Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-06-01 / 6-8. szám
ÚJ MAGYAR ÚT olvasni. Mint moszkvai nagykövet, utóbb 1954. januárjától kezdve mint az Elnöki Tanács tagja, nem formált többé közvéleményt, csak engedelmeskedett, nevét kölcsönadta népe és egyháza tekintélyének rombolására. Szerette magát katolikus történetírónak kijátszani. Ebben az igyekezetében 1933 nyarán jutott a legmagasabbra, amikor az esztergomi Katolikus Nyári Szabadegyetemen “Katolikus kérdések a magyar történetben” címen mindent elmondott, aminek az ellenkezőjét 1945 tavaszán fejtette ki a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetében — a vörös szuronyok árnyékában. Róla is, mint nagyon sok kortársáról, elmondhatjuk, hogy foglalkozására nézve buzgó katolikus volt. Mentsége, hogy kora, ami a három nemzedék után következett, a felemás emberek dáridója volt. Ennek a kornak volt édesgyermeke Szekfü Gyula, a közíró és diplomata. Kissé ráismerünk benne a szétdúlt erkölcsű Középeurópa megnyugodni nem tudó embertípusára. Evek kutató munkájára lesz még szükség, a mozaikok pontos egybeillesztésére, hogy ennek a kornak erkölcsi káoszából legalább egy pillanatra elővillanjon a halott Szekfü sokat szidott és magasztalt arcéle, mintegy élő figyelmeztetésül a politika és erkölcs keresztútján. Wagner Ferenc Új magyar népnyelvi szótár Ormánysági szótár. Kiss Géza szótári hagyatékából szerkesztette Keresztes Kálmán. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1952. XLII + 611 1. Ez a szótár az újabb magyar népnyelvi irodalomnak egyik legkomolyabb értéke. Bár a gyűjtés munkája természetesen a háborút megelőző évekre esett, azzal, hogy az 1947-ben elhalt Kiss Géza anyagát az Akadémia kiadta, határozottan maradandó szolgálatot tett a magyar népnyelv kutatóinak, egyúttal pedig jelentős lépést is előre az egyik legfontosabb magyar nemzeti tudomány, a magyar népnyelvkutatás területén. Az Ormánysági Szótár anyagát Kiss Géza, kákicsi (Baranya m.) református lelkész gyűjtötte évtizedek odaadó, lelkes és áldozatos munkájával. Valami egészen különleges, szinte gyermeki örömmel fogadott minden egyes új, tőle addig még nem hallott adatot — írja róla Keresztes Kálmán, a mű szerkesztője és sajtó alá rendezője, maga is kákicsi szülött. S az a mód, ahogyan e minden ösztöndíj és hivatalos támogatás nélkül dolgozó, kitűnő kutató munkáját felesége és leánya támogatta, ahogyan az anyag ellenőrzésében, másolásában résztvettek, példaadó minden, a magyar történelmi hagyományok és kultúra iránt fogékony család számára. Kiss Géza szótári gyűjtése során azt a módszert alkalmazta, ha nem is ugyanazzal a mély távlatérzékkel és minden részletbe menő alapossággal, mint a modern magyar népnyelvkutatás megalapítója, C s ű r y Bálint. Csűry gyűjtési elve az volt, hogy minden magyar nyelvjárásról el kell készíteni a teljes szókincset felölelő szótárt, hogy az így egymás mellé sorakozó nyelvjárási szótárakból meg lehessen szerkeszteni a Magyar Népnyelv Szótárát. Csűry Bálint a hatalmas Szamosháti Szótárban adott példát az új, lehetőleg — 334 —