Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1947-04-01 / 4. szám

A diósgyőri Jószerencse munkás­­színjátszói Koós Károlijnak, az erdé­lyi magyar írónak „Budai Nagy Antal" című színjátékát mutatták Jászberényben a Népi Bábszínjáték február közepén, kezdte meg mű­ködését a Szabad Művelődési Ta­nács irányításával. A munkába be­lekapcsolódtak az állami tanítókép­zőintézet növendékei is. A bábszín­játék színpada szétszedhető és ké­nyelmesen szállítható, így a báb­szín játékosok felkereshetik az is­koláikat, olvasóköröket, egyesülete­ket, tanyai központokat. Heten­ként kétszer-háromszor szerepelnek, vasárnaponként állandó előadáso­kat rendeznek a tanítóképző dísz­termében. Műsorukat a népi iro­dalom termékei, jászsági népmesék, zenés-dalos népszokások és népi bábjátékok alkotják. Gyulán. Békésen. Tarhoson tartot­ták előadóestjüket Török Erzsébet és Farkas Ferenc. A tarhosiak ké­résére a két előadó a nyáron két­hónapos körútra vállalkozott. A tarhosi énekiskola növedékeivel fog­ják bejárni Békés megyét s előadá­saik során ki fogják választani a tehetséges parasztifjakat az ének­iskola számára. A Művészeti Tanács elhatározta, hogy ez évben újra megrendezik a Szegedi Szabadtéri Játékokat. Előadják Az ember tragédiáját, operaelőadásokat rendeznek, azon­kívül bolgár, román és jugoszláv irodalmi és zenei művekből ren­deznek hangversenyt. Ezzel a sze­gedi szabadtéri ünnepek új tartal­mat nyernek: találkozóhelye lesz ez a délkeleteurópai nemzetek mű­vészetének. Juhász Gyula halálának tízéves évfordulóján a szegedi Juhász Társaság emlékülést tartott. Halasi Nagy József emlékezett meg a vá­ros fiáról, Madácsg László „Az is­meretlen Juhász Gyula" című. Do­rogi Imre „A költő és a képzőmű­vészet" című előadását olvasta fel. A költő műveiből Lehotag Árpád, S. Papp Júlia, Étsy Emilia, Versé­­nyi Ida adtak elő. Az ünnepségen bemutatták a Vaszy Viktor által megzenésített három Juhász-verset. Népművészeti bemutatót tartott Jánoshalmán a Népi Ének-, Tánc- és Játékegyüttes. Győri munkásírónak. Gallai Rezső­nek „Bűnösök" című darabját tűzte műsorra a győri színház. A két felvonásos dráma cselekménye a háború utolsó napjaiban játszódik, háttere a munkásoknak a nyilasok elleni küzdelme. — Nagy sikerrel hangversenyezett Győrben Lengyel Gabriella. Székesfehérváron a Táncsics-kol­­légium megyebálián sorra felvonultak a különböző telepescsoportok tán­cai. dalai színpompás viseletekben. Ebből az alkalomból mozgalom in­dult a megyei őslakosság népi kul­­túrkincseinek feltárására. A szabad­­művelődési felügyelőség segítségével népi kultúr-bizottságokat alakítottak a községekben, ezek a helyi taná­csokkal karöltve gyűjtik a fellelhe­tő népi hagyományokat. Lejegyzik a népdalokat, népmeséket, össze­gyűjtik a népviselet darabjait, a táncokat és játékokat. — A városi felügyelőség rendező- és előadókép­­ző-lanfolyamot szervezett a műked­velő előadások és műsoros estek rendezői számára. Úgynevezett min­tarendezéseken mutatják és vitatják meg a kérdéseket. Az előadásokat hetenkint háromszor a délutáni órákban tartják. A szabadművelő­dési felügyelőség 100 forintos jutal­mat ad azoknak a munkáskultúr­­vezelőknek, akik darabrendezésben elsőrendű munkát végeznek s iro­dalmi műveket egészen jó előadás­ban mutatnak be, 50 forintos ju­talmat kap az a gárda, amelynek előadása ugyan kívánni valót hagy maga után, de irodalmi értékű da­rabot adott elő. — Foglalkoznak a városban a Fórum-Klub megala­kításának gondolatával. Veszprémben a „Szép magyar ki­ejtés" verseny eredményeként Győri Sarolta és Báli György tanulók kap­ták a díjat. A versenyszámok után Páldy Róbert szabadművelődési fel­ügyelő beszélte meg a résztvevőkkel a verseny tanulságait. A szekszárdi Babits-ház tatarozására 2100 forintot gyűjtött össze a tölna­­megyei Szabadművelődési Felügye­lőség társadalmi úton. 255

Next

/
Oldalképek
Tartalom