Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1947-01-01 / 1. szám

Gyökeres valami minden, ami új s most látom, hogy az újszülöttről a fenyőfára nem játékosan repült a képzeletem, hanem a családfa képzetének erejénél fogva. U j legyen a szántásunk. Mit jelenthet hát ez a szim­bólum nyelvén? Hiszen a szántás nem lehet úgy új, mint az új sarj a fán vagy az újszülött a családban. Nem lehet gyö­keres. S esetünkben a hasonlat mintha sántítana. Minden hasonlat sántít, de a szimbólumok nem hason­latok. Akik az „újat“ mint eredményt nézik, elfelejtik, hogy 'mindennek, ami új, meg ú j ul ás az előzménye. U jul a föld színe tavasszal, és újul a régi családok megcsendesedett vére minden mezaliansszal. Az új szántás tehát újulást jelent. Újjá lenni azonban csak egyfélekép lehet s a felrigolirozott földben is régi lehetőségek kezdődnek újra, még pedig elei­től fogva. Úja szántás: megint teremhet a föld. Sokakat talán az zavar a teljes megértésben, hogy az ú j szántás mellé régi szántást képzelnek. Pedig mióta az ugar kiment a divatból, kétféle e tekintetben a föld: az egyik darab szán­tat lan, a másik ú j szántás. Minden ú j szántás előlrül kezdett világtörténelem. És minden szántás alulról kezdett világépítés. A szántás az ara­tás érdekében történik s ott kezdődik az aratás, hogy fel­szántjuk a földet. Ha nem biológiai folyamatnak veszem, a termés fogantatása az a tény, hogy a mag a szántás követ­keztében a földbe került, születése pedig az a másik tény, hogy ott van a földben, alávetve az ebből következő folyama­toknak. A szántás az egyedül lehetséges és helyes alapvetés. Uj szántás a mi munkánk, egy darab előlrül kezdett világtörténelem és alulról kezdett világépítés. 11. A szimbólum tökéletes, hiszen részleteiben is szervesen egyezik. 19í5-ben kitavaszodott nálunk. Szántás ideje követ­kezett ránk. Kitavaszodott a szó szoros értelmében, új kor­szakba léptünk. Eddig a német-római birodalom gyarmata voltunk, mostantól kezdve önálló, szabad kültúréletet élhe­tünk. (Elürik-e, nem tudom, de a történelem során hosszú idők óta először: élhetnénk.) Szántásunk új szántás. Ott kezdődik benne előlrül a világtörténelem, hogy a legutóbbi aratás óta rajta felburján­­zott tenyészetet tarló-növényeknek vagy virágoknak kell te­2

Next

/
Oldalképek
Tartalom