Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1947-05-01 / 5. szám

BESZÉLGETÉS A JUGOSZLÁVIAI MAGYARSÁG KULTŰRÉLETÉRŐL

Jugoszláviai újságírók egy csoportja tartózkodik most Magyarországon, köztük van Steinfeld Sándor, az újvidéki Magyar Szó munkatársa, a Vajdasági Magyar Kultúrszövetség vezetőségének tagja. (A Jugoszláv Népköztársaság autonóm tartományokra oszlik; a magyarlakta területeket a Vajdaság foglalja magába.) Felkerestük őt, hogy megtudjuk, mik a művelődési lehetőségei, intézményei a Jugoszláviában élő magyarságnak.

— Milyen magyar iskolák vannak? — volt első kérdésünk.

— Teljesen magyar tannyelvű iskolái vannak a magyarságnak: az elemi iskolákon kívül al- és teljes gimnáziumok, tanítóképzők és tanárrá átképző intézet. Több magyar gimnázium van, mint valaha is volt ezen a területen. Szaporításukra is futná még a költségvetési keretből, megvan rá az igény is, csak a tanerők hiányoznak. Ezért állítottak lel külön főiskolát, mely tanárrá képzi át a tanítókat.

— Milyen újságok, folyóiratok vannak s mekkora a példányszámuk ?

— Napilapunk a Magyar Szó (40.000), hetilap a Hét Nap (10.000), folyóirtát a. Híd (3000—3500). Előbbieket a Népfront adja ki, a Hidat a Vajdasági Magyar Kultúrszövetség. A Népi Ifjúsági Szervezet lapja az Ifjúság Szava (8—10.000), a Pionír Szervezeté (ifjúsági szervezet kisgyerekek és serdülők számára) a Pionír Újság (némelyik faluban ebből több fogy el, mint a Magyar Szóból). Az Antifasiszta Női Fronté a Dolgozó Nő (13—14.000). Népszerű mezőgazdasági szaklap a Föld Népe,. ezt a Tartományi Főbizottság (a Vajdaság kormánya) adja ki. A szakszervezetek is készülnek munkásujság kiadására; sportújság alapításáról is szó van.

— Milyen keretei vannak a szabadművelődési munkának?

— Központi szerve a Vajdasági Magyar Kultúrszövetség. (Most van átalakulóban Jugoszláviai Magyar Kultúrszövetséggé, hogy a Vajdaságon kívül élő magyarokat is könnyebben elérhesse.) Minden faluban van népkör, kultúregyesület, ezek a Kultúrszövetség tagjai. Majdnem minden egyesületnek megvan a maga külön székháza. A Kultúrszövetség nemrég kapott Szabadkán hatalmas székházat, az irodahelyiségek mellett nagy előadóterem és több vendégszoba is van benne. Itt működik a magyar diáksegély adminisztrációja, itt van a Híd szerkesztősége és kiadóhivatala, könyvárusítás is folyik ugyanitt. A Kultúrszövetség munkaterülete hét körzetre oszlik, minden körzet élén góctitkárság áll. Nemcsak az egyesületek tartják fenn önmagukat, a Kultúrszövetség is a tagdíjakból s a könyvkiadásokból él. Költségvetése egymillió dinár (kb. 250.000 forint), körülbelül ugyanekkora költségvetéssel dolgozik diáksegély-akciónk is.

— Hogyan folyik maga a munka?

— A nép számára tartott előadásoknak egységes tervük van az

egész országban. A Vajdaságban a tartományi főbizottság kultúrosztálya jelöli ki az anyagot. A témákat persze mindenhol a helyi adottságoknak megfelelően dolgozzák fel. A speciálisan magyar nemzetiségi jellegű előadások tervét a Kultúrszövetség dolgozza ki s küldi meg a góclitkárságoknak. Ezek emberei mennek azután ki előadni a Népegyetemekre. Egyesületekben, üzemekben vannak ezek a népegyelemi élőadássorozatok. '■

— Emelkedett már érezhető mértékben a tömegek kultúrája?

— Hogyne. Legszembetűnőbb ez az analfabétizmus kérdésében. Házról-házra járva, teljesnek mondható analfabéta-katasztert állítottak össze az egész országban. Ennek alapján gyűjtik össze a tanfolyamok hall288