Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-03-01 / 3. szám
f^yiitt emberek“ között igaz barátságot teremteni nem volt kis feladat. Három nevelési eszköz kínálkozott: az ének és a zene, a kézimunka és nyelvtanulás. Mielőtt társalogni tudtak volna egymással, jóval előbb már meghitt közelséget teremtett a legmélyebb nemzetközi nyelv: az ének és a zene. A közös ének és muzsikálás" hamar megteremtette a jó hangulatot. A kézimunka is közelebb hozta őket egymáshoz. Itt kevés a beszéd s mégis sokat tár fel az ember személyiségéből. Kitartás, szorgalom, találékonyság és esztétikai készség nyilatkozik meg ezeken az órákon. Ha az ember a keze állal, munkájával fejezi ki magát, nehéz hamis képet adni önmagáról. Itt a tett a szó s az mindig súlyosabban igaz. A munkások és a parasztok itt egyvonalba kerültek a tanultabb hallgatókkal: sőt sokszor túlszárnyalták iskolázottabb társaikat. Ez a siker erősítette magabízásukat és nem nyomta le őket az önkeveslés keserűsége, ha a nyelvi készség dolgában hátul is maradtak. A kezdeti nyelvi nehézségek nem sokáig akadályozták a közösségi élet megteremtést. Minél jobban megismerkedtek egymással a tanulók, annál inkább érezték a nyelvi korlátok megszüntetésének és a szorosabb szellemi érintkezés szükségét. Az első év végéig a legtöbb tanuló megtanult annyira angolul, hogy az előadásokat megérthette. E szerény indulás után gyors fejlődésnek indult az intézet. A tanulók közös igyekezete alakította át az egyik nagy istállót lakószobákká és tantermekké. Később három új épületet is emeltek. Húsz hold földből gyönyörű kertet varázsoltak elő. Ha az intézet népesedési statiszlákáját nézzük, azt láthatjuk, hogy a kezdő 24-es létszám évek múltán felszökött 100-ra. Körülbelül 3000-re tehető azon tanulóknak a száma, akik ebben az intézetben a téli szemesztereken (november-március) lanullak. Közülök 1000 volt külföldi, harminc országból. A nyári rövid kurzusokat is tömegesen látogatták. (Kb. 6000 növendék, köztük 3500 külföldi.) Miképpen biztosi Sották ennek az intézetnek a külföldi publicitását, hírét? Ugyanis kétségtelen, hogy a külföldi hallgatók ilyen tömeges jelentkezése bizonyos külső szervezettséget tételez fel. A dániai központi szerv mellett bizottságokat létesítettek más országokban, még Kínában is. E bizottságoknak az a feladata, hogy alapítványokat létesítsenek ösztöndíjak érdekében. Bár ez az intézet célkitűzésében és szervezetében nemzetközi — mégis kérdés, hogy a dán millió mennyire színezi belső életét. Köztudomású, hogy a világhírű dán népfőiskolákat Grundtvig püspöknek az elképzelése szerint szervezték meg. Ezeket az iskolákat á nemzeti felfogás jellemzi, munkájukban főszerepet az irodalom, a történelem és a népdal tanítása játssza. Módszerükben a legfontosabb a személyiség alakítása, fejlesztése az etikus célok érdekében. Az élőszó volt Grundtvig számára a személyiség kifejezésének legfőbb eszköze és a leghatékonyabb erő a nevelésben. A Nemzetközi Népfőiskola azonban nem alkalmazhatta a felvilágosító előadást olyan mértékben, mint a grundtvigi iskola: jobban kedvelte inkább a tanulmányi köröket, a szemináriumokat és az otthoni stúdiumokat. Kik tanítanak ebben az intézetben? A vezetőség nemzetközi és a dán tanárok mellett van német, svéd és norvég előadó is. A dán tanárok különben minden világnyelven tudnak tanítani. Természetes, hogy a nyelvek tanítása nagy szerepet játszik a kollégiumban. De kitérnek az irodalom, a történelem, a szociális viszonyok tanítására is, hogy a tanulók valóban megismerkedjenek a többi népek gondolkodásmódjával. Beszélgetések és viták által alkalom nyílik a tanítás kiegészítésére. Az ebédlőasztalnál, a kirándulásokon gyakran hallhatunk soknyelvű érdeklődő beszélgetést az idegen népek kultúrájáról. Komoly tanulmány tárgya továbbá a jelenlegi nemzetközi helyzet is. Éghajlat, talaj, mezőgazdasági és ipari ismeretek, szociális fejlődés, művészi élet mind összekapcsolódik itt. És akik belelátnak e kapcsolatokba, azok felkészülnek az európai és világhelyzet tömegpszichológiai, politikai és gazdasági problémáinak megértésére. így több megértést tanúsítanak 176
