Új Magyar Út, 1956 (7. évfolyam, 1-5. szám)
1956-03-01 / 3-5. szám
TÜSKI: Hollandiai gyermeküdültetés Magyar gyerekek az Északi-tenger partján, 1923-ban. A képet W. A. Dekker ref. lelkész szíves engedelmével közöljük. Dekker lelkész, a holland “Irlet Károly” magyar gyerekektől és a Bibliából tanult meg igen jól magyarul. A háború előtt nyaranként 30-40 volt nevelőszülőnek mutogatta meg hazánk legszebb vidékeit. 1939-ben megírta az első hollandnyelvű magyar irodalomtörténetet, amelyért a debreceni egyetem tiszteletbeli doktorátussal tüntette ki. A várható segítés reményében nagyszabású “Magyar-Holland Katolikus Gyermeksegélybizottságot” szerveznek Budapesten Csernoch hercegprímás és Huszár Károly elnöksége alatt. Az első öt vagon élelmiszert rövidesen átkűldik Bécsből Budapestre. A Szállásiadé Bizottság megkéri és megkapja a Belügyminisztérium engedélyét, hogy hazánkra is kiterjessze segélyezését és május 26.-án megérkezik az első r. k. gyermekvonat dr. Tóth Tihamér vezetésével. Az általános és katolikus szervezet további munkássága A vélemények megoszolhatnak afelől, hogy helyes volt-e vagy sem a gyermeküdültetés hollandiai szervezésének megoszlása. Aki a holland társadalom belső felépítését ismeri, az előtt ez természetes jelenség. Általános magyar szempontból nézve pedig csak örülhetünk a “szent vetélkedésnek”, mert ha két forrásból is, de a holland felebaráti szeretet és keresztyén segítőkészség ugyanazon üdítő itala mentette meg az életnek legyengült gyermekeink ezreit. A Központi Bizottság eredeti terveihez híven mindvégig családoknál helyezi el a gyerekeket. A Szállástadó Bizottság azonban az első csoport — 117 —
