Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-04-01 / 4. szám
eljutnunk; ma, a gyorsvonat és repülőgép, tehát a gyors fejlődés korában már egy falu sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a modern élettől elzárkózna, minden változástól irtózó életet éljen. Ha kirándulóhelyen rendezzük meg a falunapot, azt a gondolatot hirdessük, hogy ez a tavasz népünk tavasza is kell, hogy legyen. Az ilyen falunap programja is nagyban hasonló a bent rendezett falunap programjához, azzal a különbséggel, hogy vagy még a kirándulás előtt tartjuk meg az egészségügyi, orvosi előadásokat vagy kénytelenek vagyunk elhagyni, mert hiszen betegeket nem lehet kirándultatni. Másrészt különösen nagy gondot kell fordítanunk a kivonulás megszervezésére. A kinti program nem lehet olyan zsúfolt, mintha a faluban bent vagy épületben folynék le, mert hiszen figyelmünk jobban szétszóródik odakint, a kirándulástól is kifáradunk és a bor vagy frissen csapolt: sör is hamar érezteti hatását. A délutáni műsorba is több vidám számot kell iktatni, bár nincs olyan hely és helyzet, amelyben a legkomoly abb mondanivaló utat ne találna a hallgatók szívéhez/ ha az előadó egész életével fedezi kimondott igazságait. Bányász- és munkás-vidékeken beszéljük meg a bányászok, általában a munkások magyarországi problémáit, ismertessük a szomszéd népek munkás-intézményeit. A bányász és munkás művelődési napokat lehetőleg a szabadban tartsuk s minél több alkalmat adjunk a mozgásra. A délutáni műsorról külön szólunk, általában azonban az legyen az alapelvünk, hogy egységes műveltséget adjunk munkásságunknak és parasztságunknak egyaránt, tehát lényeges különbségek ne legyenek és nem is igen lehetnek a műsor összeállításánál. Járási művelődési napok A járási napok programjának a vázlaLa ugyanaz, mint a tanya- és falunapoké. Ha messze fekszenek a járás falvai, akkor már 2—3 község is összefoghat egy- közös művelődési nap megrendezésére. A járási napok célja, hogy a falvak lépjenek ki önmagukból s próbáljanak beleilleszkedni a koilektívum magasabb formáiba. A műsor összeállításánál vigyázni kell arra, hogy a járási napok később kezdődjenek, mini a falunapok és korábban kell befejeződniök. A messziről szekerezők fáradtak, tehát időt kell adni pihenésre és a rokonok, ismerősök meglátogatására is. Nagy gondot kell fordítanunk az anyagiak előteremtésére is, minél többet vállaljanak maguk a községek és a résztvevők, de érintkezésbe lehet lépni a megyei szabadművelődési felügyelőséggei is. A felvonulás díszességere és ünnepélyességére is gondoljunk, majd utána a csoportok leültetésére és elhelyezésére. Míg a falunapokon a pártok, egyesületek és különböző csoportok mulatják be tudásukat, itt a falvak versenyezhetnek egymással, az állatkiállításokon, vagy gyümölcs-, növénye, népművészeti-, búlorkiállításokon. A környék néprajzi értékeit, népi remekeket, 48-as emlékeket is összegyűlj thelünk és bemutathatunk. Fontos, hogy a kiállítás mozgalmas legyen, mindig legyen több olyan valaki, aki előadást tud tartani a bemutatott tárgyakról és tartson is előadást az alatt az egyr-két óra alatt, amit a rendezőség a kiállítás megtekintésére szán. A délelőtti sportversenyeket falvak közötti mérkőzések formájában is lebonyolíthatjuk. Okvetlenül tartsunk gazdagyűlési, vagy a termelési bizottságokat gyűjtsük össze, szóval a délelőtt folyamán adjunk alkalmat komoly megbeszélésre is. Ugyancsak délelőtt vagy koradélután tartsuk meg a szabadművelődési tanácsok járási konferenciáját. Hívjuk meg erre a megyei szabadművelődési felügyelőséget és tanácsot, valamint az Országos Tanácsot is. Az Országos Tanács nem ígérheti, hogy mindegyiken megjelenik, de mindent el fog követni, hogy minél több helyre eljuthasson. A délutáni műsort korábban kell kezdeni, mint a falunapokon, a műsor végén tartsunk egy összefoglaló előadást a táj vagy a járás művelődési programjáról és tudatosítsuk a gazdasági élet és a kultúra közti kapcsolatot is. 229
