Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1955-09-01 / 9-10. szám

salak leggondosabb kezelésére lesz szükség a jövőben, hogy a veszélyek elkerülhetők legyenek. A konferencia tanúlságai tehát: Először, hogy az energia-probléma kétségkívül megoldást fog nyerni a közeli jövőben. Az atomreactorok máris mutatják, hogy a technikai kérdések megoldásában nem lesz hiány. A nyersanyagok, uránium és thorium, viszonylag bő készletekben vannak jelen a földön, tehát az emberiség energiában nem fog szűkölködni. Nagy változás ez a néhány évtizeddel ezelőtti helyzethez képest, amikor az energia és nyersanyag az egyes nemzetek legégetőbb kérdései közé tar­toztak. Másodszor: az atom csodás biológiai alkalmazásai hivatva lesznek az emberiség élelmezési kérdéseit megkönnyíteni vagy megoldani. A ká­ros biológiai hatások az atom békés alkalmazásának nem állanak útjában. Ezt a két eredményt összefoglalva úgy is kifejezhetjük, hogy mivel az emberiség alapszükségletei kielégíthetők, nincs szükség az embernek ember ellen való harcára. Mindennemű harcra való ösztönzés idejét­múlt maradványa az elmúlt szűkös időknek és félreismerése a jövő perspektíváinak. Egy harc maradjon az emberiség számára, harc a ter­mészettel a természet javaiért! Ezt a harcot az emberiségnek egyesített erőkkel kell megvívnia. A genfi atomkonferencia az első lépés volt az egyetértés felé. BAY: A genfi atomtudományi konferencia Thököly és Rákóczi a Milléniumi Emlékművön (FEP) Az Emlékmű jobboldali köívén II. Lipót és Mária Terézia szobrai helyére, amelyek a bombázások alkalmával pusztultak el, fel­állították Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc, a két “kuruc király” szobrát. Az ugyancsak ledőlt Ferenc József-szobor helyére Kossuth alakja kerül rövidesen. A köríven az első négy, megmaradt szobor a következő: Hunyadi János, Mátyás király, I. Ferdinánd és III. Károly. Egyelőre az utóbbi kettő ott marad, bár foglalkoznak a tervvel, hogy Bocskai István és Bethlen Gábor szobrait tegyék a helyükre. — 351 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom