Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-06-01 / 6-8. szám
WAGNER FERENC A magyar történetírás új útjai mi. (Befejező közlemény) A népi demokráciák fejlődésében mindenütt kimutatható, hogy a gazdasági és politikai újjáépítéssel sehol sem tudott lépést tartani a szellemi átértékelés. Hazánkban meg éppen nagy munkát kellett kifej teniök, hogy legalább kultúrelitnek mondható vékony vezetőréteg álljon sorompóba a köztudatban meglévő burzsoá ideológiai maradványok felszámolására. Ez az államhatalom részéről gondosan kiszemelt élgárda akarja megszűntetni — ahogy ők mondják — a tudat elmaradását a lét mögött. A felvetődő nehézségek szinte valamennyi leigázott országban a megszólalásig azonosak egymással. Ezért volt szükség átfogó rendezésre. Nem véletlen, hogy a világnézetet leginkább irányító történettudományra esett a választásuk. Talán az sem tekinthető egészen véletlennek, hogy a kommunista történetírók első nemzetközi seregszemléjét éppen Budapesten tartották meg 1953. júniusában. (76) Ezen a kongresszuson figyelemre méltó intézkedéseket hoztak. Mindenekelőtt megállapították, hogy egységes munkaterv szerint kell dolgozniok s Közép- és Keleteurópa legújabbkori fejlődésében központi helyet az orosz forradalmak foglalnak el. Elvetették az objektivizmust, s dogmává nyílvánították a marxista pártosságot, mint a történelmi megismerés egyetlen lehetőségét. A budapesti kongreszszus nyomán élénk tudóscsere, s az elvi tisztázásra hívatott nemzetközi értekezleteknek hosszú láncolata keletkezett. (77) Ennek a nemzetközi együtt- * 77 <76) Magyar történész kongresszus; 1953 június 6-13. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1954, 688 1.. — A kongresszus problematikája széles hullámokat kavart fel a népi demokráciák irodalmában. A hazai visszhangot még éveken át megfigyelhetjük. Tömör összefoglalást adott Haraszti Éva: Beszámoló a magyar történész kongresszusról. Századok, 87. évf. 1953, 2-3. sz.; Elekes Lajos: A magyar történettudomány helyzetének és feladatainak kérdéséhez a kongreszszus tanulságai nyomán. Századok, 87. évf. 1953, 4. sz.; Haraszti Éva: A magyar történettudomány és történész egységfront főbb kérdései. Akadémiai Értesítő, 61. évf. 505. sz. Budapest, 1954. julius-augusztus-szeptember. (77) Székely György-Arató Endre: Beszámoló a csehszlovák történészek liblice-i konferenciájáról. Századok, 88. évf. 2-3. sz. Budapest, 1954.; Konference cslov. historiku o otázkach novych a nejnovejsich dejin. Ceskoslovensky casopis historicky, 2. évf. 3. sz. Praha, 1954.; Erényi Tibor-Szabó Ágnes: A szocialista tábor párttörténészeinek budapesti tanácskozása 1954. ápr. 27-május 5. Századok, 88. évf. 2-3 sz., Budapest, 1954. — A budapesti kongresszus óta már tervszerűen foglalkoznak az 1945. előtti történetírás bírálatával. így Léderer Emma: A korábbi középkorra vonatkozó magyar — 318 —
