Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-04-01 / 4. szám
mekeket és a beteg állatokat felvezetjük a beszélgetés színhelyére, ugyancsak elvisszük a citerát vagy a párnát vagy a népviseletbe öltöztetett menyecskét és előadás közben utalunk az erdőre, vagy patakra, vagy mocsárra, hiszen az ottani lakosság mindezeket bizonyára jól ismeri. Ha még van hozzá idő és van elegendő számú ifjúság, meg kedv is, akkor délelőtt sportversenyeket is rendezhetünk, a gyermekeknek esetleg bábszínházát. A sportverseny állhat futásból, ugrásból, í'utb-illbói. (Akiket a részletek is érdekelnek,1 otvassa el a Művelődési Szövetség tavaszi ünnepélyekről szóló kis füzeiét, ebből a kis füzetből színpadkészítésről, általában véve a tavaszi ünnepélyek adminisztratív vonatkozásairól értékes felvilágosítást kaphat.) Ha a faluban vagy valamelyik közeli városban van valami kiállítás, például képzőművészeti kiállítás, egy-két képet ki lehet vinni a tanyanapra is és e néhány kép alapján meg lehet beszélni a képzőművészét alapproblémáit, tehát azt, hogy mi is az a szín, vonal, arány, mikor levegős egy kép, stb. A délutáni műsor az ifjúság és a gyermekek számára tréfás versenyekkel kezdődjék (lepényevés, kézenjárás, zsákbanfutás, kötélhúzás, célbadobós, stb.). Ugyanebben az időben a férfiaknak és azoknak a nőknek a számára, akik nem a gyerekversenyeket nézik, lehet valamilyen megbeszélést tartani, gazdagyűlés, vagy a szomszéd népek életéről egy tájékoztatót, stb. E megbeszéléseknek anyagát külön fogjuk ismertetni. Késő délután vagy estefelé műsoros ünnepélyt rendezünk. Ennek a műsoráról is külön szólunk. Műsor ulán rendesen mindenki megkívánja a táncot. Befejezésül csak annyit, hogy legyen a tanyanapnak lehetőleg egy központi gondolata, ami az egésznapi; munkát és műsort összefoglalja, pl. „A 3 éves terv szolgálatában“ vagy „Iíert-Magyarország felé“, stb. Falunap A falunap ünnepségeit megrendezhetjük valamely közelben lévő kirándulóhelyen, erdőben, patak- vágj' tóparton, de megrendezhetjük benn a faluban is. Tekintettel kell lennünk a rendezésnél arra, hogy a falu lakói parasztokból, munkásokból vagy esetleg bányászokból, stb. áilnak-e túlnyomórészt ? Ha bent a faluban rendezzük meg az ünnepségeket, a program vázlata azonos lehet a tanyanapok programjával, azzal a különbséggel, hogy az orvos, állatorvos, gazdasági szakember stb. csak akkor vállalkozhatik körsétára, ha a falu kicsi. Azonban nagyobb falu esetében is fel lehet keresni a jellegzetesebb házakat vagy tanyákat. Fontos, hogy ezen a napon ingyen orvosi és gazdasági tanácsadásban részesülhessen mindenki. Nagyon sok helyen lehet kiállításokat rendezni helji kézimunkákból, népi remekekből, esetleg a fővárosból vagy a megyéből érkező képzőművészeti anyagból. A falunapok megrendezésének problémája abban különbözik a tanyanapokétól, hogy itt különösen nagy súlyt kell helyezni minden társadalmi réteg bevonására és megmozgatására. Tehát a pártok, egyházak, egyesületek, ifjúsági szervek mind vegyenek részt e közös megmozdulásban. Az esti műsor keretében minden szervezet kapjon 15—20 percet, hogy szóhoz juthasson és így versenyezhessenek egymással. A vecsésiek vándordíját is alapítottak a falunapon győztes csoport jutalmazására. A helyi szabadművelődési tanács délelőtt vagy délután tartson ünnepi ülést, ennek keretében fel lehet avatni az esetleg újonnan épült kultúrtermet, vagy át lehet adni a községnek a népkönyvtárat vagy olvasótermet, de az egész esti műsor is lefolyhat a helyi szabadművelődési tanács ünnepi ülése keretében, mert hiszen a tanács éppen a résztvevő egyesületekből áll. A tanács vezetőségének valamelyik tagja előadást tarthat ilyenkor a község újabb kulturális terveiről, népi demokráciánk mai helyzetéről és a jövő kilátásairól, stb. Az esti műsor keretében felléphetnek a község énekkarai is. Mindezekből látszik, hogy' a falunap fő problémája a különböző csoportok összefogása és annak tudatosítása, hogy kultúránk alapja csak a népi műveltség lehet, de nekünk a népi műveltségből az egyetemes dolgozó emberiség műveltségéhez kell 228
