Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-09-01 / 9-10. szám
ÜJ MAGYAR ÚT nem kétlünk — akkor az emberiség ismét elhatározó lépést tesz előre: élelmiszert tud gyártani mesterségesen, a Nap energiájának vagy akár atomenergiának a felhasználásával. íme tehát: az energia kérdésének megoldása az emberiség élelmezésének kérdését is meg fogja oldani. A másik nagy biológiai kérdés a fajoknak rádióaktív hatások által előidézett mutációja. Ennek a kérdésnek van jó és rossz oldala. Mindkettőről szó esett a konferencián. A biológia legnagyobb eredménye — s bízvást mondhatjuk, a huszadik század egyik legnagyobb természettudományi eredménye — hogy a faji tulajdonságokat lokalizálni lehetett a génekben, amelyek nem mások, mint bonyolult — majdnem azt mondhatjuk: művészi felépítésű nucleo-protein molekulák. Hogy egy élőlény tölgyfa, vagy kutya, vagy ember s ha már ember, akkor szőke vagy balkezes vagy zseni, az a génjeinek az atomokból való felépítésétől s a nagy számú, különböző gének csoportosításától és elrendezésétől függ. A gének igen szilárd atomcsoportok, melyek viszonylag ellenállók a kis energiájú kémiai változásokkal szemben, de könnyebben megváltozhatnak a brutálisnak nevezhető rádióaktív behatásokra. Minden ilyen változás mutáció. A föld természetes rádióaktivitásának és kozmikus sugárzásnak köszönhető, hogy az elmúlt évmilliók folyamán az egyre nemesebb fajok kialakultak. Ugyanakkor, a mutációk kevésbé életképes fajokat is létrehoztak, de ezeket a hosszú idő a természetes kiválasztás útján kiküszöbölte, létrehozva azt az egyensúlyt, amely talán bukdácsolásokkal és görbe utakon, de mégis felfelé vezet. Mi lesz, ha az ember most, megtalálva az atom titkait, olyan szellemet idéz, amelyet nem tud megfékezni? Mi lesz, ha az ember nem ad időt az évezredek és milliók bölcs kiválasztásának és boldogabb emberiség helyett szenvedő emberiséget hoz létre? A kérdés jó oldalához számíthatjuk, ha az ember ellenőrzése alatt tudja tartani ezeket a folyamatokat és létrehoz olyan új növény- vagy állatfajokat, amelyek az emberi életet jobbá teszik. A svéd Ehrenberg mondta el a konferencián, hogy az atomenergia új jövőt adhat a mezőgazdaságnak. Ha a növényfajokat tudjuk változtatni, akkor nem a mezőgazdaság fog alkalmazkodni a termelt növények élettanához, hanem a fajokat fogjuk alkalmazni a mezőgazdaság követelményeihez. Például, meg kell változtatni a búza és árpa szalmáját, hogy alkalmas legyen a magas nitrogén-tartalmú műtrágyázáshoz és a mezőgazdaság további gépesítéséhez. A kukoricának legyen több a magva és kevesebb a zöldje a gazdaságosabb termelés érdekében. Mindezek ma nem vágyálmok, hanem részben megoldott vagy megoldásra váró kérdések, bíztató előjelekkel. A kérdés rossz oldalát képezik azok az akaratlan mutációk, amelyek emberekben mennek végbe, ha nem tudjuk az erőket féken tartani. Ez a kérdés egyre többet szerepel a tudományos irodalomban és a napi sajtóban. A pesszimista véleményeket, amelyek még ahhoz a következtetéshez is eljutottak, hogy az embernek abba kell hagynia az atomkísérleteket, most eloszlatni látszanak a konferencia józan mérlegelései. Természetesen mindenki egyet ért abban, hogy egy atomháború beláthatatlan káros következményekkel járna. Ami az atom békés alkalmazásait illeti, a résztvevők nem voltak pesszimisták, de hangsúlyozták, hogy a mutáció kérdéseinek a mainál pontosabb ismeretére és a rádióaktív — 350 —
