Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-02-01 / 2. szám

Ugyancsak felmerült a szüksége olyan szakmai útmutató megírásának, amely jó tájékoztatást nyújt a szabadművelődés minden fontos elvi és gyakorlati kérdésére vonatkozóan. Elsősorban a tanítóképzőintézetek növendékei számára szolgálna ez tankönyvül, a ,,szabadművelődés“ című új ismeretkörhöz, de haszonnal forgathatná mindenki, aki el akar igazodni a demokratikus szellemű és szervezetű szabadművelődés problematikájában. (Ezt a célt szolgálja Kövendi Dénes és Szathmáry Lajos most megjelent könyve: „A szabadművelődés kézikönyve.")

Mindezekből kitűnik, mennyire fontos, időszerű és gyakorlati feladat: megállapítani, mit kell föltétlenül ismernie annak, aki a tömegek művelődésének munkájában vezető, irányító szerepet kíván játszani. A kérdésre természetesen nem könnyű és nem egyszerű a felelet. Nálunk a tömegek demokratikus szellemű művelődéséért folytatott szervezett, tervszerű munka ma még — sajnos — csak gyermekcipőben jár. Inkább lelkes kezdeményezés, semmint megvitatott, jól átgondolt, tudományosan is előkészített tevékenység. A munka jelentőségét ma még a legilletékesebb tényezők sem ismerték fel. Tudományos elmék pedig éppenséggel semmi érdeklődést nem mulatnak iránta. így csak természetes, hogy nem derítettük fel még ennek a szolgálatnak sem társadalmi, sem lélektani, sem pedig pedagógiai törvényszerűségeit. Szórványosan találkoztunk már meglátásokkal, rendszerezési kísérletekkel. Akadlak nagy nevelő egyéniségek, akik a felnőttek között folyó kultúrmunka lényegére fényt villantottak. De az egész területet még nem tekinthettük át, a megfigyelések és kísérletek tanulságait nem összegeztük, nem rendszereztük. És amit már megláttunk és fölismertünk, azt sem adtuk át mint kultúrkincset és mesterségbeli tudást azoknak, akik akár állami, akár társadalmi vonalon álltak be a kultúrmunkába. Ez nem maradhat így sokáig. Az igény és szükséglet mind kövelelőbben jelentkezik s kielégítését nem halogathatjuk tovább.

Lássuk tehát: hogyan végezhetik sikeresen hivatásukat azok az intézmények, amelyek a kultúra munkásainak szakszerű képzését — a nevelők nevelését — vállalják magukra.

Megítélésünk szerint ezeknek az intézményeknek három fontos ismeretkörben kell megfelelő tájékozódáshoz segíteniök tagjaikat. És pedig: elsősorban azzal a társadalommal kell megismertetniük őket, amelyben szolgálatukat akarják végezni, másodsorban azzal a kultúrkinccsel, amelyet ennek a társadalomnak át kell adniok, harmadsorban azokkal a módszerekkel, amelyek segítségével ezt a munkát sikeresen elvégezhetik. Erről a hármas követelményről egyetlen olyan tanfolyam vagy szabadiskola sem feledkezhetik meg, amely a nevelők nevelését kívánja szolgálni, szakmunkásokat akar képezni akár egy munkaterület, akár egy sajátos munkakör számára.

Sajnos, sem terünk, de meg kellő illetékességünk sincs arra, hogy e hármas követelmény minden fontos részletét föltárjuk itt. Ismét be kell érnünk azzal, hogy a lényeges szempontokra rámutatunk.

1. Szociológiai tájékozódás. Mint minden tevékenység, természetesen a művelődési munka is szoros társadalmi viszonylatok között bonyolódik le. Azért, aki be akar állni • valamely kultúrmunkába. kell hogy tisztában legyen a társadalmi törvényszerűségekkel. Főleg pedig pontosan ismernie kell annak a valóságos társadalomnak az éleiét és

97