Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1955-02-01 / 2-3. szám

Tíz év telik így el, amely nagyrészt népjóléti és szociális munkában folyik le. Ez a hős katona, aki életének nagy részét háborúban töltötte, jól tud­ta, hogy a háborúk mennyi szenvedést és nyomort hoznak a népre. A rok­kantak meggyógyítása, ápolása, a katona családjának, az ifjúságnak az irá­nyítása, mind olyan kérdések, amelyek a társadalomra nehezednek. Ezért megalakítja a róla elnevezett “Gyermekjóléti Egyesületet” és felhívja a finn népet ennek támogatására. Az eredmény példás. Az egyesület mun­katerülete: népegészségügy, ifjúsági szervezés és nemzetnevelés. A tábor­nagy nővére (aki Angliában tanult szociális nővér) elnökletével, szak­emberekből és politikusokból álló igazgatóság vezeti az egész országra ki­terjedő egyesületi munkát. (Keserűen említi meg, hogy a szociáldemokra­ták a nekik felajánlott tíz igazgatósági tagságot “elvi okokból” nem fogad­ták el.) Az egyesületnek 600 fiókja van s az ifjúsági klubok taglétszáma állandóan 100,000 körül mozog. Mannerheim elnöke a Finn Vöröskeresztnek is. Ezt is magas nívó­ra emeli. Tartalék ápolónővér létszáma 5,500. Természetesen a finn “Lotta”-mozgalomban is óriási segítségre talál. Ezalatt azonban nagyot változik a világ. A Nemzetek Szövetsége hal­doklik. A rapallói egyezményben az orosz és német haderő szinte szövet­séges viszonyba kerül. Skandinávia pedig nem hajlandó a genfi sóhiva­talon kívül semmi kötelezettség elvállalására. A nemzetközi helyzet forr. Gazdasági világháború tör ki. 1931-ben régi barátja, Svinhufvud kerül új­ra az elnöki székbe. Meghívja Mannerheimot a honvédelmi tanács elnö­kének. A meghívást elfogadja s most már hivatalból indítja meg a tíz év alatt elhanyagolt országvédelem modern alapokra való fektetését. A történelem rohanni kezd megint új veszélyek felé. Az orosz nehéz­ipar kiépült és olyan új fegyvereket teremtett, főleg repülők és a páncé­losok részére, amelyek teljesen korszerűek voltak. Orosz katonai írók a páncél és a motor hadászati alkalmazásáról vitatkoztak. Németországban Hitler átvette a hatalmat s rövidesen óriás lépésekben indult meg a fegy­verkezés. Anglia meghívta Mannerheimot páncélos és repülő-hadgyakorla­taira, amelyeken korszakalkotó újításokat látott. Mannerheim, mint hazá­jának élő és örökké éber katona végre is elérte, hogy hatéves program keretében a finn fegyverkezés 1936-ban megindulhatott. Eme idők diplo­máciai csatáinak ismertetésénél két jellemző dolgot említ. Az egyik volt az orosz szovjet erős félelme a megerősödő német birodalomtól, a másik a skandináv államok érthetetlen tagadó álláspontja egy Finnországgal való közös védelmi szerződéssel szemben. A nemzetközi politika egén emelkedő két üstökös, Hitler és Sztálin mind több és több szóhoz jut. A harmadik, Mussolini lassan melléksze­replővé válik. Hitler demagóg propagandája nem kendőz semmit. Poli­tikai céljai könnyen felismerhetők. Sztálin kétszínű játékot játszik. A né­met tervek ismeretében hol a Nyugatot ugratja, hol Hitlert. Végre is hirtelen fordulattal a két rivális megköti hírhedt szerződését... Ez a szerződés Lengyelország halálát jelentette. De halálos veszélybe hozta a balti államokat és Finnországot is. Ez a szerződés tette lehetővé UJ MAGYAR UT — 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom