Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-06-01 / 6. szám
t aszta, nem hóbortos, nem polgár, hanem igenis forradalmár mindenek előtt, a világszabadság eszméjének soha meg nem alkuvó harcosa, akinek eszméi legakluálisabban kapcsolnak bennünket 48- hoz. Táncsics Mihálynak is igazságot szolgáltat Révai József és Kossuth Lajosnak ad igazát Széchenyivel szemben, anélkül, hogy kétségbe vonná Széchenyi objektív értékeit. El kell jutnia ennek a kis könyvnek minden kézbe még a centenáris esztendőben. ŰJ ORSZÁG,ÉPÜL RÁKOSI MÁTYÁS: A fordulat éve (Szikra). • A fordulat éve 1947 tavaszától 1948 tavaszáig tartott. Ez alatt az idő alatt egymást váltották a magyar politikai élet eseményei. Nagy Ferenc lemondott, a kormány új választásokat írt ki, megindult a hároméves terv, augusztusban lefolyt a választási kampány, szeptemberben a jobboldal megkísérelte a puccsot, ezt a Pfeiffer-párt szétverése követte és a szociáldemokrata párt határozott balrafordulása, közben a munkaversenyek tömegmozgalommá nőttek s végül megszületett az egységes munkáspárt — ezek voltak a magtár politikai fejlődés főbb állomásai. Ez a' fejlődés persze nem magától való volt, harc árán jött létre. A harcot a demokratikus erők vívták a Magyar Kommunista Párt vezetésével az egyre újabb alakban erőre kapó reakcióval szemben. Amikor most az MKP főtitkárának, Rákosi Mátyásnak ebből az időszakból való cikkeit és beszédeit olvassuk, ő mint a dolgozó tömegek harcának legfőbb irányítója, a küzdelmek mindennapos részese mond el mindent leplezetlenül, őszintén, a politikai élet azóta megoldott problémáiról. írásai első megjelenésükkor maguk is politikai tettek voltak, nem egyszer rajtuk fordult meg egy-egy döntő pillanatban az egész ország sorsa. Ezek a beszédek, illetve írások jórészt már annakidején a napi sajtóban nyilvánosság elé kerültek. Nem egy azonban közülük eredetileg zárt jellegű pártösszejöveteleken hangzott el s ez különleges érdekességet ad ezeknek a beszédeknek most, mikor már nem ..hadititkok“ többé. De kivétel nélkül mindegyiknek az adja meg jelentőségét, hogy mindenkor a magyar politikai élet átfogó távlatait és aktuális feladatait mutatták meg. A valóságot vették mindenkor számba, azt elemezték s abból vonták le a következtetéseket a legközelebbi tennivalókra nézve. Minden egyes esetben láthatjuk az azóta bekövetkezett események fényében mennyire alapos és helyes volt ez az elemzés, mely természetesen mindig a marxizmus-leninizmus szellemében történt. Vannak politikusok, akik maguk félnének legjobban régi írásaikat, beszédeiket a nyilvánosság elé bocsátani. Rákosi Mátyás most éppen az eRenkezőjét teszi, az eddig nemismerteket is a magyar közvélemény elé tárja. Megteheti, hiszen minden mondása betelt, minden megállapítása valónak bizonyult. Az igazságnak, hitelességnek a levegője érzik ezeknek az írásoknak minden során. S ezek az igazságok nem kis ügyekről — az egész dolgozó magyar nép sorsáról, jövőjéről szólnak. Arról, hogy a felszabadulással kapott lehetőségek hogy váltak és válnak egyre inkább valósággá, nem utolsósorban magának Rákosi Mátyásnak a szavain és munkáján keresztül. Görzsönyi György 373
