Új Magyar Út, 1956 (7. évfolyam, 1-5. szám)

1956-03-01 / 3-5. szám

A holland társadalom arca

Egy népet jellemezni veszélyes és nehéz feladat. Aki megkísérli, sok szemrehányást zúdíthat önnön fejere. Általánosítania kell s ebben mindig van csalás és öncsalás. Ha mégis megkíséreljük, tesszük azért, mert úgy érezzük, néhány kiragadott pillanatfelvétel mellé illik egy vázlat, mely legalább valamelyes képet kísérel adni Hollandiáról.

Évszázadokra visszanyúló kapcsolatok folytán Hollandia általában különös rokonszenvnek örvendett magyar körökben. Már maga ez a rokonszenv elegendő ahhoz, hogy felkeltse érdeklődésünket e nép szelleme és társadalmi összetétele iránt. Van azonban még egy másik ok is, mely ezt az érdeklődést, ezt a vizsgálódást hasznossá, sőt a világ jelenlegi állapotában bizonyos fokig szükségessé teszi minden külföldi számára.

Az Egyesült Nemzetek és más hivatalos közegek jóindulatú elvi kijelentései ellenére is fennáll a szomorú tény, hogy a földkerekség országainak túlnyomó többségében nem létezik igazi demokrácia. Belső és

sajnos sokszor külső faktorok következtében igen kevés országnak sikerült elérnie eddig a bölcseségnek, önfegyelemnek és szabadságszeretetnek azt

a fokát, mely egy demokratikus elvekre épülő önkormányzat elengedhetetlen előfeltétele, szükségszerű szellemi éghajlata. Azon országok között azonban, melyek társadalmi alkatukban ezeket az ideálokat mindezideig talán a legjobban megközelítették — és itt elsősorban az angolszász országokra godolunk — Hollandia előkelő helyet foglal el. Ha tehát a következő sorokban röviden foglalkozni akarunk ennek az országnak a társadalmi alkatával és szellemével, azt nem csupán magyar rokonszenvből tesszük, sem nem azért, mert ez a tanulmány jó bevezetésül szolgálhat az Új Magyar Út egy olyan számához, melyet szerkesztői nagyrészt Hollandiának és a holland-magyar kapcsolatoknak kívánnak szentelni, hanem azért is, mert úgy véljük, hogy ílymódon néhány magában véve is tanúlságos kérdést és időszerű problémát vetünk fel.

Ahhoz, hogy megértsük a holland demokrácia mai alkatát és működését, sőt magának a holland szellemnek bizonyos sajátosságait, egy pillantást kell vetnünk a múltba. A mi szempontunkból a történelmi fejlődés mozzanatai és a történelmi fejlődés által meghatározott jelenségek közül legalább a következőket kell kiemelnünk:

1. Hollandia egysége a spanyolok ellen vívott szabadságharc, az ú. n. “80-éves háború” (1567-1648) során alakult ki, és szilárd formáját, a hét északi provincia szövetségét, 1579-ben kapta az Utrechti Únióban (Republiek der Verenigde Nederlanden). Igen nehéz megállapítani, hogy ez az egység és ez a szabadságharc pontosan milyen okok következménye. Bár nem egészen helytelen, de mégis veszélyes a nemzeti öntudat felébredéséről, *

* Ez a cikk néhány Hollandiában dolgozó és tanuló magyar közös munkája. Csupán egy rövid áttekintést akar adni, teljességre nem törekszik.

— 93 —