Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1947-04-01 / 4. szám

egyes szaktudománycsoportok anya­gát tekinti át a szabadművelődés igényei és a modern pedagógia nyújtotta lehetőségek szempontjá­ból. — Az ügyosztály felkérte az Országos Szabad Művelődési Taná­csot, hogy dolgozza ki a képzők szabadművelődési tanóráinak anya­gához szükséges tankönyvet az Or­szágos Köznevelési Tanács bevoná­sával. Mivel készül a főváros 1848 meg­ünneplésére? A tervek szerint 1848 március idusán avatják fel a Nem­zeti Múzeum előtt a nagy emlék­kandelábert s megnyitják az újjá­szervezett Petőfi-múzeumot. A Nem­zeti Múzeum, Iparművészeti Mú­zeum, a Fővárosi Képtár és Könyv­tár kiállításokat rendez. A jövő év­ben rendezik meg a Magyarok Világ­kongresszusát és 1949-ben sor ke­rül az új Lánchíd alapkőletételére. A magyar Rádió ötvenezerforintos nagydíjat alapított. 30.000 forintot kap az 1848 március 15-ig megjelent vagy megírt legkiválóbb irodalmi munka. 6000 forinttal jutalmaznak egy zenei és egy tudományos mű­vet. 1949-ben egy zenei alkotás, 1950-ben pedig egy tudományos mű kapja a 30.000 forintos nagydíjat. A Rádió tervbe vette az egyetemi doktori értekezések kiadását is. A 60 éves Kassák Lajos tisztele­tére ünnepséget rendezett a Magyar Művészeti Tanács. A jubiláns írót Ortutay Gyula, Justus Pál, Horváth Márton, Borbíró Virgil üdvözölte. A kultuszminisztérium házi ünnep­ségén Ortutay Gyula közoktatásügyi miniszter a magyar kormány nevé­ben nyújtotta át neki Ferenczy Béni Kassák-plakettjét. Kilenc napos szabadművelődési an­kétet rendezett Abaúj-Torna várme­gye szabadművelődési felügyelősége és tanácsa Szikszón március 17—25- ig. Az ankét megbeszélései és elő­adásai a vármegye múltjának és jelenének, természeti kincseinek és művelődési helyzetének ismerteté­sével kezdődtek, hogy az ál­talános kultúrpolitikai szempontok megbeszélése után rátérjenek a résztvevők a mezőgazdasági, ifjú­sági, női, zenei, irodalmi művelő­dés speciális kérdéseire és társa­dalmi, szociális, egészségügyi prob­lémáink kulturális összefüggéseire. Az ankét egyre növekvő, az előadó nagyterem befogadóképes­ségét messze meghaladó számú hall­gatósága egyre több és élénkebb hozzászólással kapcsolódott be a megbeszélésekbe és vitákba. A kö­vetkező hónapokban hasonló anké­tek lesznek a vármegye egyes járá­sainak székhelyén. Az újpesti Szabadművelődési Ta­nács hangversenysorozatát a könnyű zene mestereivel kezdte, hogy kö­zönségét fokozatosan vigye át a nehezebb zeneszámok színvonalára. A hangversenyek műsora ennek megfelelően műsorról-műsorra mó­dosult. A közönség mindvégig ér­deklődéssel kísérte az előadássoro­zatot. A Tungsram zenekar műkö­dött közre minden előadáson Bor Dezső karnagy vezényletével. A debreceni újságírók Szabad Fó­ruma a giccsről vita-délutánt ren­dezett. A megnyitó előadást Tamás Ervin tartotta, Sennyei Oláh István és Menyhárt József festőművészek szóltak hozzá. — A Szabad Fórum vasárnapi matinésorozatában Csenki Imre „Lakodalmas“ című szerzemé­nyét mutatta be Szatmári Endre hegedűművész és Gulyás László zon­goraművész. A műsoron Veress Sán­dor „Nógrádi verbunk“-ja is sze­repelt Bartók már többízben elő­adásra került zongora-szvitje mel­lett. Érdekes élményt nyújtott „A szarvasokká vált fiúk“ c. román népballada előadása. Tiszántúli Tudományos Intézet lé­tesül Debrecenben. Az előkészítő értekezleten letárgyalták a tudomá­nyos tisztviselők státusát és a 150 ezer forintra rugó költségvetést. Az intézet célja mezőgazdasági, telepü­lési, néprajzi, történeti és földrajzi kutatások támogatása a Tiszántú­lon. Az anyagi támogatást a város, megye és a környező törvényható­ságok nyújtják az intézetnek, mely a jövő évben kezdi meg működését. A Magyar-Szovjet Művelődési Tár­saság debreceni csoportja József Attila-emlékestet rendezett a költő 42. születési évfordulója alkalmá­ból. A megnyitót Liikő Gábor mon­dotta, a költőről Csernik József tartott előadást. Verseit Kemény Erzsi szavalta. 254

Next

/
Oldalképek
Tartalom