Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-02-01 / 2. szám
szövevényeit gazdasági, politikai, és művelődési viszonyait, amelyben a maga hivatását kell majd ellátnia. Ez a tájékozódás nem könnyű feladat nálunk, ahoi éppen a szociológiai műveltség terén mutatkoznak a legnagyobb hiányok és mulasztások. Még nehezebbé teszi a tájékozódást a jelen történelmi helyzet, amikoris a társadalom életét nem sztatikájában, hanem éppenséggel felfokozott — forradalmi — dinamikájában kell szemlélnünk és értelmeznünk. Azonban bármily súlyos és nehéz is ez a követelmény, a szociológiai tájékozódást — mint alapot és kiindulást — semmiképpen sem mellőzhetjük. 2. Műveltségi anyag. A társadalmi rétegeződés kérdésével már csak azért is tisztában kell lennünk, mert a műveltségi anyag kiválasztása és átadása ehhez igazodik. A kultúra világa gazdag és áttekinthetetlen birodalom. Ebből a bőségből nagyon biztos kézzel kell kiválogatnunk azt az anyagot, amelyet hasznosan és sikerrel adhatunk át majd az érdekelt társadalomnak. Tudomány, művészet, erkölcs, vallás, filozófia — olyan mérhetetlen lehetőségeket kínál a kultúra munkása számára, hogy ember legyen a talpán, aki itt a jó tájékozódás, helyes mértéktartás és kellő pedagógiai tapintat szerint tudja megragadni feladatát. A társadalmi tájékozódás azonban jó útmutatást ad atekintetben, mit és hogyan válogassunk abból a roppant kultúrkincsből, amellyel az aikotószellem gazdagítja a világot. Az „Uj Szántás“ novemberi számában „Adalékok az érdeklődés lélektanához“ című tanulmányban próbáltam rámutatni azokra a társadalomlélektani feltételekre, amelyek az ember érdeklődését a kultúra iránt megszabják. Az embert általában az a műveltségi anyag érdekli elsősorban, amely ekzisztenciális érdekeinek biztosítását szolgálja. Tehát: a fog- Inlkozásbeli szakismeret, a társadalmi, közgazdasági, politikai és az egészségügyi tájékoztatás. Mindezek az ismeretek erőteljesen társadalmi jellegű és meghatározottságú kultúranyagot képviselnek. Másodsorban az a kultúra jön tekintetbe, amely szórakoztat, művészi kiélésre ad alkalmat, közösségi érzést és tudatot erősít, illetőleg épít. Nyilvánvaló, hogy ezt a kultúranyagot is át meg átszövik a társadalmi vonatkozások. Végül azt a művelődési anyagot említjük, amely a magas és szerves kultúra kialakítását és bővítését szolgálja. Talán ez az ismereti anyag az, amely még leginkább függetleníthető társadalmi vonatkozásoktól. Egészséges körülmények között azonban a legmagasabb szerves műveltség is közösségi, tehát társadalmi lényekké formát bennünket. Az ettől való elhajlás a dekadencia útja. 3. Módszer. A harmadik kérdés: hogyan közvetítsük el a társadalomhoz azt a kultúrkincset, amely iránt fölébredt az érdeklődése. Ez a problémalika kát részre válik: didaktikai és szervezési kérdésre. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kultúraközvetítés részint szervezés, részint módszer kérdése. Egy jól megszervezett kultúrmunlca elbukik azon, hogy nem ismeri és nem alkalmazza a kul túrközvetítés helyes módszerét; az egyébként helyes módszerekkel dolgozó kultúrmunka viszont kevés eredményt ér el, ha nem felei meg a szervezés követelményeinek. A szabadművelődés demokratikus szervezete nagyjából már kiépült nálunk. Ezt a szervezetet annyiszor és annyifelé ismertettük mái', hogy 9b
