Új Magyar Út, 1956 (7. évfolyam, 1-5. szám)
1956-01-01 / 1-2. szám
KÖNYVSZEMLE Az első magyar írás a lechmezei csata ezredéves évfordulójára Padányi Viktor, Vérbulcsu, (Történelmi tanulmányok 1. si. A Melbourne! Magyar Munkaközösség támogatásával kiadja a Pázmány Péter Szabadegyetem — Buenos Aires, 1954.) Németország, elsősorban Augsburg városa, nemrég kezdte a magyarok nyugati kalandozásainak véget vető nagy győzelem ezredik évfordulójának megünneplését. A magyarságból Ausztrália és Délamerika emigránsaié az érdem, hogy kiadták az első erről szóló írást. Külön érdemnek tekinthetjük azt is, hogy történész szakember munkáját jelenttették meg. — Emlékezhetünk, már odahaza a két világháború közti időben is milyen gyakran előfordult, hogy a közélet és közszolgálat legkülönbözőbb területein működő vagy ott becsülettel megőszült urak egyszerre felfedezték magukban a történészt, régészt, nyelvészt és hozzáláttak felszámolni az “elfogult és korlátolt szaktudósok” nemzedékeinek munkáját. Az emigráció irodalmi termeléséből sem hiányoznak az ilyenfajta müvek. Műszaki kérdésekben senkinek sem jutott soha eszébe elvitatni a mérnök illetékességét. Az atomfizikában is természetesnek tartják, hogy ahhoz csak képzett fizikus érthet. A történeti és rokon tudományokhoz azonban igen sokak szerint nincs szükség ilyen módszeres felkészültségre. Elég az izzó hazaszeretet és az ötletesség. Padányi Viktor írása örvendetes kivétel és ezt el kell ismernünk, bár Vérbulcsuról adott képe, mint az alábbiakból kitűnik, bizonyíthatóan téves. Tévedéseinek egyik fő oka azonban az emigrációban élő tudós elszigeteltsége. A korai magyar történelemről csak emlékezetből, pár régi jegyzet, legjobb esetben a Hóman-Szekfü alapján tanulmányt írni nem lehet. — Több mint valószínű, hogy Ausztráliában nemcsak a magyar forráskiadványok és a Monumenta Germaniae hatalmas fóliánsai hiányoznak, hanem általában az egész erre vonatkozó szakirodalom, hogy csak a legújabbat említsük, Gina Fasoli olasz történésznő 1945-ben megjelent könyve a magyarok európai kalandozásairól. A munka ellen sok kifogást lehet felhozni, de a forrásoknak eddig legteljesebb gyűjteménye. Padányinak nyílván minden ilyen segédeszköz nélkül kellett megírnia tanulmányát. Ezért ír feltevésekről, mintha biztos tények lennének és tudni vél részleteket, amelyeknek a forrásokban vagy nyomát sem találjuk, vagy pont az ellenkezőjét. Vérbulcsu szerinte a X. századi európai politika küzdőterén Nagy Ottónak volt hatalmas és méltó ellenlábasa, egyúttal korának legnagyobb hadvezére, akinek vállalkozásai Hannibál, Attila és Napoleon hadjáratait is felülmúlják és annak idején a nándorfehérvári diadallal felérő világszenzációt jelentettek. Mindezt a történész szakavatott módszerével bizonyítja. A nemzetközi helyzet alakulásáról és a belső magyar fejlődésről 53 —