lillát, a komáromi polgárleánykát gróf kis asszonnyá lépteti elő; ezzel is azt szemlélteti, micsoda közbevettetés volt abban az időben a poéta és minden tisztességes ember között. Szerelmesének* házából kidobják, adósságért börtönbe akarják csukatni, a nemes uraknak mpg az inasai is kicsúfolják.. . Tehát az is bolond, aki poéta lesz Magyarországon. 'J Az „Özvegy Karnyóné“ háromév - előtti pompás előadása után nagyon vártuk Csokonai többi darabjainak előadását. A Kamara Színház mostani előadásában azonban nem sok kedvünk tellett. Legnagyobb hibát az átdolgozó követte el. Átírta Csokonai dárabiát, kikerekítette, de ettől még nem lett színpadravalóbb, csak éppen csokonaitlanabb. A „Tempefői1 töredékben maradt ránk, az ötödik felvonás utolsó jeleneteinek csak ,a szereplőit jegyezte főt tervében Csokonai, a cselekményét mór iiicm. Annyit tudunk csak, hogy egy ánglus lép 428
