Új Magyar Út, 1956 (7. évfolyam, 1-5. szám)
1956-03-01 / 3-5. szám
TÜSKI ISTVÁN Hollandiai gyermeküdültetés az I. világháború után Ha a két világháború között élt magyar embert megkérdezzük, mondja meg egyszóval, hogy mit tud Hollandiáról, a legtöbb esetben azt a választ kapjuk: gyermeknyaraltatás. Igen, Hollandia és a gyermekakciók egymástól elválaszthatatlan fogalmak! Érdekes tehát közelebbről megismernünk a gyermeküdültetés keletkezésének hátterét és lefolyásának történetét, különösen azért is, mert erről az egész holland társadalmat megmozgató karitatív munkáról eddig még — tudomásunk szerint — nem jelent meg összefoglaló ismertetés. A magyar gyermekakciók "Édesanyja" Ilyen címmel írt Sebestyén Jenő budapesti theológiai professzor egy rövid, de igen fontos emlékezést a “De Standaard” c. református napilap 1927. május 7.-i számában. Sebestyén többek között a következőket írta: (Az érthetőség kedvéért az egyes pontokat más forrásokból kiegészítettem) 1. Egy pillanatig sem kételkedhetünk abban, hogy a magyar gyermekakciókat Hollandiában református részről tervezték és kezdték el. 2. A két ország reformátusainak kapcsolatát a közelmúltban Kuyper Johanna és Kuyper Henriette kisasszonyok újították fel és erősítették meg. A háború alatt — 1916-ban — mindketten a Holland Vöröskereszt budapesti ambulánciájának voltak vezetői. 3. Még szorosabb lett a kapcsolat, amikor az 1918-as októberi forradalom után egy protestáns magyar delegáció utazott Hágába. Tagjai egyrészt szoros kapcsolatba kerültek a holland egyházak vezeteivel, másrészt a holland közvéleményt tájékoztatták a magyarországi helyzetről. 4. Amint 1919 közepén újra megindult Magyarországról a rendszeres postaforgalom, mégjobban megnövekedett a holland protestánsok érdeklődése Magyarország iránt. Hamarosan elindultak az első szeretetadomány szállítmányok, elsősorban a református magyarok részére. 5. Ebben az időben, 1919 őszén, a hágai ú. n. Kuyper-házban kezdte meg tárgyalásait Kuyper Johanna egy nagyobb szabású magyar gyermekakció megindítása céljából Fledderus holland főkonzullal, akit még 1916-ból Budapestről jól ismert. “Hogy miként született meg a Bizottság és a gyermekakció, azt innen Magyarországról teljes bizonyossággal nem tudjuk megállapítani. Afelől azonban feltétlenül meg vagyunk győződve, hogy a holland-magyar gyermekakció édesanyja nem más, mint Kuyper Johanna kisasszony.” A holland társadalom áldozatkészsége Az 1919-es holland újságok rendszeresen beszámolnak a háborút vesztett népek egyre növekvő ínségéről. Pl. “Nyomorúság Bécsben” címmel, állandó rovatukban foglalják össze az egész Középeurópából (!) beérkező — 114 —
