Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1955-02-01 / 2-3. szám

BOR: Mannerheim tábornagy emlékiratai

A tábornagy utolsó fényképe 1950-&Ó7, amint a svájci Glion szanatóriumi szobájában emlékiratain dolgozik.

a Nyugat több elismerést, — több vonatkozásban személyéhez kötve, — ad hazájának.

Hazatér. Dísszel fogadják. A volt államfő, Svinhufvúd, — mint őrmester — a dísszázadban áll sorban és rendben...

beiktatják. Első dolga a honvédelmet törvényesen megszervezni. Közben Észtországot is segíti a vörös uralom alól felszabadítani. A skandináv uralkodókat meglátogatja s támogatásukat kéri. Mindent megtesz a Nyugat elismerésének értelmében, hogy hazájának biztos külső támasza legyen.

Új választásokat rendel el. Az új kormány útján új, demokratikus alkotmányt szavaztat meg a diétával. Ezt szentesíti. Ennek alapján új elnököt választanak Staehlberg professzor személyében. Miközben közkegyelmet is hirdet az áruló vörösök javára, átadja a hatalmat utódjának.

Aztán megint külföldre megy, de onnan is állandóan szemmel tartja hazája sorsát. Sok vezető külföldi személyiségben megértő barátot talál s hazája ügyének senki jobban nem szolgálhatott volna, mint ő tette.

Aggódik hazája katonai gyengesége miatt. Inti népét, hogy a törhetetlen védelmi akarat mellett, erős hadseregre is szükség van. Ez az ellenfél és a barát felé is a legjobb diplomácia. A szocialista párt ellenáll minden ilyen mozgalomnak és a Nemzetek Szövetségébe veti a bizalmát. Az első orosz ötéves terv sem nyitja ki Európa szemét, sem a finnekét. Mannerheim azonban hamar felismerte, hogy a bolsevizmus világveszélyt jelent s elsősorban a finnek állnak útjában.

— 87 —